„Nem Bident akarjuk, hanem bosszút” – Gyújtogat és tombol az Antifa az új elnök beiktatása után

Kövess minket -on és -en!

Amerikai sajtóbeszámolók szerint Joe Biden demokrata párti elnök beiktatása után radikális baloldali zavargásokra került sor az Antifa részéről a demokrata vezetésű Portland, Seattle és Denver nagyvárosokban.

Az Antifa ugyanis radikalizmust vár Bidentől, az aktivistáik szándékukat pedig úgy fejezték ki, hogy amerikai és Biden-zászlókat égettek, épületeket támadtak meg, illetve boltok kirakatait törték be. Közben Iowa állam egyik republikánus szenátora felszólította az új amerikai elnököt, hogy ítélje el a radikális baloldali erőszakot, de ő nem hajlandó megszólalni a belpolitikai szempontból – számára – rendkívül érzékeny témában.

A Newsmax, a New York Post, a Federalist és a Post Millennial tudósításai alapján az Amerikai Egyesült Államok 46. elnökének, Joe Bidennek a beiktatását követően, szerda éjjel kiújultak, csütörtökön pedig folytatódtak a radikális baloldali zavargások az Antifa részéről.

Jelentések

A demokrata államfő hivatalba lépése után úgy tűnik, hogy a radikális baloldal végleg kettészakadt, a Bident támogató Black Lives Matter (BLM) mozgalomra, illetve a tevékenységét határozottan ellenző Antifára. Pontosabban az Antifa is szívesen támogatná Bident, csak várja a gesztusokat.

Az erőszakos, militáns jellegű Antifa csütörtöktől a két hagyományosnak tartott központjában, az oregoni Portlandben és a washingtoni Seattle-ben, illetve az eddig többnyire békésnek mondható coloradói Denverben is zavargásokat robbantott ki.

Portland

Portlandben nagyjából 200 baloldali szélsőséges – többek között – olyan transzparenssel vonult utcára, amelyre rá volt írva, hogy „nem akarjuk bident. meg akarjuk bosszulni a rendőrök által elkövetett gyilkosságokat, az imperialista háborúkat és a fasiszta mészárlásokat". (Az „imperialista háborúk" és a „fasiszta mészárlások" jelszavak valószínűleg az Obama-Biden-kormányzatok permanens közel-keleti háborúira utalnak.)

Ezt követően a radikális baloldaliak megtámadták a demokrata párt székházát, az épület ablakait betörték, a homlokzatra pedig obszcén jellegű, biden-ellenes jelszavakat firkáltak. az épület előtt pedig amerikai és biden-zászlókat égettek el.

Végezetül összecsaptak a demokraták székházának védelmére kivezényelt rendőrökkel, akikre molotov-koktélokat dobtak.

A hatóságok a zavargásokkal összefüggésben rongálás és gyújtogatás miatt eddig nyolc főt vettek őrizetbe. Néhányuknál késeket, botokat, feszítővasakat és gázsprayt találtak, amelyeket lefoglaltak.

Seattle

Ezzel párhuzamosan Seattle-ben is utcára vonult az Antifa. Hozzávetőlegesen 150 radikális baloldali aktivista a boltok kirakatait zúzta be, többek között az Amazonét és a Starbucksét.

Hírek

A balos csőcselék Biden-ellenes szlogeneket skandált, valamint követelték a rendőrség felszámolását és a börtönök megszüntetését.

Seattle-ben is sor került az amerikai nemzeti lobogó elégetésére, valamint összecsapásokra a rendvédelmi szervekkel.

A megmozdulásokkal összefüggésben eddig két személyt vettek őrizetbe.

Denver

A többnyire békés Denverben (Colorado állam) is felvonult szerdán az Antifa, ott a Biden-ellenes transzparensek mellett megjelentek a Trump-ellenes szimbólumok is.

Az antifa és kommunista aktivisták a coloradói capitolium épülete előtt elégettek egy amerikai zászlót, majd összecsaptak a rendőrökkel, akiknek sikerült megvédeniük a törvényhozás épületét, így oda nem tudtak betörni a szélsőségesek. Arról még nincsenek információk, hogy hány zavargót tartóztattak le.

A Fox News cikke alapján, csütörtökön Iowa állam egyik republikánus szenátora, Chuck Grassley felszólította Joe Bident, hogy ítélje el az oregon és washington államokban dúló radikális baloldali erőszakot, de az amerikai elnök eddig nem reagált a felszólításra.

Történelem

Kövess minket -on és -en!

A nemzetiszocialista Németországgal való jó viszony mellett, a fegyveres semlegesség fenntartása érdekében Magyarország 1940-ben a Londonnal jó viszonyt ápoló Jugoszláviához kezdett közeledni.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

A 2024-es évet a globális antiszemitizmus soha nem látott mértékű növekedése jellemezte, összesen 6326 dokumentált esettel, ami 107,7 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

A történet 1945. január 6-án, Mezőberényben kezdődött.  A megszállás után először a németes nevű magyar embereket szedték össze, ám később a fogolylétszámok kiegészítése végett bárkit elhurcolhattak.

Budán még heves harcok folytak, amikor Pesten, az új szovjet hatalom árnyékában megalakult néptörvényszék, amely hivatalosan a Budapesti Nemzeti Bizottság nevet kapta, végrehajtotta első halálos ítéletét.

Egy újabb kultúrmarxista gyökerű baloldali bolondéria, amely parodisztikus hangzása ellenére véresen komoly: az állítólagos (ember okozta) „globális felmelegedés” végeredményben nem is olyan rossz, mert segít megszabadulni a fehérektől és így a rasszizmustól.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

1949. szeptember 24-e nem egy átlagos szombat délelőtt volt a budapestiek életében.

Menetünk 1945 nagypénteként indult el Ausztria felé. Május 2-án Gmunden városka közelébe értünk. Az oroszok a hátunk mögött, előttünk a linzi műút, azon túl a szövetséges csapatok tanyáztak.

„Ezzel az aláírással a német nép és a német haderő, tetszik vagy sem, a győztesek kezébe adta magát” – nyilatkozta letörten Alfred Jodl vezérezredes Dwight D. Eisenhower tábornok, a szövetséges haderők európai főparancsnokának reimsi főhadiszállásán, 1945. május 7-én.

A német Wehrmacht katonái 1940. június 14-én egyetlen lövés nélkül foglalták el a „fény városát”.

Hollai Feri bácsi korábban a Magyar Nemzet Online kiadásának osztotta meg a második világháborús fogságban átélt szörnyű emlékeit.

Százakat taposott össze a tömeg Sztálin temetésén. Vaszilij Grosszman író úgy emlékezett arra a napra, mint amikor az emberek az igézettség állapotában, a misztikus eleve elrendelés szellemében rohantak a pusztulásba.

Halála óta számos összeesküvés-elmélet terjed, miszerint legszűkebb környezete megölte, hogy Berija megfojtotta, vagy újabban: patkányméreggel végeztek vele, miközben pár nappal később pedig a hasonmásával rendezték meg a „hivatalos” halálát.

A német fegyverletétel után az ausztriai Steyer tartományban amerikai fogságba kerültem. Elvették fegyvereinket, és azt mondták, adnak egy pecsétes írást, amellyel mindenki indulhat haza.