Kövess minket -on és -en!

Amerikai sajtóbeszámolók szerint Joe Biden demokrata párti elnök beiktatása után radikális baloldali zavargásokra került sor az Antifa részéről a demokrata vezetésű Portland, Seattle és Denver nagyvárosokban.

Az Antifa ugyanis radikalizmust vár Bidentől, az aktivistáik szándékukat pedig úgy fejezték ki, hogy amerikai és Biden-zászlókat égettek, épületeket támadtak meg, illetve boltok kirakatait törték be. Közben Iowa állam egyik republikánus szenátora felszólította az új amerikai elnököt, hogy ítélje el a radikális baloldali erőszakot, de ő nem hajlandó megszólalni a belpolitikai szempontból – számára – rendkívül érzékeny témában.

A Newsmax, a New York Post, a Federalist és a Post Millennial tudósításai alapján az Amerikai Egyesült Államok 46. elnökének, Joe Bidennek a beiktatását követően, szerda éjjel kiújultak, csütörtökön pedig folytatódtak a radikális baloldali zavargások az Antifa részéről.

A demokrata államfő hivatalba lépése után úgy tűnik, hogy a radikális baloldal végleg kettészakadt, a Bident támogató Black Lives Matter (BLM) mozgalomra, illetve a tevékenységét határozottan ellenző Antifára. Pontosabban az Antifa is szívesen támogatná Bident, csak várja a gesztusokat.

Az erőszakos, militáns jellegű Antifa csütörtöktől a két hagyományosnak tartott központjában, az oregoni Portlandben és a washingtoni Seattle-ben, illetve az eddig többnyire békésnek mondható coloradói Denverben is zavargásokat robbantott ki.

Portland

Portlandben nagyjából 200 baloldali szélsőséges – többek között – olyan transzparenssel vonult utcára, amelyre rá volt írva, hogy „nem akarjuk bident. meg akarjuk bosszulni a rendőrök által elkövetett gyilkosságokat, az imperialista háborúkat és a fasiszta mészárlásokat". (Az „imperialista háborúk" és a „fasiszta mészárlások" jelszavak valószínűleg az Obama-Biden-kormányzatok permanens közel-keleti háborúira utalnak.)

Ezt követően a radikális baloldaliak megtámadták a demokrata párt székházát, az épület ablakait betörték, a homlokzatra pedig obszcén jellegű, biden-ellenes jelszavakat firkáltak. az épület előtt pedig amerikai és biden-zászlókat égettek el.

Végezetül összecsaptak a demokraták székházának védelmére kivezényelt rendőrökkel, akikre molotov-koktélokat dobtak.

A hatóságok a zavargásokkal összefüggésben rongálás és gyújtogatás miatt eddig nyolc főt vettek őrizetbe. Néhányuknál késeket, botokat, feszítővasakat és gázsprayt találtak, amelyeket lefoglaltak.

Seattle

Ezzel párhuzamosan Seattle-ben is utcára vonult az Antifa. Hozzávetőlegesen 150 radikális baloldali aktivista a boltok kirakatait zúzta be, többek között az Amazonét és a Starbucksét.

A balos csőcselék Biden-ellenes szlogeneket skandált, valamint követelték a rendőrség felszámolását és a börtönök megszüntetését.

Seattle-ben is sor került az amerikai nemzeti lobogó elégetésére, valamint összecsapásokra a rendvédelmi szervekkel.

A megmozdulásokkal összefüggésben eddig két személyt vettek őrizetbe.

Denver

A többnyire békés Denverben (Colorado állam) is felvonult szerdán az Antifa, ott a Biden-ellenes transzparensek mellett megjelentek a Trump-ellenes szimbólumok is.

Az antifa és kommunista aktivisták a coloradói capitolium épülete előtt elégettek egy amerikai zászlót, majd összecsaptak a rendőrökkel, akiknek sikerült megvédeniük a törvényhozás épületét, így oda nem tudtak betörni a szélsőségesek. Arról még nincsenek információk, hogy hány zavargót tartóztattak le.

A Fox News cikke alapján, csütörtökön Iowa állam egyik republikánus szenátora, Chuck Grassley felszólította Joe Bident, hogy ítélje el az oregon és washington államokban dúló radikális baloldali erőszakot, de az amerikai elnök eddig nem reagált a felszólításra.

Kövess minket -on és -en!

Az ausztrál hatóságok visszavonták egy brit férfi vízumát, miután a gyanú szerint nemzetiszocialista jelképeket terjesztett és „erőszakra uszított” a zsidókkal szemben. Ausztrália belügyminisztere megerősítette, hogy megtették az előkészületeket a férfi kiutasítására.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.