Kövess minket -on és -en!

Amerikai sajtóbeszámolók szerint Joe Biden demokrata párti elnök beiktatása után radikális baloldali zavargásokra került sor az Antifa részéről a demokrata vezetésű Portland, Seattle és Denver nagyvárosokban.

Az Antifa ugyanis radikalizmust vár Bidentől, az aktivistáik szándékukat pedig úgy fejezték ki, hogy amerikai és Biden-zászlókat égettek, épületeket támadtak meg, illetve boltok kirakatait törték be. Közben Iowa állam egyik republikánus szenátora felszólította az új amerikai elnököt, hogy ítélje el a radikális baloldali erőszakot, de ő nem hajlandó megszólalni a belpolitikai szempontból – számára – rendkívül érzékeny témában.

A Newsmax, a New York Post, a Federalist és a Post Millennial tudósításai alapján az Amerikai Egyesült Államok 46. elnökének, Joe Bidennek a beiktatását követően, szerda éjjel kiújultak, csütörtökön pedig folytatódtak a radikális baloldali zavargások az Antifa részéről.

A demokrata államfő hivatalba lépése után úgy tűnik, hogy a radikális baloldal végleg kettészakadt, a Bident támogató Black Lives Matter (BLM) mozgalomra, illetve a tevékenységét határozottan ellenző Antifára. Pontosabban az Antifa is szívesen támogatná Bident, csak várja a gesztusokat.

Az erőszakos, militáns jellegű Antifa csütörtöktől a két hagyományosnak tartott központjában, az oregoni Portlandben és a washingtoni Seattle-ben, illetve az eddig többnyire békésnek mondható coloradói Denverben is zavargásokat robbantott ki.

Portland

Portlandben nagyjából 200 baloldali szélsőséges – többek között – olyan transzparenssel vonult utcára, amelyre rá volt írva, hogy „nem akarjuk bident. meg akarjuk bosszulni a rendőrök által elkövetett gyilkosságokat, az imperialista háborúkat és a fasiszta mészárlásokat". (Az „imperialista háborúk" és a „fasiszta mészárlások" jelszavak valószínűleg az Obama-Biden-kormányzatok permanens közel-keleti háborúira utalnak.)

Ezt követően a radikális baloldaliak megtámadták a demokrata párt székházát, az épület ablakait betörték, a homlokzatra pedig obszcén jellegű, biden-ellenes jelszavakat firkáltak. az épület előtt pedig amerikai és biden-zászlókat égettek el.

Végezetül összecsaptak a demokraták székházának védelmére kivezényelt rendőrökkel, akikre molotov-koktélokat dobtak.

A hatóságok a zavargásokkal összefüggésben rongálás és gyújtogatás miatt eddig nyolc főt vettek őrizetbe. Néhányuknál késeket, botokat, feszítővasakat és gázsprayt találtak, amelyeket lefoglaltak.

Seattle

Ezzel párhuzamosan Seattle-ben is utcára vonult az Antifa. Hozzávetőlegesen 150 radikális baloldali aktivista a boltok kirakatait zúzta be, többek között az Amazonét és a Starbucksét.

A balos csőcselék Biden-ellenes szlogeneket skandált, valamint követelték a rendőrség felszámolását és a börtönök megszüntetését.

Seattle-ben is sor került az amerikai nemzeti lobogó elégetésére, valamint összecsapásokra a rendvédelmi szervekkel.

A megmozdulásokkal összefüggésben eddig két személyt vettek őrizetbe.

Denver

A többnyire békés Denverben (Colorado állam) is felvonult szerdán az Antifa, ott a Biden-ellenes transzparensek mellett megjelentek a Trump-ellenes szimbólumok is.

Az antifa és kommunista aktivisták a coloradói capitolium épülete előtt elégettek egy amerikai zászlót, majd összecsaptak a rendőrökkel, akiknek sikerült megvédeniük a törvényhozás épületét, így oda nem tudtak betörni a szélsőségesek. Arról még nincsenek információk, hogy hány zavargót tartóztattak le.

A Fox News cikke alapján, csütörtökön Iowa állam egyik republikánus szenátora, Chuck Grassley felszólította Joe Bident, hogy ítélje el az oregon és washington államokban dúló radikális baloldali erőszakot, de az amerikai elnök eddig nem reagált a felszólításra.

Kövess minket -on és -en!

Orvosi szakvélemények ismertetésével és kamerafelvételek bemutatásával folytatódott a bizonyítási eljárás az úgynevezett antifa-perben a Fővárosi Törvényszéken, ahol ismét bíróság elé állt a négy rendbeli, két esetben társtettesként, két esetben bűnsegédként bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolt Simeon Ravi Trux.

Bűnösnek vallotta magát a glasgow-i Legfelsőbb Bíróságon az a nemzetiszocialista, Hitler által inspirált skóciai tinédzser, aki egy mecsetben tervezett mészárlást, és ennek érdekében úgy tett, mintha áttért volna az iszlámra, hogy bejuthasson oda, írja a Sky News. 

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.