Kövess minket -on és -en!

Amerikai sajtóbeszámolók szerint Joe Biden demokrata párti elnök beiktatása után radikális baloldali zavargásokra került sor az Antifa részéről a demokrata vezetésű Portland, Seattle és Denver nagyvárosokban.

Az Antifa ugyanis radikalizmust vár Bidentől, az aktivistáik szándékukat pedig úgy fejezték ki, hogy amerikai és Biden-zászlókat égettek, épületeket támadtak meg, illetve boltok kirakatait törték be. Közben Iowa állam egyik republikánus szenátora felszólította az új amerikai elnököt, hogy ítélje el a radikális baloldali erőszakot, de ő nem hajlandó megszólalni a belpolitikai szempontból – számára – rendkívül érzékeny témában.

A Newsmax, a New York Post, a Federalist és a Post Millennial tudósításai alapján az Amerikai Egyesült Államok 46. elnökének, Joe Bidennek a beiktatását követően, szerda éjjel kiújultak, csütörtökön pedig folytatódtak a radikális baloldali zavargások az Antifa részéről.

A demokrata államfő hivatalba lépése után úgy tűnik, hogy a radikális baloldal végleg kettészakadt, a Bident támogató Black Lives Matter (BLM) mozgalomra, illetve a tevékenységét határozottan ellenző Antifára. Pontosabban az Antifa is szívesen támogatná Bident, csak várja a gesztusokat.

Az erőszakos, militáns jellegű Antifa csütörtöktől a két hagyományosnak tartott központjában, az oregoni Portlandben és a washingtoni Seattle-ben, illetve az eddig többnyire békésnek mondható coloradói Denverben is zavargásokat robbantott ki.

Portland

Portlandben nagyjából 200 baloldali szélsőséges – többek között – olyan transzparenssel vonult utcára, amelyre rá volt írva, hogy „nem akarjuk bident. meg akarjuk bosszulni a rendőrök által elkövetett gyilkosságokat, az imperialista háborúkat és a fasiszta mészárlásokat". (Az „imperialista háborúk" és a „fasiszta mészárlások" jelszavak valószínűleg az Obama-Biden-kormányzatok permanens közel-keleti háborúira utalnak.)

Ezt követően a radikális baloldaliak megtámadták a demokrata párt székházát, az épület ablakait betörték, a homlokzatra pedig obszcén jellegű, biden-ellenes jelszavakat firkáltak. az épület előtt pedig amerikai és biden-zászlókat égettek el.

Végezetül összecsaptak a demokraták székházának védelmére kivezényelt rendőrökkel, akikre molotov-koktélokat dobtak.

A hatóságok a zavargásokkal összefüggésben rongálás és gyújtogatás miatt eddig nyolc főt vettek őrizetbe. Néhányuknál késeket, botokat, feszítővasakat és gázsprayt találtak, amelyeket lefoglaltak.

Seattle

Ezzel párhuzamosan Seattle-ben is utcára vonult az Antifa. Hozzávetőlegesen 150 radikális baloldali aktivista a boltok kirakatait zúzta be, többek között az Amazonét és a Starbucksét.

A balos csőcselék Biden-ellenes szlogeneket skandált, valamint követelték a rendőrség felszámolását és a börtönök megszüntetését.

Seattle-ben is sor került az amerikai nemzeti lobogó elégetésére, valamint összecsapásokra a rendvédelmi szervekkel.

A megmozdulásokkal összefüggésben eddig két személyt vettek őrizetbe.

Denver

A többnyire békés Denverben (Colorado állam) is felvonult szerdán az Antifa, ott a Biden-ellenes transzparensek mellett megjelentek a Trump-ellenes szimbólumok is.

Az antifa és kommunista aktivisták a coloradói capitolium épülete előtt elégettek egy amerikai zászlót, majd összecsaptak a rendőrökkel, akiknek sikerült megvédeniük a törvényhozás épületét, így oda nem tudtak betörni a szélsőségesek. Arról még nincsenek információk, hogy hány zavargót tartóztattak le.

A Fox News cikke alapján, csütörtökön Iowa állam egyik republikánus szenátora, Chuck Grassley felszólította Joe Bident, hogy ítélje el az oregon és washington államokban dúló radikális baloldali erőszakot, de az amerikai elnök eddig nem reagált a felszólításra.

Kövess minket -on és -en!

Az ötödik júniusi tárgyalási napot tartották Budapesten Simeon Ravi Trux, antifasiszta aktivista ügyében, aki a vád szerint részt vett a 2023-as támadásokban. Az utcán ezúttal a Betyársereg jelent meg jelentős létszámban a Fővárosi Törvényszék épületénél.

A 2024-es évet a globális antiszemitizmus soha nem látott mértékű növekedése jellemezte, összesen 6326 dokumentált esettel, ami 107,7 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Az Olasz Zsidó Hitközségek Uniója (UCEI), valamint a Milánói, Bolognai és Római Zsidó Hitközségek felháborodva ítélik el a milánói, bolognai és római demonstrációkon történteket, amit erőszakos antiszemita incidensek zavartak meg.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Az ausztrál hatóságok visszavonták egy brit férfi vízumát, miután a gyanú szerint nemzetiszocialista jelképeket terjesztett és „erőszakra uszított” a zsidókkal szemben. Ausztrália belügyminisztere megerősítette, hogy megtették az előkészületeket a férfi kiutasítására.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.