„Nem Bident akarjuk, hanem bosszút” – Gyújtogat és tombol az Antifa az új elnök beiktatása után

Kövess minket -on és -en!

Amerikai sajtóbeszámolók szerint Joe Biden demokrata párti elnök beiktatása után radikális baloldali zavargásokra került sor az Antifa részéről a demokrata vezetésű Portland, Seattle és Denver nagyvárosokban.

Az Antifa ugyanis radikalizmust vár Bidentől, az aktivistáik szándékukat pedig úgy fejezték ki, hogy amerikai és Biden-zászlókat égettek, épületeket támadtak meg, illetve boltok kirakatait törték be. Közben Iowa állam egyik republikánus szenátora felszólította az új amerikai elnököt, hogy ítélje el a radikális baloldali erőszakot, de ő nem hajlandó megszólalni a belpolitikai szempontból – számára – rendkívül érzékeny témában.

A Newsmax, a New York Post, a Federalist és a Post Millennial tudósításai alapján az Amerikai Egyesült Államok 46. elnökének, Joe Bidennek a beiktatását követően, szerda éjjel kiújultak, csütörtökön pedig folytatódtak a radikális baloldali zavargások az Antifa részéről.

Archívum

A demokrata államfő hivatalba lépése után úgy tűnik, hogy a radikális baloldal végleg kettészakadt, a Bident támogató Black Lives Matter (BLM) mozgalomra, illetve a tevékenységét határozottan ellenző Antifára. Pontosabban az Antifa is szívesen támogatná Bident, csak várja a gesztusokat.

Az erőszakos, militáns jellegű Antifa csütörtöktől a két hagyományosnak tartott központjában, az oregoni Portlandben és a washingtoni Seattle-ben, illetve az eddig többnyire békésnek mondható coloradói Denverben is zavargásokat robbantott ki.

Portland

Portlandben nagyjából 200 baloldali szélsőséges – többek között – olyan transzparenssel vonult utcára, amelyre rá volt írva, hogy „nem akarjuk bident. meg akarjuk bosszulni a rendőrök által elkövetett gyilkosságokat, az imperialista háborúkat és a fasiszta mészárlásokat". (Az „imperialista háborúk" és a „fasiszta mészárlások" jelszavak valószínűleg az Obama-Biden-kormányzatok permanens közel-keleti háborúira utalnak.)

Ezt követően a radikális baloldaliak megtámadták a demokrata párt székházát, az épület ablakait betörték, a homlokzatra pedig obszcén jellegű, biden-ellenes jelszavakat firkáltak. az épület előtt pedig amerikai és biden-zászlókat égettek el.

Végezetül összecsaptak a demokraták székházának védelmére kivezényelt rendőrökkel, akikre molotov-koktélokat dobtak.

A hatóságok a zavargásokkal összefüggésben rongálás és gyújtogatás miatt eddig nyolc főt vettek őrizetbe. Néhányuknál késeket, botokat, feszítővasakat és gázsprayt találtak, amelyeket lefoglaltak.

Seattle

Ezzel párhuzamosan Seattle-ben is utcára vonult az Antifa. Hozzávetőlegesen 150 radikális baloldali aktivista a boltok kirakatait zúzta be, többek között az Amazonét és a Starbucksét.

Fókusz

A balos csőcselék Biden-ellenes szlogeneket skandált, valamint követelték a rendőrség felszámolását és a börtönök megszüntetését.

Seattle-ben is sor került az amerikai nemzeti lobogó elégetésére, valamint összecsapásokra a rendvédelmi szervekkel.

A megmozdulásokkal összefüggésben eddig két személyt vettek őrizetbe.

Denver

A többnyire békés Denverben (Colorado állam) is felvonult szerdán az Antifa, ott a Biden-ellenes transzparensek mellett megjelentek a Trump-ellenes szimbólumok is.

Az antifa és kommunista aktivisták a coloradói capitolium épülete előtt elégettek egy amerikai zászlót, majd összecsaptak a rendőrökkel, akiknek sikerült megvédeniük a törvényhozás épületét, így oda nem tudtak betörni a szélsőségesek. Arról még nincsenek információk, hogy hány zavargót tartóztattak le.

A Fox News cikke alapján, csütörtökön Iowa állam egyik republikánus szenátora, Chuck Grassley felszólította Joe Bident, hogy ítélje el az oregon és washington államokban dúló radikális baloldali erőszakot, de az amerikai elnök eddig nem reagált a felszólításra.

Archívum

Kövess minket -on és -en!

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Az Olasz Zsidó Hitközségek Uniója (UCEI), valamint a Milánói, Bolognai és Római Zsidó Hitközségek felháborodva ítélik el a milánói, bolognai és római demonstrációkon történteket, amit erőszakos antiszemita incidensek zavartak meg.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

A melbourne-i nemzetiszocialista Jacob Hersant elmondta: örül, hogy visszanyerte szabadságát, miután letöltötte egyhónapos börtönbüntetését „tiltott náci tisztelgés nyilvános bemutatása” miatt.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Kommandósok gyűrűjében lépett ismételten a Fővárosi Törvényszék termébe Maja Trux hétfőn. Egy tanút hallgatott meg a bíróság, és videófelvételeket ismertettek az antifa támadások ügyében.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

Nem volt szokatlan a Kádár-rendszerben, hogy egyes megbízható elvtársakat ide-oda dobáltak az egymástól gyökeresen különböző, fontosabbnál fontosabb tisztségek között, ugyanis legtöbb esetben nem a hozzáértés és a rátermettség, hanem a párthűség volt a döntő.

Százmillióra becsülik a kommunista diktatúrák halálos áldozatainak számát a világon, hazánkban is százezrek vesztették életüket. Ennél is többen voltak azok, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított.

Többek között például az a történet, miszerint Adolf Hitler vezér és kancellár nem volt hajlandó kezet fogni a félnéger Jesse Owensszel, csak az egyik zsidó legenda.

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

Budán estem szovjet fogságba 1945. február 13-án mint a pécsi m. kir. Kinizsi Pál 11. honvéd tábori tüzérosztály 2. ütegének őrvezetője, a Budafoki út 42. alatt.

A ceglédi táborban 1945 elején mint elhurcoltakat bevagoníroztak bennünket, azzal a mesével, hogy Debrecenbe visznek, és ott az új magyar hadsereg tagjai leszünk.

Harald, aki saját állítása szerint kereszténnyé tette az általa egyesített Dániát és Norvégiát, melléknevét (blátǫnn) valószínűleg egy elhalt fogáról kapta, amelyet a krónikákban „sötétkék”-ként írtak le.

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

Az oroszországi Kirov városa mellett hatalmas, a sztálingrádi csata és doni áttörés során fogságba ejtett, majd a hosszú utazás, a hideg, az éhezés és betegségek következtében életüket vesztett német, magyar, olasz és román katonák földi maradványait rejtő tömegsírokra bukkantak.

A lengyelországi Stargard város melletti Kluczewo repülőtéren 2011-ben kiemeltek a földből egy darabjaira robban német Panzerkampfwagen IV Ausf. J típusú harckocsit.

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.