Kövess minket -on és -en!

Joseph Goebbels egykori birodalmi propagandaminiszter birtokának fenntartása drága, de felújítani még költségesebb lenne, mivel hagyták rohadni az elmúlt évtizedekben.

Élénk vita dúl Németországban arról, hogy mi legyen a sorsa doktor Joseph Goebbels birodalmi nemzetiszocialista propagandaminiszter villájának. A Berlin közelében fekvő Brandenburgban található, harmincszobás, nagyjából 17 hektáros telken elterülő épületegyüttes közben lassan az enyészeté lesz – derült ki a The New York Times riportjából. A problémát az jelenti, hogy az ingatlan tulajdonosa Berlin, de a főváros nem tudja, mihez kezdjen az egykori villával, amely jelenleg így csak a pénzt viszi.

Fenntartása éves szinten 250-300 ezer euróba kerül (100-120 millió forintba) . Felújítása még ennél is drágább lenne, a ZDF közszolgálati csatorna szerint 300-350 millió euróra rúgna (120-140 milliárd forintra), amire sem Berlinnek, sem Brandenburgnak nincs kerete.

Ennél lebontani olcsóbb és egyszerűbb lenne, a számítások szerint az kijönne 50 millió euróból. De vajon szabad-e egy egyébként impozáns, dicső múltú épületet veszni hagyni?

A ZDF szerint a területet 1936-ban vásárolta Berlin Joseph Goebbels születésnapi ajándékaként. A kiterjedt villa 1939-ben épült rá, a propagandaminiszter gyakran használta is, több nagyhatású beszédét írhatta falai között. A háború után az épületben aztán rövid ideig katonai kórház működött, majd a Szabad Német Ifjúság kommunista ifjúsági tömegszervezet kapta meg, és a Német Demokratikus Köztársaság felbomlásáig ideológiai képzéseket szerveztek benne. Azóta az ingatlan lényegében kihasználatlan.

Ötletek persze lennének, mit lehetne vele kezdeni. A ZDF beszámolója szerint nagy sikerrel kisebb fesztiválokat is rendeztek az ingatlanon, és kiadták volna a szobáit is. A The New York Times riportja szerint már az is felmerült, hogy ingyen vagy jelképes összegért adják el valakinek – csak szabaduljanak a fenntartási költségektől. Információik szerint érdeklődött néhány ingatlanspekuláns, valamint egy bőrgyógyász is, aki klinikát nyitott volna, de őket nem tartották megfelelőnek.

Korábban bejelentkezett a Reichsbürger (Birodalmi Polgárok) nevű patrióta szervezet is, amely nemrégiben azzal került a hírekbe, hogy fegyveres puccsal a szövetségi kormány megdöntésére készült, hogy visszaállítsa az első világháború előtti Német Birodalmat.

A „demokrata” tisztségviselők azt mindenképpen el akarnák kerülni, hogy Joseph Goebbels villája egyfajta hazafias zarándokhellyé változzon. Igaz, azt a The New York Times riportja is elismeri, hogy bőven akad megoldás hasonlóra: Adolf Hitler egykori müncheni irodája például rendőrőrsként működik, és máig őrzi a Führer könyvespolcait. Vagy említhetnénk Adolf Hitler ausztriai szülőházát, amelynek sorsa hosszú ideig szintén kérdéses volt, míg végül azt is rendőrkapitánysággá alakították.

Sőt a nemzetiszocialista nagygyűlések helyszínét, a nürnbergi kongresszusi csarnokot ideiglenesen operaházzá változtatták.

Kövess minket -on és -en!

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.