Kövess minket -on és -en!

Stephan Balliet most a vádlottak padján ül, mert 2019. október 9-án, Jom Kippur ünnepén zsidókat akart lemészárolni.

Megpróbált behatolni a hallei zsinagógába, hogy aztán halomra ölje a zsidókat. Tervét nem tudta megvalósítani, dühében azonban agyonlőtt egy járókelőt, majd egy török bisztró vendégét. A rendőrség üldözőbe vette, menekülése során két további személyt megsebesített, s az egész akciót élőben közvetítette az interneten, 35 percen keresztül.

A videónak és a nyomozásnak köszönhetően másodpercről másodpercre pontosan tudni, mi és hogyan történt. Nem egészen három óra alatt zajlott le az esemény, 10 óra 55 perckor hagyta el szülei házát, s egy szelfivel jelezte, hogy ez a nap más lesz számára, mint a többi. 13 óra 40-kor vették őrizetbe Halle közelében, a B91-es jelzésű úton.

Szemtanúk szerint a férfi hidegvérű profiként követte el tettét. A török bisztrónál kiszemelt áldozata például már sebesülten menekült a hűtőszekrény mögé. Balliet erre felkiáltott: „Még mindig él?” Aztán közvetlen közelről két lövéssel kivégezte.

Röviddel a merénylet előtt az egyik internetes fórumon angol nyelven osztotta meg akciójának motívumait. Eredetileg egy mecset, vagy az antifa mozgalom központja ellen tervezett támadást, amelyeket biztonsági szempontból különösen könnyű célpontnak vélt. Mivel azonban valódi célpontjai a zsidók voltak, inkább mégis zsinagógában akart vérfürdőt rendezni. Véleménye szerint a nemzetközi zsidóságot terheli felelősség, hogy Európát elárasztották az iszlamisták. Jom Kippur napját azért választotta, mert azt remélte, hogy ilyenkor sok nem hívő zsidó is a zsinagógában tartózkodik, ami jelzi: kizárólag az a cél vezérelte, hogy minél több zsidón álljon bosszút.

A 28 éves Balliet ellen két ember megölése és 68-cal szembeni gyilkossági kísérlet miatt emeltek vádat. A nagy érdeklődésre való tekintettel az eljárást Szász-Anhalt tartomány legnagyobb bírósági termében, egy egykori magdeburgi könyvtárban rendezik. Az eljárás során állítólag fény derül arra az eddig megválaszolatlan kérdésre, hogyan változott meg a szinte egész nap a világhálón szörföző Balliet személyisége. Ez azért is fontos, mert ettől is függhet, hogy életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik-e és büntetését különlegesen őrzött intézményben kell-e letöltenie.

Ballietet május végén percekre őrizetlenül hagyták. Ekkor sikerült felmásznia a börtön 3,40 méteres falára, kis híján megszökött, az utolsó pillanatban fogták el. Azóta a magdeburgi börtön különlegesen őrzött cellájában tartják fogva.

Balliet eddig a megbánás legcsekélyebb jelét sem mutatta, sőt, sajnálja, hogy végül egyetlen zsidót sem ölt meg. Kihallgatásai során rendre azt ismételgette, hogy a világban zajló negatív folyamatokért a zsidók a felelősek – írta a Spiegel. Ha sikerült volna elmenekülnie, a Harz-hegységben bújt volna meg és újabb merényleteket hajtott volna végre zsinagógák és mecsetek ellen.

Kövess minket -on és -en!

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Radikális jobboldali, köztük nemzetiszocialista szervezetek törvénytelen támogatása miatt emelt vádat egy ismert szélsőliberális szervezet ellen az amerikai szövetségi igazságügyi minisztérium - jelentette be Todd Blanche megbízott igazságügyi miniszter kedden.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.