Kövess minket -on és -en!

Stephan Balliet most a vádlottak padján ül, mert 2019. október 9-án, Jom Kippur ünnepén zsidókat akart lemészárolni.

Megpróbált behatolni a hallei zsinagógába, hogy aztán halomra ölje a zsidókat. Tervét nem tudta megvalósítani, dühében azonban agyonlőtt egy járókelőt, majd egy török bisztró vendégét. A rendőrség üldözőbe vette, menekülése során két további személyt megsebesített, s az egész akciót élőben közvetítette az interneten, 35 percen keresztül.

A videónak és a nyomozásnak köszönhetően másodpercről másodpercre pontosan tudni, mi és hogyan történt. Nem egészen három óra alatt zajlott le az esemény, 10 óra 55 perckor hagyta el szülei házát, s egy szelfivel jelezte, hogy ez a nap más lesz számára, mint a többi. 13 óra 40-kor vették őrizetbe Halle közelében, a B91-es jelzésű úton.

Szemtanúk szerint a férfi hidegvérű profiként követte el tettét. A török bisztrónál kiszemelt áldozata például már sebesülten menekült a hűtőszekrény mögé. Balliet erre felkiáltott: „Még mindig él?” Aztán közvetlen közelről két lövéssel kivégezte.

Röviddel a merénylet előtt az egyik internetes fórumon angol nyelven osztotta meg akciójának motívumait. Eredetileg egy mecset, vagy az antifa mozgalom központja ellen tervezett támadást, amelyeket biztonsági szempontból különösen könnyű célpontnak vélt. Mivel azonban valódi célpontjai a zsidók voltak, inkább mégis zsinagógában akart vérfürdőt rendezni. Véleménye szerint a nemzetközi zsidóságot terheli felelősség, hogy Európát elárasztották az iszlamisták. Jom Kippur napját azért választotta, mert azt remélte, hogy ilyenkor sok nem hívő zsidó is a zsinagógában tartózkodik, ami jelzi: kizárólag az a cél vezérelte, hogy minél több zsidón álljon bosszút.

A 28 éves Balliet ellen két ember megölése és 68-cal szembeni gyilkossági kísérlet miatt emeltek vádat. A nagy érdeklődésre való tekintettel az eljárást Szász-Anhalt tartomány legnagyobb bírósági termében, egy egykori magdeburgi könyvtárban rendezik. Az eljárás során állítólag fény derül arra az eddig megválaszolatlan kérdésre, hogyan változott meg a szinte egész nap a világhálón szörföző Balliet személyisége. Ez azért is fontos, mert ettől is függhet, hogy életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik-e és büntetését különlegesen őrzött intézményben kell-e letöltenie.

Ballietet május végén percekre őrizetlenül hagyták. Ekkor sikerült felmásznia a börtön 3,40 méteres falára, kis híján megszökött, az utolsó pillanatban fogták el. Azóta a magdeburgi börtön különlegesen őrzött cellájában tartják fogva.

Balliet eddig a megbánás legcsekélyebb jelét sem mutatta, sőt, sajnálja, hogy végül egyetlen zsidót sem ölt meg. Kihallgatásai során rendre azt ismételgette, hogy a világban zajló negatív folyamatokért a zsidók a felelősek – írta a Spiegel. Ha sikerült volna elmenekülnie, a Harz-hegységben bújt volna meg és újabb merényleteket hajtott volna végre zsinagógák és mecsetek ellen.

Kövess minket -on és -en!

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett.

Október elején újabb botrány kavarta fel az amerikai konzervatív médiát. Candace Owens nyilvánosságra hozott egy üzenetváltást, amelyet állítása szerint Charlie Kirkkel folytatott két nappal halála előtt.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

Egy niagarai (Ontario) férfit, aki három vádpontban ismerte el bűnösségét terrorizmussal kapcsolatos cselekményekben, húsz év börtönbüntetésre ítéltek. Matthew Althorpe legkorábban tíz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.