Ausztráliában erősödik és faji háborút óhajt a szélsőjobb

Kövess minket -on és -en!

"Ausztráliában erősödik a szélsőjobboldaliság a lakosok körében, egyre több fiatal radikalizálódik internetes forrásokból merítve ismereteiket" – kongatta meg a vészharangot egy szenátusi bizottságnak tett jelentésében az Ausztráliai Szövetségi Rendőrség (AFP) helyettes parancsnoka.

Ian McCartney azért azt is kijelentette, hogy az iszlamista hátterű terrorizmus "még mindig a legnagyobb veszély jelenti az ország nemzetbiztonságára nézve".

Az AAP hírügynökség szerint McCartney arról beszélt, hogy a nyomozó hatóságoknak egyre gyakrabban van dolguk a nemzetiszocialista irányzatok híveivel, ami "valós és folyamatos veszélyt" jelent. Aggasztónak nevezte, hogy a "fiatalok radikalizálódása nagyon agresszíven zajlik". Nem kívánta számszerűsíteni, hogy hány ilyen esettel van dolga a rendőrségnek, elmondása szerint azért, hogy ne sodorja veszélybe a folyamatban lévő ügyeket.

Archívum

Az ausztrál hírszerzés (ASIO) a múlt hónapban közölte, hogy a "szélsőjobboldali radikalizmus" jelenleg a terrorellenes hatóságok munkájának mintegy negyven százalékát köti le, míg 2016-ban ez az arány 16 százalékos volt.

A vírus a hibás

Mike Burgess, az ASIO főigazgatója a szervezet éves jelentésében azt írta a múlt héten, hogy a jobboldali radikalizmus "szervezetebbé, körmönfontabbá és tevőlegesebbé" vált. A koronavírus-járvány lendületet adott a "szélsőjobboldali ideológiának", mivel hívei a kormány intézkedéseiben a globalizmus, a multikulturalizmus és a zsidó-liberális demokrácia kudarcát látják. A szélsőjobboldali, hazafias csoportok továbbá elkerülhetetlennek tartják a társadalom összeomlását és a faji háború kitörését.

(MTI nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

A közelmúltban egy kanadai bíróság kilenc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt egy 23 éves fiatalembert, amiért 18 éves korában megpróbálta felvenni a kapcsolatot az Atomwaffen Division (AWD) – később National Socialist Order (NSO) néven ismert – csoporttal, amelyet Kanadában terrorista szervezetként tartanak nyilván.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Az amerikaiak szentül meg voltak győződve, hogy az atombomba jelentette előnyük évekig, talán évtizedekig behozhatatlan lesz, ezért villámcsapásként érte őket a hír, amikor az első szovjet atombomba 1949. augusztus 29-én felrobbant a kazahsztáni Szemipalatyinszkben.

Az alábbi írás a szerző utolsó írása, amelyet 1999. augusztusában vetett papírra és a Magyar Összetartás 1999. novemberi számában látott napvilágot.

A hadosztály felállítását 1942. december legvégén rendelték el páncélgránátos-szervezettel. A csökkentett létszámú szervezőtörzs 1943. február 8-án érkezett meg a franciaországi Mailly le Camp gyakorlótérre.

Nem szóltak a fanfárok és diszsortűz sem dördült. A moszkvai Vörös tér sötét és kihalt volt, amikor több mint nyolc évvel halála után végre örök nyugalomra helyezték Sztálint.

„Természetszerűleg akárhogy is történjék a megosztás, az egyik fél mindig jajgatni fog, Erdély esetében valószínűleg mind a kettő” – jegyezte meg a Führer, amikor az egyre inkább háborúval fenyegető magyar revíziós igényt a béke megőrzése érdekében tárgyalásos úton kellett megoldani.

“Elég egy bosszúszomjas feljelentés, vizsgálat nélkül kivégzik a leventéket, csendőröket, nyilasokat.” - írta ezekben a napokban a Győri Nemzeti Hírlap.

Az Admiral Graf Spee páncélos nehézcirkáló a Rio de la Plata torkolatában összecsap a rá vadászó brit hadihajókkal.

A Reich összeomlott: sárba, vérbe, könnyekbe, de a szövetségesek szerint nem elég gyorsan. Siettetni kellett az agóniáját, hogy baráti szívességet tegyenek Sztálinnak.

Testvérei életük végéig felnéztek rá: „a Matyinak” mindig, mindenben igaza volt. Rákosi 1945-ben azonban azzal a furcsa kérdéssel fordult hozzájuk, hogy változtassák meg a nevüket.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

A propaganda, a „marketing” és az „üzenet terjesztése” szféránk egyik – ha nem a legfontosabb – küldetése. Mindig is kulcsfontosságú része volt a küzdelemnek, a Kampfzeit napjaitól mindmáig.

A világot reálisan figyelők körében több mint egy évszázadra nyúlik vissza a Judapest kifejezés, amely a nevéből adódóan Budapest elzsidósodásának gyors és jelentős mértékét hivatott kifejezni – ez az elzsidósodás már a 19. században is nagy méreteket öltött.