Kövess minket -on és -en!

A németországi szövetségi hatóságok 327 alkalmazottjáról derült ki, hogy kapcsolatban állnak „jobboldali szélsőségekkel” – számolt be a DPA német állami hírügynökség.

A közzétett adatok a szövetségi belügyminisztérium második olyan jelentéséből származnak, amely az állami hatóságok szélsőjobboldali kapcsolatait vizsgálta.

A jelentés egy hároméves vizsgálati periódus eredményeit ismerteti, amely 2018. július 1-től 2021. június 30-ig tartó időszakot ölel fel. Az információkat a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal, vagyis Németország belföldi titkosszolgálata állította össze.

A hivatal szerint számos kapcsolat kimutatható a „jobboldali szélsőségesnek” minősített állami alkalmazottak, a „szélsőséges szereplők és pártok”, valamint a „jobboldali szélsőséges szubkultúrához” tartozó futballhuligánok és harcművészeti szervezetek között.

A vizsgált időszakban összesen 860 alkalmazottat világítottak át. A „jobboldali szélsőségesként” azonosított alkalmazottak között az adatismertetés szerint

  •  83 fő a katonai kémelhárításnál,
  •  18 fő a szövetségi rendőrségen,
  • 4 fő a vámhatóságnál,
  • 2 fő a szövetségi bűnügyi rendőrségnél,
  • 1-1 fő pedig a német hazai titkosszolgálatoknál, a külföldi hírszerző szolgálatnál és a német parlamenti őrségnél szolgál.

További 30 ember esetében vagy gyanítják vagy bizonyított, hogy kapcsolatban állnak a Reichsbürger mozgalommal. Ennek a hazafias társaságnak a tagjai elutasítják az 1945-ben az Egyesült Államok által életre hívott és azóta is megszállva tartott német szövetségi államnak joghatóságát, és gyakran megtagadják még az adófizetést is.

Kövess minket -on és -en!

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Trump láthatóan Gorbacsov kényszerpályájára került, és elkezdi szanálni az amerikai birodalmat. Akárcsak elődje, ő sem önszántából teszi.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Focsaniból Krasznogorszkba kerültünk. Itt vettek minket először névjegyzékbe, még számot is kaptunk, egyenkénti kihallgatás után.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

A Momentum Mozgalom Facebook-bejegyzésben közölte, hogy „megtámadták” egy aktivistájukat a Nordic Sun kulturális központnál.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

Spanyol falangisták tartották gyűlésüket október 12-én Vitoria-Gasteiz városában, amikor antifasiszták támadtak rájuk. A Falange Española de las JONS által szervezett Spanyolság Napja (Día de la Hispanidad) rendezvényt a baszk rendőrség biztosította, azonban a megjelent baszk antifasiszta ellentüntetők könnyen áttörtek a csekély rendőri erőkön.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.