Kövess minket -on és -en!

A németországi szövetségi hatóságok 327 alkalmazottjáról derült ki, hogy kapcsolatban állnak „jobboldali szélsőségekkel” – számolt be a DPA német állami hírügynökség.

A közzétett adatok a szövetségi belügyminisztérium második olyan jelentéséből származnak, amely az állami hatóságok szélsőjobboldali kapcsolatait vizsgálta.

A jelentés egy hároméves vizsgálati periódus eredményeit ismerteti, amely 2018. július 1-től 2021. június 30-ig tartó időszakot ölel fel. Az információkat a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal, vagyis Németország belföldi titkosszolgálata állította össze.

A hivatal szerint számos kapcsolat kimutatható a „jobboldali szélsőségesnek” minősített állami alkalmazottak, a „szélsőséges szereplők és pártok”, valamint a „jobboldali szélsőséges szubkultúrához” tartozó futballhuligánok és harcművészeti szervezetek között.

A vizsgált időszakban összesen 860 alkalmazottat világítottak át. A „jobboldali szélsőségesként” azonosított alkalmazottak között az adatismertetés szerint

  •  83 fő a katonai kémelhárításnál,
  •  18 fő a szövetségi rendőrségen,
  • 4 fő a vámhatóságnál,
  • 2 fő a szövetségi bűnügyi rendőrségnél,
  • 1-1 fő pedig a német hazai titkosszolgálatoknál, a külföldi hírszerző szolgálatnál és a német parlamenti őrségnél szolgál.

További 30 ember esetében vagy gyanítják vagy bizonyított, hogy kapcsolatban állnak a Reichsbürger mozgalommal. Ennek a hazafias társaságnak a tagjai elutasítják az 1945-ben az Egyesült Államok által életre hívott és azóta is megszállva tartott német szövetségi államnak joghatóságát, és gyakran megtagadják még az adófizetést is.

Kövess minket -on és -en!

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Tapasztalataim szerint kétféle módon védekeztek az emberek a lágerélet szörnyűségei ellen: egészségrontással, amitől a mielőbbi hazajutást remélték, és egészségkarbantartással a majdani hazatérés reményében.

2023 tavaszán Lina Engelt, a szélsőbaloldali antifasiszta terrorbrigád egyik vezetőjét, aki akkori élettársával, Johann Guntermann-nal együtt a hírhedt Hammerbandét vezette, öt év börtönbüntetésre ítélték.

A Krummlauf, azaz a kanyar puska a németek kreatív ötlete egy hajlított csövű eszköz volt, amelyet egy MP-44-es puska végére rögzítettek, hogy a katonák átlőhessenek akadályokat anélkül, hogy kitették volna magukat a viszonzott tűznek.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Nemzetiszocialista párttag volt-e a saját nagyapám? Erre a kérdésre mostantól minden német választ kaphat az amerikai Nemzeti Levéltár segítségével, amely először tette közzé az interneten a NSDAP teljes fennmaradt tagnyilvántartását.

A Tiszamenti falucskában – Tiszaeszláron – egy Solymosi nevű parasztasszony kékítőért küldötte Eszter nevű 14 éves leányát. A kis Solymosi Eszter azonban sohasem tért vissza.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

1940 decemberében, három hónappal a német-olasz-japán háromhatalmi egyezmény aláírását követően japán tisztek kontingense érkezett Berlinbe újdonsült szövetségeseikkel konzultálni.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.