Kövess minket -on és -en!

A németországi szövetségi hatóságok 327 alkalmazottjáról derült ki, hogy kapcsolatban állnak „jobboldali szélsőségekkel” – számolt be a DPA német állami hírügynökség.

A közzétett adatok a szövetségi belügyminisztérium második olyan jelentéséből származnak, amely az állami hatóságok szélsőjobboldali kapcsolatait vizsgálta.

A jelentés egy hároméves vizsgálati periódus eredményeit ismerteti, amely 2018. július 1-től 2021. június 30-ig tartó időszakot ölel fel. Az információkat a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal, vagyis Németország belföldi titkosszolgálata állította össze.

A hivatal szerint számos kapcsolat kimutatható a „jobboldali szélsőségesnek” minősített állami alkalmazottak, a „szélsőséges szereplők és pártok”, valamint a „jobboldali szélsőséges szubkultúrához” tartozó futballhuligánok és harcművészeti szervezetek között.

A vizsgált időszakban összesen 860 alkalmazottat világítottak át. A „jobboldali szélsőségesként” azonosított alkalmazottak között az adatismertetés szerint

  •  83 fő a katonai kémelhárításnál,
  •  18 fő a szövetségi rendőrségen,
  • 4 fő a vámhatóságnál,
  • 2 fő a szövetségi bűnügyi rendőrségnél,
  • 1-1 fő pedig a német hazai titkosszolgálatoknál, a külföldi hírszerző szolgálatnál és a német parlamenti őrségnél szolgál.

További 30 ember esetében vagy gyanítják vagy bizonyított, hogy kapcsolatban állnak a Reichsbürger mozgalommal. Ennek a hazafias társaságnak a tagjai elutasítják az 1945-ben az Egyesült Államok által életre hívott és azóta is megszállva tartott német szövetségi államnak joghatóságát, és gyakran megtagadják még az adófizetést is.

Kövess minket -on és -en!

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

A román legfőbb ügyészség öt embert állított bíróság elé fasiszta propaganda terjesztése, erőszakra uszítás és tiltott fegyvertartás miatt.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

A nemzetiszocialista aktivista, Marla-Svenja Liebich, korábban Sven Liebich, nem kezdte meg börtönbüntetését a chemnitzi női börtönben. A hatóságok most körözik - közölte az ügyészség. Liebich ellen végrehajtási parancs van érvényben.