Kövess minket -on és -en!

A németországi szövetségi hatóságok 327 alkalmazottjáról derült ki, hogy kapcsolatban állnak „jobboldali szélsőségekkel” – számolt be a DPA német állami hírügynökség.

A közzétett adatok a szövetségi belügyminisztérium második olyan jelentéséből származnak, amely az állami hatóságok szélsőjobboldali kapcsolatait vizsgálta.

A jelentés egy hároméves vizsgálati periódus eredményeit ismerteti, amely 2018. július 1-től 2021. június 30-ig tartó időszakot ölel fel. Az információkat a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal, vagyis Németország belföldi titkosszolgálata állította össze.

A hivatal szerint számos kapcsolat kimutatható a „jobboldali szélsőségesnek” minősített állami alkalmazottak, a „szélsőséges szereplők és pártok”, valamint a „jobboldali szélsőséges szubkultúrához” tartozó futballhuligánok és harcművészeti szervezetek között.

A vizsgált időszakban összesen 860 alkalmazottat világítottak át. A „jobboldali szélsőségesként” azonosított alkalmazottak között az adatismertetés szerint

  •  83 fő a katonai kémelhárításnál,
  •  18 fő a szövetségi rendőrségen,
  • 4 fő a vámhatóságnál,
  • 2 fő a szövetségi bűnügyi rendőrségnél,
  • 1-1 fő pedig a német hazai titkosszolgálatoknál, a külföldi hírszerző szolgálatnál és a német parlamenti őrségnél szolgál.

További 30 ember esetében vagy gyanítják vagy bizonyított, hogy kapcsolatban állnak a Reichsbürger mozgalommal. Ennek a hazafias társaságnak a tagjai elutasítják az 1945-ben az Egyesült Államok által életre hívott és azóta is megszállva tartott német szövetségi államnak joghatóságát, és gyakran megtagadják még az adófizetést is.

Kövess minket -on és -en!

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.