Kövess minket -on és -en!

Egy orosz haditudósító szerint a védőknek elég fegyverük és lőszerük volt ahhoz, hogy folytassák a védekezést, de pszichológiai szempontból megtörtek, ami a rájuk dobott több tonna bombát tekintve nem nagy csoda.

Alekszandr Szladkov orosz haditudósító hosszú videót közölt a Telegramon arról, hogy miként adták meg magukat az Azov ezred katonái, köztük több nő – írja a Mandiner.

A videón az látszik, hogy a lefegyverzés, megadás rendezett körülmények közt zajlik, miközben az orosz katonák átkutatják a védők felszerelését.

https://twitter.com/TpyxaNews/status/1527568785061859329

Szladkov szerint a védőknek elég fegyverük és lőszerük volt ahhoz, hogy folytassák a védekezést, de pszichológiai szempontból megtörtek. Állítása szerint többek közt 8 löveget és mozsárt, két Grad rakétarendszert, valamint két harckocsit is lefoglaltak tőlük az orosz katonák.

Az ukrán Azov-ezredben nemzetiszocialista kötődésű személyek is voltak jelentős számban, azonban a megalakulásuk körülményei és egyes támogatóik háttere miatt sokan zsidóbérencnek tekintik őket szélsőjobboldali körökben. Korábban az Egyesült Államok fontolgatta, hogy terrorista szervezetté nyilvánítja a csoportot annak ideológiai háttere miatt, a háború kitörése miatt azonban már erre nem maradt idejük, s végül akarat sem, most viszont Oroszország fontolgatja ugyanezt, hogy kivégezhessék őket. 

Kövess minket -on és -en!

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Az ötödik júniusi tárgyalási napot tartották Budapesten Simeon Ravi Trux, antifasiszta aktivista ügyében, aki a vád szerint részt vett a 2023-as támadásokban. Az utcán ezúttal a Betyársereg jelent meg jelentős létszámban a Fővárosi Törvényszék épületénél.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

Miközben a világ lélegzetét visszafojtva figyeli az USA és Izrael Irán elleni háborújának most éppen „béketárgyalással” álcázott állását, a közel-keleti terrorállam Libanont bombázza, ráadásul az „Örök sötétség” (sic!) hadműveleti név alatt.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.