A vikingek nem csak fosztogatók, hanem „globális befektetők” is voltak

Kövess minket -on és -en!

A vikingek többek voltak puszta vérszomjas kalózoknál: telepesek, földbirtokosok, gazdák, s legfőképp leleményes politikai érzékkel megáldott kereskedők.

Az unalomig ismert sztereotípiák szerint a harcos vikingek élete jórészt fosztogatással és hadjáratokkal telt, ám a tudományos publikációkban főként a katonai bátorságuk, a hajózási tapasztalataik, valamint a kiváló felderítő képességeik kapnak nagyobb hangsúlyt. A vikingek ugyanis többek voltak puszta vérszomjas kalózoknál: telepesek, földbirtokosok, gazdák, s legfőképp leleményes politikai érzékkel megáldott kereskedők.

Kereskedelem és technológia

Jelentések

A 8-11. század között a középkori Európa jelentős technológiai fejlődésen ment keresztül, ami főként az angolszászoknak, a frízeknek, a frankoknak és a skandináv népeknek volt köszönhető. Ahhoz, hogy valóban megérthessük ezeket a változásokat, a Skandinávia, a Brit-szigetek és a kontinentális Európa közötti, idővel egyre intenzívebbé váló kapcsolatot kell szemügyre venni, amelyben a vikingek kulcsszerepet vállaltak. A technikai innovációk - mint például a korongozás mestersége vagy a fonalsíkot függőlegesen tartó szövőszék - nem csupán maguk a terméktípusok, hanem a vikingek által forradalmasított előállítási módszerek miatt is fontosak.

Steven Asby, a Yorki Egyetem régésze szerint a technológiai fejlődések elsősorban az egyre növekvő népességű skandináv tengerparti városoknak köszönhetők. A kutató úgy véli, a 8-9. századra az akkor ismert világ kezdett kilábalni a Nyugatrómai Birodalom bukása okozta népesedési és gazdasági sokkból, ami egyúttal a kereskedelem felélénkülésében is megnyilvánult. A korábbi távolsági kapcsolatok újjáéledtek, de nem csupán az Északi- és a Balti-tenger városai között: új kapcsolatok létesültek a közel-keleti, az ázsiai és afrikai államokkal is, s újabbnál újabb találmányok születtek. Ezen időszak „kitárulkozása” egyben oka és következménye is lett a technológiai változásoknak.

Habár ezen korszakból több viking találmányról is tudunk (például az előbb említett korongozás, szövőszék, díszes fésűk, fibulák, újfajta hajómodellek), az előállításuk mögött húzódó komplex módszerek kevéssé ismertek. A tudásanyag, az újfajta eszközök és alapanyagok birtokában lévő kézművesek eladásra is termeltek, amit egy jól szervezett kereskedelmi lánc segített. A kézművesség fejlődése, a növekvő urbanizáció és a távolsági kereskedelem összefonódásának eredményeként köszöntöttek be a technológiai változások a korszakban, véli a kutató.

A vikingek kitűnő hajóépítők és navigátorok voltak, s bár hajóácsaik képességeinek ékes bizonyítékai a fennmaradt viking vízi járművek, arról sajnos kevés adat maradt fenn, miként tájékozódtak igen hosszú utazásaik során. A kutatók csak találgatni tudnak. A 8-11. század nagy változása volt a hajózás tekintetében a vitorla megjelenése és továbbfejlesztése a hadi-, illetve a teherszállító hajókra, amelyek egészen a késő középkorig uralták Európa tengereit.

Amiket a vikingeknek köszönhetünk

A legismertebb viking leletek egyike a melltű, azaz a bross. A régészek megállapításai szerint a fibulák nem csupán ékszerek voltak, hanem a nemet, társadalmi rangot és az etnikai hovatartozást is tükrözték. Azt azonban még mindig kutatják, hogy milyen technikát alkalmaztak az északiak a melltűk gyártásánál. A viking városokban a brossok készítésére bizonyítékként az öntőformák szolgálnak, amelyekből azonban igen kevés maradt fenn, hiszen elhasználódásuk esetén gyakran beolvasztották őket.

A brossokat fém öntőformákban állították elő, azokat pedig korábban agyagból művészien kialakított formákba öntve készítették, ami egyfajta tömeges gyártást tett lehetővé. E mesterség teljes egészében rá volt utalva a kereskedelemre, de nem csupán azért, mert el kellett adni a termékeket, hanem mert a minőségi sárgarezet a kontinentális Európából kellett beszerezni, így az ékszerkészítési központok műhelyei a távolsági kereskedelemben is érdekelt kikötőkbe tömörültek.

A fibulák mellett a vikingek korát bemutató múzeumok másik fő látványosságai a díszes üveggyöngyök. Az ékszerek színes üvegdarabok olvasztása során készültek. Ezek az üvegdarabok a mai templomok ablakaiban is látható, apró, négyzet alakú színes üvegcsék voltak, amelyekhez a vikingek elsősorban vásárlás útján jutottak délről, ám sok esetben bizánci templomok ablakaiból orozták el egy-egy kalandozásuk alkalmával.

Hírek

Az állati csont a legfontosabb anyagok közé tartozott a középkorban, ugyanis rugalmas és könnyen elérhető volt, így számtalan tárgy készült belőle a késnyéltől kezdve a korcsolyáig. A speciálisabb eszközöknél - mint például a fűrész vagy a ráspoly nyelénél - jobb választásnak bizonyult az erősebb szarvasagancs. Ebből készültek a több napon át díszített, híres viking fésűk is, amelyek idővel társadalmi szimbólummá váltak.

A fésűkészítők a többi kézműveshez hasonlóan a tengerparti kikötőkben telepedtek le, ugyanis az északabbról beszerzett szarvas-, illetve rénszarvasagancsokat itt értékesítették a kereskedők. Asby szerint az is elképzelhető, hogy a viking kereskedők városról városra jártak, hogy az értékesítési lehetőségeik folyamatosan javuljanak.

(Múlt-Kor nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

Egy angol nemzetiszocialista csoport ünnepelte Adolf Hitler születésnapját az angliai Oldhamben található Duke of Edinburgh nevű pubban – számolt be róla a Manchester Evening News.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

„… Dwight D. Eisenhower nemcsak a nemzetiszocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia megszállási zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken...

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.

Az izraeli–amerikai támadás megrendítő ereje által kiváltott brutális sokkhatás elmúltával Irán reakciója jelentősen gyengébbnek tűnik, mint tavaly júniusban, pedig USrael ezúttal a legfelső vezetését likvidálta, teljesen nyíltan a szélesebb körű rezsimváltásra való törekvés jegyében.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

Bíróság elé áll a német radikális baloldali Antifa Ost csoport hét feltételezett tagja. A német ügyészek szerint a csoport 2018 és 2023 között Németországban és Magyarországon hajtott végre terrorista akciókat.

Én is úgy jártam, mint sok bajtársam, május 9-e után hazaindultam, és már Grazban orosz hadifogságba estem.

Eva Braun a fotós fiatal asszisztenseként került a Führer környezetébe, mindössze 17 évesen. Hamar kiderült, hogy szimpatikusnak találja őt, és a lány is viszonozta érdeklődését.

Az amerikai tábor után megismertük a francia hadifogság nyomorúságait. Hálát adok az Istennek, hogy olyan iskolába járhattam, ahol nyelveket kellett tanulnom.

Hét évtizeddel a második világháború vége után még éltek emberek, akiknél hitelesebben senki sem tudta elmondani, mit tapasztalhatott egy civil a budai oldalon 1944-45 telén.

Egy multikulturális birodalom – és minden birodalom lényegénél fogva multikulturális – létalapja területek meghódítása és népességeik áttelepítése az ellenőrzésük végett.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

„Amerika megbukott, mert egy társadalomban, ahol a hasznossági princípium mindenekfelett való, a morális felelősségérzete elsorvad” – ezt írja Márai Sándor 1957. november 5-én naplójába, s hozzáteszi, a Nyugat magyar forradalommal szembeni árulását nem lehet megbocsátani, és senki nem hisz többé a Nyugatnak.

George Orwell angol író 1984 című politikai fikciója 1949-ben jelent meg. A hidegháború alatt írt regény a sztálini rezsim bírálata, legalábbis a megjelenése idején kizárólagosan így interpretálták, de a dolog később megváltozott.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

A háború végére közel 1,6 millió amerikai katona nyomult be mélyen Németország területére, egészen az Elbáig, ahol találkoztak a szovjet hadsereggel.

„Bizonyára tudják" - nyilatkozta 1995-ben Gustav Hendrikssen, az uppsalai egyetem nyugalmazott professzora -, „hogy közvetlenül az 1938-as müncheni konferencia után Gertrude Stein [amerikai zsidó írónő], aki csodálatos vendéglátó és megszállott író volt, felhívást intézett egy sor értelmiségihez, akik közösen aláírt beadványban szólították fel a Nobel békedíj-bizottságot, hogy ítélje oda Hitlernek a Nobel-békedíjat.

Az első nappali, amerikai bombatámadást követő napon, 1944. április 4-én a német légierő főparancsnoksága Cuno Heribert Fütterer altábornagy budapesti német légügyi attasén keresztül saját irányítása alá helyezte a magyar légierőt és légvédelmi tüzérséget.