Kövess minket -on és -en!

Egy berlini bíróság pénteken 12 hónap börtönbüntetésre ítélte a 93 éves német nemzetiszocialista asszonyt, mert „tagadta, hogy a holokauszt idején szisztematikusan gyilkolták a zsidókat” – jelentette az Associated Press.

A berlini tartományi bíróság elutasította a zsidó-liberális sajtóban „náci nagymamaként” gúnyolt, világszerte híres német hazafi Ursula Haverbeck fellebbezését a „holokauszttagadás” miatt 2017-ben és 2020-ban hozott két ítélet ellen.

A bírák úgy döntöttek, hogy az ítéletet nem lehet felfüggeszteni, mert Haverbeck a fellebbviteli tárgyalások során nem mutatott megbánást vagy a nézetei megváltoztatásának jeleit – írja az AP.

Haverbeck többször is kijelentette, hogy „az auschwitzi tábor csak egy munkatábor volt”, ezért többször elítélték, és annak ellenére sem kegyelmeztek meg neki, hogy már jócskán elmúlt 90 éves is. Korábban többször is pénzbüntetést kapott és legalább 30 hónapot ült hasonló kijelentések miatt. A pénteki ítélet ellen fellebbezni lehet.

A német (és egyébként a magyar) törvények értelmében börtönbüntetés terhe mellett tilos megkérdőjelezni a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom számlájára írt népirtást, ami „holokauszt” néven vonult be a köztudatba.

A „holokauszttagadás” és a lakosság egyes csoportjai elleni „gyűlöletkeltés más formái” az amerikaiak által 1945 óta megszállva tartott Német Szövetségi Köztársaságban akár öt év börtönbüntetéssel is sújthatók, és a nemzetiszocialista szimbólumok (az összes, amit az NSDAP vagy intézményei használtak és ezeknek módosításai is) mellett például testmozdulatok (karlendítés és más kézjelek különböző formái), a germán népek ősi rúnaírásának nagy része, de például még a német himnusz első versszaka is (Deutschland über alles), vagy például tavaly óta már a bismarcki második Német Birodalom pre-nemzetiszocialista zászlaja is tiltott.

Kövess minket -on és -en!

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

Alig egy hónappal Szálasi Ferenc kivégzése után a magyar határon önként jelentkezett a Szálasi-kormány egyik még szabadlábon lévő tagja: Kovarcz Emil.

A német hadügyminiszternek végre leesett a tantusz. Boris Pistorius szerint Putyin ukrajnai hadjárata „többé már nem regionális háború”, mert Putyin egy új világrendért harcol.

Egy 21 éves nemzetiszocialista aktivista titokban rögzített beszélgetéseit felhasználják a terrorizmus vádjával kapcsolatos perében Kanadában.

A szlovák Specializált Büntetőbíróság bírója bűnösnek találta Marián Magátot „szélsőséges gondolatbűncselekmények” elkövetésének vádjában.

A The Base nevű nemzetközi nemzetiszocialista akciócsoport, amely az Egyesült Államokból ered, gyors ütemben építi újra globális és hazai hálózatát.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

Pro vagy kontra, de az egyértelmű, hogy napjaink politikai felhozatalában a főszereplők egyikévé avanzsált a milliárdos Elon Musk, és ennek az üde színfoltnak én még azzal együtt is örülök, hogy az elmúlt évek keserű tapasztalatai nyomán kénytelen vagyok az ő személyét is erős fenntartásokkal kezelni.

Ausztrália Victoria szövetségi államának rendőrsége arra készül, hogy vádat emeljen az ausztrál nemzetiszocialista aktivista Jacob Hersant ellen „súlyosan sértő közszereplés” miatt, miután körülbelül 30 maszkos aktivista tömeges deportálásokat követelve demonstrált egy melbourne-i állomáson.

Aszad elsősorban önmagát hibáztathatja a vereségéért, mert túlságosan is Iránra, a Hezbollahra és Oroszországra támaszkodott, és nem gondoskodott arról, hogy megtisztítsa korrupt tisztikarát és modernizálja hadseregét. Semmi ilyet nem tett, és most vesztett.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.