Kövess minket -on és -en!

A 16 oldalas Békési Újság Staféta rovatában Petrovszki Attilával készítettek interjút, aki legutóbb 10 évvel ezelőtt került a belpesti liberálisok homlokterébe, amikor tetoválásai miatt nem indulhatott el a prágai Heroes Gate MMA-rendezvényen.

A helyi lapnak ebben a rovatában helyi, érdekes, vagy valamiért közérdeklődésre számot tartó, példaként bemutatható emberek szerepelnek, mesélnek életükről, munkájukról, majd adják tovább a stafétát, hogy kinek tegye fel ugyanazt a három kérdést a lap.

A liberális Magyar Narancs szerzője elképedve idézi, hogy Petrovszki, aki civilben cukrász, 2011-ben a Blikknek azt mondta, hogy „az összes tetoválásom az önkifejezés eszköze, a személyiségemet tükrözi. A nemzetiszocializmus az az ideológia, amelyben hiszek. A média általában primitív gyűlölködőknek állít be bennünket, ezen szeretnék változtatni, nekem ez egyfajta propaganda.”

A cikk írója azon végképp nem tudott napirendre térni, hogy Attila egy Hitler-portrét, Szálasi-portrét és horogkeresztet is magára varratott.

A Magyar Narancs az üggyel kapcsolatban meg is kereste Szegfű Katalint, a Békési Újság főszerkesztőjét.

„Utólag tudtam meg, hogy Petrovszkinak mi volt az előélete és mi a világnézete, de fenntartom, hogy a nálunk megjelent interjúban semmi kivetni való nem jelent meg” – mondta nekik Szegfű, majd hozzátette, hogy „lehet, hogy a Narancs érzékeny, liberális olvasói minderre másként reagálnak”.

Az interjúból egyébként kiderül, hogy Petrovszki hisz a munka becsületében, és példásan neveli két gyermekét. Egyik kedvenc filmjének pedig a Jud Süsst, a Harmadik Birodalom egyik legfontosabb propagandafilmjét nevezte meg. A liberális lap szerint „furcsa, hogy még itt sem fogott gyanút a Békési Újság, amely az interjúhoz egy olyan képet mellékelt, melyen Petrovszki egy Blood & Honour feliratú pólóban áll”.

A 16 oldalas Békési Újság 10 ezer példányban öt település: Békés, Kamut, Murony, Tarhos és Bélmegyer 24 ezer lakosához jut el ingyenesen minden második héten. Az újságot a Családért Alapítvány adja ki. A békési székhelyű Családért Alapítvány Mészáros Lőrinc üzlettársához, Barkász Sándorhoz kötődik – írja a Magyar Narancs, azt sugalmazva, hogy Orbán Viktor miniszterelnök barátja és bizalmasa valami módon nemzetiszocialistákkal van kapcsolatban.

Kövess minket -on és -en!

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Az ötödik júniusi tárgyalási napot tartották Budapesten Simeon Ravi Trux, antifasiszta aktivista ügyében, aki a vád szerint részt vett a 2023-as támadásokban. Az utcán ezúttal a Betyársereg jelent meg jelentős létszámban a Fővárosi Törvényszék épületénél.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.