Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A brazil Nemzeti Emberi Jogi Tanács nevezetű szervezet különböző felméréseken alapuló tanulmánya szerint „riasztóan növekszik a náci csoportok jelenléte” a dél-amerikai országban. 

A dokumentumot az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) elé nyújtották be – jelentette a héten az Agencia Brasil.

Az Emberi Jogi Minisztérium ügynöksége egy sor felmérésből gyűjtött adatokat, köztük Adriana Dias néhai antropológus által végzett felmérésekből, amelyek szerint a „neonáci ” csoportok számszerűleg 270,6 százalékkal növekedtek Brazíliában 2019 januárja és 2021 májusa között, és az ország minden régiójában elterjedtek.

A jelenség hátterében állítólag „a gyűlöletbeszéd és a szélsőséges narratívák terjedése” áll. A tanulmány szerint 2022 elején Brazíliában több mint 530 ilyen csoport működött. Tagjaik gyűlölik a feministák, valamint ellenszenvet táplálnak a zsidókkal, négerekkel és LMBTQIAP+ lényekkel szemben.

Santa Catarina déli államában a legaktívabbak a nemzetiszocialista csoportok. Csak Blumenau városában 63 „neonáci sejtet” térképeztek fel Dias kutatásai során.

A Fiquem Sabendo ügynökség egy másik felmérése szerint a szövetségi rendőrség 159 vizsgálatot indított 2019 januárja és 2020 novembere között a nemzetiszocializmussal való szimpátia miatt. A szám kevesebb mint két évet fed le, és meghaladja a 15 év alatt (2003–2018) indított 143 vizsgálatot.

A leírt esetek némelyikében történelmi nemzetiszocializmushoz köthető tárgyakat foglaltak le, köztük egyenruhákat, fegyvereket és zászlókat, valamint dísztárgyakat amelyek például Adolf Hitler arcát mutatták vagy horogkereszt szerepelt rajtuk.

A 2014-ben szövetségi törvény révén létrehozott Nemzeti Emberi Jogi Tanács a mostani hírveréssel arra számít, hogy a legfrissebb jelentése hozzájárul majd az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának június végén Genfben megrendezésre kerülő vitanapjához, amikor a „nácizmus dicsőítése elleni globális erőfeszítésekről” tartanak majd eszmecserét.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Alig egy évszázad alatt a feminista nőknek sikerült tönkretenniük a népszaporulatot mindenhol a nyugati világban.

Soha nem is kapták el, hiába szerepelt négy évtizeden át az FBI körözési toplistáján. 1985-ben végül magát adta fel.

A közelmúltban az amerikai Massachusetts állambeli West Brookfield városában a zsidókat célzó „sértő üzeneteket” tartalmazó visszazárható zacskókat osztottak szét, ami médiahisztériát váltott ki.

Százezres halálkvóták túlteljesítésében versengtek a Sztálin kegyeiért remegő parancsnokok, amikor a paranoia új szintre lépett a Szovjetunióban.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Az ausztrál szövetségi kormány törvénymódosítást kezdeményez a nemzetiszocialista karlendítés betiltásáról is.

Tizenhárom, „szélsőjobboldali mozgalmakhoz tartozó” embert letartóztattak vasárnapra virradóra Párizsban, miközben horogkereszteket festettek a földre a 17. kerületben – közölték a helyi francia hatóságok.

Hatéves börtönbüntetést szabott ki csütörtökön a stuttgarti tartományi felsőbíróság egy „szélsőjobboldali német terrorcsoport” vezetőjére.

Halála óta számos összeesküvés-elmélet terjed, miszerint legszűkebb környezete megölte, hogy Berija megfojtotta, vagy újabban: patkányméreggel végeztek vele, miközben pár nappal később pedig a hasonmásával rendezték meg a „hivatalos” halálát.

Egy fehér fajvédő aktivista három négert lőtt agyon a floridai Jacksonville-ben lévő boltban, egy korábbi rasszista akció évfordulóján.

Lassan telnek a napjai, nem tudja a pontos időt és nem bízhat senkiben Ilaria Salis, akinek ügyvédei mindent megtesznek azért, hogy olaszországi házi őrizetet harcoljanak ki – olvashatjuk a szívszaggató sorokat, írja a Mandineren nyomán a Magyar Jelen.

Híradó szakaszparancsnokként szolgáltam Ungváron 1944 októberében. Közben Nyékládházára kerültem, ahonnan november 4-én a szovjet katonák vittel el többedmagammal „kicsi robotra”, amiből négyévi kényszermunka lett.

Megmondom őszintén, hogy e sorok írása közben visszasírtam bármit, akármelyik cikkemet az elmúlt évekből. Nem azért, mert az Oppenheimer egy rossz film, vagy mert nem szerettem volna kritikát írni róla, sőt, épp ellenkezőleg.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

2019-ben az eleki Resetár András házfelújítást végzett, mikor megdöbbentő felfedezést tett az ingatlanban, amely egykor a Faulhaber család otthona volt.