Kövess minket -on és -en!

Vád alá helyezték a németországi hazafias szélsőjobb egyik vezető politikusát, Björn Höckét, mert „náci” jelszó használatával vádolják, írja a BBC.

Höcke, aki az Alternatíva Németországért (AfD) pártot vezeti Türingia tartományban, azért áll bíróság elé, mert a „Mindent Németországért!” szavakat mondta egy 2021-es gyűlésen. A szlogent a Sturmabteilung rohamosztagosok használták annak idején, akik a weimari káosz idején próbálták fenntartani a rendet Németországban. Az egykori történelemtanár Höcke tagadja, hogy ismerte volna a kifejezés gyökereit. Akár három év börtönt is kaphat, amiért három éve úgy zárta a beszédét, hogy „Mindent hazánkért, mindent Szász-Anhaltért, mindent Németországért!”.

Az ügyészek szerint tudta, hogy a kifejezést azért tiltották be, mert a nemzetiszocialistákhoz kapcsolódik. Höcke azonban azt állítja, hogy ez egy általános kifejezés, amelyet nem kellene büntetni. Egyébként 2023-ban egy másik gyűlésen már rá is kapcsolt, mert ott már a közönséget bevonva mondta, hogy „Mindent…”, mire a tömeg beüvöltötte, hogy „Németországért!”. A következő hónapban várható ítélet.

A tárgyaláson egyébként megjelentek a tüntetők is, akik az épület előtt többek között olyan táblákat mutogattak, hogy állítsák meg az AfD-t, vagy hogy Höcke „náci”. Ez azért is kellemetlen az AfD-nek, mert a párt vezet a thüringiai választási felmérésekben.

Nem ez az első eset, hogy Höcke „politikailag nem korrekt” kijelentéseket tesz, a berlini holokauszt-emlékművet a szégyen emlékművének nevezte korábban, és azt is mondta, hogy Németországnak 180 fokos fordulatot kellene tennie hozzáállásában a népirtással kapcsolatos önostorozásban.

Kövess minket -on és -en!

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.