Egy horogkeresztes mécses miatt nyomták fel a Becsület napját a kommunisták

Kövess minket -on és -en!

Egy filccel rajzolt horogkereszt és nyilaskereszt is megjelent a budavári Kapisztrán téren, amit a kommunista nézeteiről, illetve a gyilkos ideológiát hirdető vörös csillagért folytatott harcáról ismert Vajnai Attila fedezett fel.

Az Európai Baloldal elnöke azon melegében feljelentést is tett, a rendőrség eljárást indított.

A szélsőbaloldali, "antifasiszta" és "civil jogvédő" szervezetek szombaton sajtótájékoztatót tartottak az I. kerületi Kapisztrán téren. A jelvényükként stilizált vöröscsillagot használó, éppen ezért vicces fantázianevű "Európai Baloldal" szervezet marxista képviselői szerették volna elérni, hogy Magyarországon ne rendezhessenek "neonáci" eseményeket.

Archívum

Az apropót ezúttal újra az adja, hogy a magyarországi hazafias csoportok minden évben megemlékeznek a Becsület napjáról, vagyis arról, hogy 1945. február 11-én a szovjet ostromgyűrűbe zárt német és magyar csapatok megpróbáltak kitörni a Budai várból.

Vajnai Attila, az Európai Baloldal vezetője a sajtótájékoztató előtt péntek kora délután többedmagával "terepszemlét" tartott a helyszínen, éles szemének köszönhetően (?) ekkor szúrta ki Kapisztrán János szobrának tövében a láthatóan filctollal rajzolt horogkeresztet és nyilaskeresztet ábrázoló mécsest.

Magyarországon a horogkereszt és a nyilaskereszt szimbólum is tiltott "önkényuralmi" jelképnek számít, ezért Vajnai rémületében azonnal értesítette a rendőrséget. Elmondása szerint komolyan vették bejelentését: a rendőrség eljárást indított, őt tanúként fogják meghallgatni.

A Légió Hungária csütörtök este mécsesekből álló fényláncot szervezett a Kapisztrán tértől a Széna térig. Azt természetesen a kommunisták nem merték állítani, hogy a mécsest a megemlékezés egyik résztvevője tette a szoborhoz, de azt igen: a Légió Hungária koszorúját alkalmasnak találta arra, hogy mellette helyezze el az általuk felfedezett mécsest.

Már csak az a kérdés, hogy ki és mikor tette oda, mivel a rendezvény szervezői kifejezetten tiltják ezeknek a jelképeknek a használatát.

Vajnai volt egyébként az is, aki a vörös csillag legalizálásáért küzdve egészen Brüsszelig ment a pereskedések során, hogy a 100 millió ember életét követelő tömeggyilkos ideológia, a kommunizmus jelképét szabadon a mellére tűzhesse. Kiváló hipokritaként természetesen az ellenoldal jelképeit tűzzel-vassal szeretné üldözni.

Kövess minket -on és -en!

Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.

Miközben a világ lélegzetét visszafojtva figyeli az USA és Izrael Irán elleni háborújának most éppen „béketárgyalással” álcázott állását, a közel-keleti terrorállam Libanont bombázza, ráadásul az „Örök sötétség” (sic!) hadműveleti név alatt.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák egyesült serege 1442. március 25-én győzték le az Erdélyre törő Mezid béget Szebennél. A diadal az egyik első volt Hunyadi török elleni sikereinek sorában, amelyek messze földön híressé tették a tehetséges hadvezért.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

A puritanizmus történelmi öröksége vagy genetikai terheltség okán, de tény, hogy a britek a világ legkonformistább népe (tengerentúlra szakadt zabigyerekeikkel, az amerikaiakkal, kanadaiakkal és ausztrálokkal holtversenyben).

Az interneten történő virtuális sétám alkalmával véletlenül betévedtem valamelyik amerikai holokausztmúzeum rejtett zugába, és amit ott találtam, az elborzasztott.

Sokáig tartotta magát az az elmélet, miszerint az 1941-ben bebörtönzött Rudolf Hess nem is börtönben halt meg. 

A bevándorláspárti lobbi azon törekvése, hogy afrikai és ázsiai biomasszával kompenzálja az európai őshonos népesség csökkenését, csak gazdasági aberrációként értékelhető.

1990. március 10-én írták alá Moszkvában a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról szóló egyezményt.

Nemrég került a kezembe Bryan Ward-Perkins Róma bukása és egy civilizáció vége (The Fall of Rome and the End of Civilisation, 2005) című könyvének francia nyelvű kiadása, amely a megszületése óta eltelt évtizedek ellenére napról napra időszerűbb.

A román árulást követően az első világháború új keleti hadszíntere is lehetőséget adott a magyar vitézek remeklésére.

1944. április 3-án 180 db Boeing B-17 és Consolidated B-24 négymotoros nehézbombázó, 137 db P-38 és P-47 vadászgép védelme mellett támadott budapesti célpontokat.

Habár Benito Mussolinit, a Ducét 1945-ben, 61 évesen kommunista partizánok bestiálisan meggyilkolták, a dinasztia a mai napig meghatározó az olasz politikai és közéletben, leginkább Alessandra Mussolini miatt.

Az 1938 és 1941 közötti országgyarapítás során tanúsított támogatásukért a németek 1942 januárjáig nem igényeltek viszonzást, ekkor azonban a bolsevizmus elleni hadjárathoz a Magyar Királyi Honvédség teljes haderejét, azaz három hadsereg – több mint félmillió honvéd – bevetését kérték.

"Ön ismerte Hitlert. Milyen volt?" Ezerszer feltették nekem ezt a kérdést 1945 óta; nehezebbet nem is kérdezhetnének.

Összesen több, mint 200 négyzetkilométernyi területet ölelt fel a sziléziai Anlage Riese-projekt, amelynek csak elenyésző részét tette ki a Bagoly-hegy kibelezése.