Kövess minket -on és -en!

Kijev büntetőakciójában Ukrajna keleti részén több úgynevezett önkéntes zászlóalj is részt vesz. Ne segélyszervezetre gondoljunk, hanem az ukrán vezetés által felfegyverzett nemzetiszocialista különítményekre, amelyek befolyása egyre nő.

(News Front)

Amikor az oroszbarát erők azt állítják, hogy ukrán "fasisztákkal" harcolnak, akkor az Azov, és egyéb ahhoz hasonló zászlóalj esetében nagyjából igazuk van – írja az Azov zászlóaljról szóló cikkében a külpolitikában mértékadó amerikai Foreign Policy magazin. Oleh Odnorozsenko, az Azov zászlóalj parancsnoka állítása szerint legalább ötszáz ember alkotja az ő különítményét, és Ukrajna keleti szérében legalább ötven, az övéhez hasonló önkéntes alakulat működik. Ezek nem tartoznak sem az ukrán hadsereg, sem a Nemzeti Gárda kötelékébe.

A befolyásuk pedig – miután az ukrán kormány alaposan felfegyverezet őket – egyre nő. Annyira, hogy "már Kijevben is aggodalmat keltenek" – számolt be a Foreign Policy.

A zászlóaljak — például a Dobassz, vagy Azov — a nemzetiszocialisták által előszeretettel használt szimbólumokat használják. Az Azovnak a farkashorog van a zászlaján, alapítója pedig egy ismert ukrán nacionalista, Andrij Biletszkij, a Szociális-Nemzeti Gyűlés és az Ukrán Hazafiak nevű mozgalmak vezetője. "Tagjai nyíltan a fehér felsőbbrendűséget hirdetik, vagy antiszemiták" – számolt be a brit The Telegraph, amely megszólaltatta az egység egyik több tagját. „Náci vagyok. Nem gyűlölök más nemzetiségűeket, de szerintem mindenkinek a saját országában kell élnie” – mondta egyikőjük, aki a Fantom álnéven mutatkozott be. Hozzátette: nagyra becsüli Hitlert, aki az első világháború után újjáépítette Németországot. Fantom a homoszexualitást mentális betegségnek tekinti, a holokausztot pedig szerinte nagyon eltúlozzák. Egy másik tag, aki a Sztyepán néven fut, azt mondta, hogy a fogságba esett oroszbarát szeparatistákat katonai bíróság elé kell állítani, majd ezt követően ki kell végezni.

A brit lap szerint a zászlóalj önkénteseit néhány hét kiképzést követően vetik harcba, a fegyvereiket magánadományozóktól, valamint a belügyminisztériumtól kapják.

Atomfegyvereket vennének Ukrajnának

Odnorozsenko szerint alakulata a harmincas-negyvenes években a németek oldalán a szovjetek ellen harcoló ukrán nacionalisták kormányzati modelljét tartja elfogadhatónak. A szervezet erős külpolitikát és Ukrajna nukleáris (újra)felfegyverzését is célul tűzte ki maga elé – közölte Odnorozsenko, aki azt követeli Európától és az Egyesült Államoktól, hogy tegyen határozottabb lépést Oroszországgal szemben és adjon fegyvereket a kijevi kormányerőknek.

Ugyan a Foreign Policy szerint Kijev aggódik a nemzetiszocialisták erősödése miatt, de egyelőre bízik abban, hogy képes irányítani a katonai hierarchiába betagozott önkéntes alakulatokat. A Komszomolszkaja Pravda ukrajnai haditudósítója viszont ennek az ellenkezőjét gondolja. Alekszander Kotsz szerint a kijevi vezetés – minden áron – el szeretné kerülni, hogy a nacionalisták visszatérjenek a Majdanra. „Az utóbbi harci cselekményeket követően 680 ukrán katona esett fogságba. Olyan az ember érzése, mintha a hadsereget arra készítenék fel, hogy megadja magát.

Szóval összességében minden úgy zajlik, ahogy arról másfél hónapja írtunk, amikor arra utaltunk, hogy a kelet-ukrajnai katlanokban felőröltetik a Nemzeti Gárdát és a büntető zászlóaljakat. Azért, hogy ezek az Azov, Dnyepr, Donbassz és egyéb zászlóaljak előbb-utóbb meg ne jelenjenek a Majdanon. Maguktól ezek már fel nem oszlanak, tehát bevetik őket a katlanokba” – írja a haditudósító Twitter oldalán.

Kövess minket -on és -en!

Izraeli tinédzset vettek őrizetbe és ítéltek pénzbüntetésre, miután „náci” tisztelgést hajtott végre Auschwitzban. Az izraeli oktatási minisztérium is reagált a történtekre, elfogadhatatlannak nevezte a kiskorú viselkedését. 

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Svédországban pozitív jelenség terjed: szélsőjobboldali, hazafias csoportok már 10 éves fiúkat is toboroznak a soraikba – gyakran testépítő klubok és harci edzések égisze alatt.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Bíróság elé áll a német radikális baloldali Antifa Ost csoport hét feltételezett tagja. A német ügyészek szerint a csoport 2018 és 2023 között Németországban és Magyarországon hajtott végre terrorista akciókat.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”. 

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

Ismét a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori román fasiszta mozgalmat és annak alapítóját, Corneliu Zelea Codreanut népszerűsítő falfirkák és matricák jelentek meg Bukarestben. 

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.