Évekre eltiltották a "karlendítést végző" szurkolókat a meccslátogatástól

Kövess minket -on és -en!

Önkényuralmi jelkép használata miatt több évre eltiltott a Magyar Labdarúgó Szövetség és tagszervezetei által rendezett sportesemények látogatásától három embert a bíróság szerdán.

A Fővárosi Törvényszék honlapján olvasható közlemény szerint 2013. szeptember 22-én a Puskás Ferenc Stadionban megrendezett Ferencváros-Újpest labdarúgó-mérkőzést követő percekben az egyik vádlott elővett egy horogkeresztes zászlót, és odaadta két társának, hogy mutassák fel a csaknem ezer szurkoló és a rendőrök jelentétében.

A másod- és harmadrendű vádlott a zászlót magasba emelte, és másodpercekig lengette, miközben "náci karlendítést végzett". A vádlottak cselekménye a köznyugalom megzavarására alkalmas volt, és a róluk készült fényképek honlapokon is megjelentek - emelte ki a bíróság.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletében önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt N. L. elsőrendű vádlottat mint felbujtót 2 évre, P. Z. másodrendű vádlottat társtettesként 3 évre, H. Á. harmadrendű vádlottat szintén társtettesként 4 évre eltiltotta az MLSZ és tagszervezetei által rendezett sportesemények látogatásától. Az ítélet mindhárom vádlott vonatkozásában jogerős - olvasható a bírósági közleményben.

Jelentések

(MTI nyomán)

Kövess minket -on és -en!

A rendőrség vizsgálatot indított, miután egy ausztrál nemzetiszocialista csoport a közösségi médiában posztolta, hogy tüntetést szervezett egy állítólgosan aboriginál helyszínen Új-Dél-Wales északi részén.

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen.

Csak idő kérdése, hogy Amerika egyre növekvő ellenséglistája mikor dönt úgy, hogy kihúzza a szőnyeget az amerikai gazdaság alól.

Egy most előkerült rendőrségi dokumentumból kiderül, hogy a több a híres német orvos, doktor Josef Mengele 1959-ben megpróbált Argentínából visszatérni Németországba – írja az MDR német televízió értesülései nyomán a világsajtó.

Budaházy György, Barcsa-Turner Gábor és Walter Pál Péter ellen emelt 5 év után (!) vádat az ügyészség, amiért más hazafiakkal együtt egy nyilvánosan meghirdetett, LMBTQP+ rendezvényre szerettek volna bejutni, ahol az iskolai LMBTQP érzékenyítés volt a téma.

Visszatért, majd le is lépett az X (korábban Twitter) médiaplatformról Kanye West, az antiszemita néger, aki mára szintet lépett és nyíltan vállalja, hogy „meggyőződéses náci”.

A Blood Tribe nemzetiszocialista csoport horogkeresztes zászlókat tűzött ki Dél-Dakota állam fővárosa városházájának lépcsőjére, majd felvonulást tartottak a városban.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

Csaknem 80 évvel a második világháború befejezése után állhat bíróság elé egy 100 éves volt SS-tag. Gregor Formaneket a sachsenhauseni koncentrációs táborban elkövetett „3322 gyilkosságban való bűnrészességgel” vádolják.

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

Zsidóellenes tiltakozásba csapott át a párizsi olimpián zajló Paraguay-Izrael mérkőzés.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

Az észt Johvi városában álló emlékmű két SS-veteránnak állít emléket, akik 1944-ben a bolsevizmus ellen vívott harcban haltak meg.

Felállva tapsolt a német hallgatóság a 2023-as antifa támadások egyik vádlottjának a Fővárosi Törvényszék dísztermében. Az előkészítő ülésen az ügyészség 14 év fegyházbüntetést ajánlott, ha beismeri a tettét.

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

Alább olvasható Prohászka Ottokár püspök 1923-as, húsvét alkalmából megfogalmazott közéleti állásfoglalása. Az esetleges áthallások a jelenkor számára – sajnos – nem írhatók a véletlen számlájára.

Nem szóltak a fanfárok és diszsortűz sem dördült. A moszkvai Vörös tér sötét és kihalt volt, amikor több mint nyolc évvel halála után végre örök nyugalomra helyezték Sztálint.

Nemrég disztopikus gondolatkísérletként felvetettem, hogy a „fehér probléma” végső megoldásaként még az is megtörténhet, hogy az afrobolsevizmus egész egyszerűen illegálisnak nyilvánítja a fehérséget (a fehérként való létezést).

Az alsó-ausztriai Horn táborába kerültek kiszállítása a Szovjetunióba hónapokig tartott. Hozzátartozott ahhoz az ausztriai lágerlánchoz (Zwetl, Stockerau stb.), amelyből az amerikaiak beleegyezésével mintegy 60 000 hadifoglyot kiszállítottak a Szovjetunióba jóvátételi munkára.

1945 februárjának első két hetében Jaltában, Sztálin, Roosevelt és Churchill konferenciáján több végzetes döntés született.

Az első világháborút óriási területi nyereséggel záró Román Királyság számára – sajnos csak átmenetileg – 1940-re fordulta a kocka.

A „modern Nyugat” néven ismert pszeudocivilizációs csődtömeg, vagyis az angolszász világ és a kulturális gyarmatának számító nyugat-európai blokk feltartóztathatatlanul sodródik végzete felé.

1990. március 10-én írták alá Moszkvában a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról szóló egyezményt.

519 ellenséges harckocsi, csaknem 1000 harcjármű, 150 löveg, 4 páncélvonat, 70 partra szállító jármű, egy-egy cirkáló, romboló és csatahajó kilövése – röviden így foglalható össze az egyik legeredményesebb, legtöbb kitüntetéssel rendelkező második világháborús német katona, a pilótaász Hans-Ulrich Rudel katonai teljesítménye.

A néhány hónappal a II. világháború kitörése előtt, 1939. február 20-án megrendezett nagygyűlés a German American Bund nevű nemzetiszocialista szervezet tevékenységének csúcspontja volt.

„Én vagyok az utolsó szemtanú magyar részről” – olvasható Dr. Szakáts István a Hungária Szabadságharcos Mozgalom ügyvezető elnökének történelmi dokumentumában, aki nemcsak a nemzetiszocialista mozgalom egész harci korszakát végig élte, hanem intenzív kapcsolatban állt Hitlerrel is.