Kövess minket -on és -en!

Mintegy húszezer unatkozó ember csődült össze a "rasszizmus" ellen Stockholm egyik elővárosában vasárnap.

A megmozdulást válaszként szánták a "neonácik" erősödésére, illetve arra, hogy az előző héten ugyanott megzavartak egy hasonló demonstrációt. A szélsőségesen liberális tömeg „Vessünk véget a rasszizmusnak!” és „Ki a rasszistákkal az utcáinkból!” szlogeneket skandált, a helyi focipályán felállított színpadon balos előadók léptek fel.

Kjell Lindgren rendőrségi szóvivő arról számolt be, hogy a rendezvény rendbontás nélkül zajlott le. Hasonló demonstrációkat tartottak a muzulmán bevándorlók uralta Malmöben és az északi Luleában is.

Egy héttel korábban Karrtorpban mintegy 200 antirasszistát egy 30 fős szélsőjobbos csapat próbált szétkergetni, de az antifák idővel meghátrálásra késztették őket. A rendőrség huszonnyolc "neonácit" őrizetbe vett, két ember pedig szúrt sebesülésekkel kórházba került.

A felvonulást egy helyi civil szervezet szervezte tiltakozásul az ellen, hogy a kerületben egyre sikeresebben hirdetik az ellenállást a nacionalisták. Az ellenállás egyik fő motorja a Svéd Ellenállási Mozgalom. Az ellenállás tagjai a Reuters szerint már a felvonulás előtt a városrészben több helyre horogkereszteket és nemzetiszocialista jelszavakat fújtak a falakra.

A harmadik világbeli invázió hatására a "tolerancia bástyájaként" ismert Svédországban a szélsőjobboldal egyre nagyobb népszerűségre tett szert az utóbbi időben, a bevándorlásellenes Svéd Demokraták támogatottságát a legutóbbi közvélemény-kutatások 10 százalékra mérték.

Svédországban jövő szeptemberben tartanak parlamenti választásokat, ezzel az eredménnyel a Svéd Demokraták továbbra is bent maradnának a parlamentben, jelentősen felülmúlva 2010-es, 5,7 százalékos szereplésüket.

(MTI nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

A szódagyári telepen három, egyenként kb. 50 méter hosszú, fölbe ásott, emeletes priccses „szálloda” várt bennünket. Ez korábban női deportáltak lágere volt.

Budapest ostromának egyik legkevésbé ismert része a hungarista harccsoportok tagjainak részvétele a védelemben.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

Az észt Johvi városában álló emlékmű két SS-veteránnak állít emléket, akik 1944-ben a bolsevizmus ellen vívott harcban haltak meg.

Niedermüller Péter, Erzsébetváros zsidó polgármestere múlt héten tette közzé a Facebook-oldalán, hogy tudomása szerint „neonácik gyülekezőhelye” egy Damjanich utcai pinceklub.

Hollandiában kitették az internetre, hogy kik lehettek nemzetiszocialista aktivisták az országban a német uralom időszaka alatt.

A hadosztályt először 1939 októberében állították fel Pilsen mellett, miután az SS-Verfügungstruppe egyes alakulatai a német szárazföldi haderő „Kempf” páncéloshadosztályába beosztva részt vettek a lengyel hadjáratban.

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

A Bild információi szerint Jéna és Weimar között letartóztatták a Hammerbande néven elhíresült bolsevista terrorszervezet vezetőjét, a 31 éves Johann Guntermannt. Guntermannt tartják a Hammerbande ötletgazdájának és vezetőjének, aki 2020 óta szökésben volt.

Öt év börtönbüntetéssel fenyegetik kaphat Karl Münter, a 96 éves volt SS-katonát, aki az ascq-i megtorlásért felelős parancsnok egységében szolgált. 

Valaha, réges-régen, még a II. világháborúban volt egy erődítményekből álló védvonal, melyet a később legyőzhetetlennel minősített szovjet haderő sem tudott áttörni. Árpád-vonalnak hívták.

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

Magyarországon születtem, ahonnan 1982-ben, 18 évesen szöktem el. 1984-ben New Yorkban telepedtem le azzal a szándékkal, hogy művész leszek, de közel egy évtizedes küzdelem után rájöttem, hogy sohasem lehetek az.

Az 1936-os berlini nyári olimpia örökre beleírta magát a történelemkönyvekbe. Az eseményre a Harmadik Birodalom nagy erőkkel készült, és Hitler is engedményeket tett a nemzetközi közvélemény kedvéért.