Kövess minket -on és -en!

Méreginjekcióval kivégezték Joseph Paul Franklint szerdán az egyesült államokbeli Missouri államban.

Joseph Paul Franklint összesen hét, az ország különböző pontjain 1977 és 1980 között történt gyilkosság elkövetésében találták bűnösnek. Franklin kifejezetten fekete vagy feketékkel szexuális kapcsolatokat létesítőket tett el láb alól. Áldozatai között volt például két néger gyerek, három stoppos nő és egy 15 éves fehér prostituált is, akit azért büntetett meg, mert néger férfiakkal létesített fajkeverő szexuális kapcsolatot.

Franklin maga azt állította, hogy összesen 20 embert ölt meg. Azt is elismerte, hogy 1978-ban ő sebesítette meg Vernon Jordan polgárjogi aktivistát és a fajkeveredés népszerűsítéséért Larry Flyntet, a Hustler magazin kiadóját, aki a támadás következtében deréktól lefelé lebénult.

Franklin ügyvédje amiatt is fellebbezést nyújtott be, hogy Missouri állam - kivégzéseinek történetében első alkalommal - pentobarbitalt akart alkalmazni a kivégzéshez. Kedd este egy kerületi bíróság - a pentobarbitallal kapcsolatos kételyek miatt - még a kivégzés felfüggesztését rendelte el, de ezt egy fellebbviteli bíróság néhány óra múlva feloldotta. A kivégzést végül azt követően hajthatták végre, hogy szerdán a legfelsőbb bíróság is helybenhagyta a fellebbviteli bíróság döntését.

A most 63 éves Franklin 1997-es halálos ítélete óta, 16 éve várta a halált a missouri állambeli Potosi börtönében. Franklinhez vallomásai és a bizonyítékok alapján húsz gyilkosság, hat erőszakos cselekmény, tizenhat bankrablás és két bombamerénylet köthető. Végül Gerald Gordon 1977-es meggyilkolásáért ítélték el; összesen hat életfogytig tartó börtönbüntetés mellett a halálbüntetést is kiszabták rá.

Kapcsolódó: Joseph Paul Franklin, a fajvédő tettek embere

Kövess minket -on és -en!

Athénban antifasiszták próbáltak felrobbantani egy lakást, ahol görög hazafiak voltak, ám ehelyett önmagukat sikerült kiiktatniuk. A német hazafiakhoz kötődő Ein Prozent további információkra hívja fel a figyelmet, például arra, hogy az elkövetők kiváló kapcsolatokat ápoltak a berlini antifa színtérrel, s valószínűleg a Hammerbande néven elhíresült terrorcsoporttal is.

Ismét a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori román fasiszta mozgalmat és annak alapítóját, Corneliu Zelea Codreanut népszerűsítő falfirkák és matricák jelentek meg Bukarestben. 

E történelmi visszatekintés nem lesz teljesen átfogó, csupán a Henney Árpád-féle Hungarista Mozgalom 56-os tevékenységét mutatja be.

Kádár ugyan nem törekedett rá, de Rákosi és Nagy Imre küzdelmében egyfajta harmadik erőnek tekintették őt. Kifelé a pártvezetés egységét mutatta, a színfalak mögött viszont elvi és gyakorlati okokból is Rákosihoz állt közelebb, és tudta, ha a főtitkár bukik, akkor neki is mennie kell.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

Budapest XII. kerületében ismeretlen patrióták horogkeresztet festettek a szovjet megszállókat dícsőítő emlékműre. 

Terrorizmushoz kapcsolódó vádakkal illetik a winnipegi nemzetiszocialista aktivistát, akit korábban antiszemita graffitik felfestése miatt kaptak el.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

A 2024-es évet a globális antiszemitizmus soha nem látott mértékű növekedése jellemezte, összesen 6326 dokumentált esettel, ami 107,7 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

Tényleges életfogytiglani börtönbüntetést szabtak ki Kaliforniában egy antiszemita aktivistára. Egy homokos, zsidó egyetemi hallgatót tettek el láb alól még 2018-ban, a 19 éves Blaze Bernsteint. 

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Ferenc pápa a napokban végre felrezzent sztenderd szunyókálásából és félénken megpendítette, hogy a Gázában egy éve zajló genocídium talán mégiscsak az, aminek látszik.