Nacionalisták tízezrei tüntetettek Athénban az Arany Hajnal bebörtönzött vezetői mellett (videó)

Kövess minket -on és -en!

Nemzetiszocialista tüntetés volt szombat este Athén központjában, az Arany Hajnal párt hívei a letartóztatott vezetők szabadon engedését követelték, írta az MTI.

A cionista média szerint tömeg "háromezres" volt a parlament előtti téren, de a felvételekből tisztán látszik, hogy ennek minimum a tízszerese jelent meg.

A görög népdalok és indulók lejátszása közepette ilyen jelszavakat énelekeltek:

    El a kezekkel az Arany Hajnaltól
    Ne zárják be a nacionalistákat
    Vér, becsület, Arany Hajnal
    Ki a külföldiekkel Görögországból

A tüntetők azt követelték, hogy a hatóságok helyezzék szabadlábra Nikosz Mihaloliakosz pártvezért, akit "bűnszövetség" szervezésével vádolnak. Előzetes letartóztatásban van a görög nemzetiszocialisták több másik vezetője is Pavlosz Füszasz szélsőbaloldali rapénekes meggyilkolásával kapcsolatban, pedig a helyszínen nem tartózkodtak és még csak a pártnak sem volt a tagja az az illető, akivel egy focimeccs miatt összekülönbözött a kommunista rapper.

Hírek

Incidens nem volt, bár egy hasonló szánalmas antifasiszta gyűlés is zajlott a közelben, a rendőrök azonban elzárták egymástól a két csoportot.

Kövess minket -on és -en!

A tábori lelkész letörten lépett be a pasewalki kórház első világháborús sebesültekkel teli kórtermébe.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

Talán furcsán hangzik tőlem, de kezdem megsajnálni az izraelieket. Szomorú és szánalmas azt látni, hogy mi mindent kell elszenvedniük a Hamász, a Hezbollah és a húszik részéről. 

A katonai kommentátorok többnyire egyetértenek abban, hogy a Kurszk környékén zajló ukrán diverzánsakciónak stratégiai értelme gyakorlatilag nincs, és legfeljebb arra szolgál, hogy erősítse a sorozatos harctéri kudarcok miatt igencsak letargikus ukrán katonák harci morálját.

2024 nyarán és őszén a Norsk Institutt for Kulturminneforskning (NIKU), a kulturális örökséggel foglalkozó független kutatóközpont régészei a Tønsbergben lévő helyszínen ásatásokat végeztek néhány utcai csatorna korszerűsítésével kapcsolatos munkálatok előtt.

1971. február 5-én halt meg az oroszországi Gorkijban (Nyizsnyij Novgorod) Rákosi Mátyás kommunista politikus, volt miniszterelnök, "Sztálin legjobb magyar tanítványa", a magyar történelem legsötétebb korszakának névadója.

Nem sok fotós használt színes filmet az 1930-as években, és közülük is kevesen hagytak hátra olyan nagyszerű képeket, mint Hugo Jaeger, aki tehetségét és egyéni látásmódját már jóval a háború előtt a német nemzetiszocializmus szolgálatába állította.

Egy ottawai nemzetiszocialistát elítéltek az miatt, hogy „gyűlöletet, félelmet és megosztottságot keltett”, amikor segített létrehozni fajvédő toborzóvideókat és más fehér nacionalista propagandát a mostanra megszűnt szélsőjobboldali Atomwaffen division számára.

Csak idő kérdése, hogy Amerika egyre növekvő ellenséglistája mikor dönt úgy, hogy kihúzza a szőnyeget az amerikai gazdaság alól.

Tényleges életfogytiglani börtönbüntetést szabtak ki Kaliforniában egy antiszemita aktivistára. Egy homokos, zsidó egyetemi hallgatót tettek el láb alól még 2018-ban, a 19 éves Blaze Bernsteint. 

A rokonszenvskálák alapján a magyar társadalom leginkább a migránsokat, az arabokat, a cigányokat és a fekete-afrikaiakat utasítja el.

A komáromi várból indított szerelvény foglyait 1945. május 26-án rakták ki Cegléden. Vérhasgyanúsak voltunk, ezért nem mertek továbbvinni. 

Semmi sem tudja megakadályozni az új nemzedékeket abban, hogy szeressék Adolf Hitlert.

1924-ben hunyt el az az ember, aki a németek ügynökeként érkezett Oroszországba 1917-ben, s akit halála óta nem temették el. Torz eszméi, melynek alapján társaival Szovjetunió néven új államot alapítottak, legalább százmillió ember halálához vezettek.

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

A német fegyverletétel után az ausztriai Steyer tartományban amerikai fogságba kerültem. Elvették fegyvereinket, és azt mondták, adnak egy pecsétes írást, amellyel mindenki indulhat haza.

Pierre de Coubertin báró akkora csodálója volt Hitlernek, hogy autogramot kért tőle, mire a Führer tízezer márkát és egy fotót küldött neki.

Mikor is volt a másnap? Nem tudni. A válaszhoz ugyanis ismernünk kellene Sztálin halálának napját, csakhogy a szovjet pártvezér végóráinak históriája a könyvtárnyi irodalom ellenére máig találgatásokkal, talányokkal teli.

Nagy Imre november 4-én hajnali 5.20-kor elmondott híres rádióbeszéde nem felelt meg a valóságnak. A kormány nem állt a helyén, a fegyveres ellenállásra nem a hadsereg, hanem a felkelő csoportok készültek.

1941 őszén úgy tűnt, hogy a zsidó-bolsevik fenevadat  is eltiporja a Wehrmacht, amely 1941. október 2-án indította meg az offenzívát a főváros, Moszkva ellen.

A fasizmus felemelkedését tanulmányozó marxista szerzők szerint a gyermeki szexualitás „elnyomása” az autoriter tendenciák legbiztosabb előrejelzője. 

Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül.

A 35 éves Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, közismertebb nevén Sztálin, az LMBTQP-közösség korai úttörőjeként teherbe ejtett egy kiskorú, szibériai lányt. Leszármazottaik ma is élnek.

Ha azt mondom: Szentjobb, mindenki a Szent István-ereklyére gondol, amit közel négy évszázadon át őriztek a kis partiumi településen. Azonban a falu kommunista időkbeli története is legalább annyira érdekfeszítő, bár alig beszélhetünk kutatómunkáról és írásos forrásokról.

A German-American Bundot Rudolf Hess utasítására alapították 1933-ban, legnagyobb dobásuk az 1939-es NS felvonulás volt a New York-i Madison Square Gardenben, melyen 20 ezren vettek részt.

Csak idő kérdése, hogy Amerika egyre növekvő ellenséglistája mikor dönt úgy, hogy kihúzza a szőnyeget az amerikai gazdaság alól.

Göbbels ezt a beszédét 1928. január 9-én mondta el. Ez a legterjedelmesebb fejtegetése a propaganda természetéről. Annál érdekesebb, mert korai időpontban hangzott el.