Kövess minket -on és -en!

Szigorú biztonsági intézkedések között megkezdődött hétfőn a új-zélandi Christchurchben Brenton Tarrant pere, akit azzal vádolnak, hogy 51 iszlamistát lőtt agyon tavaly két új zélandi mecsetben - írta az MTI.

A koronavírus-járvány miatt a pert többször elhalasztották. A christchurchi felsőbíróságon megkezdődött tárgyalás előtt már egy nappal szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, a katonai rendőrség lezárta a bírósági épület felé vezető utakat, csak a személyazonosság szigorú ellenőrzése után engedik át az embereket.

A 29 éves ausztrál férfi márciusban - korábbi álláspontját megváltoztatva - bűnösnek vallotta magát a bírósági meghallgatáson. Beismerte a bűnösségét 51 gyilkosság elkövetésében, 40 gyilkossági kísérletben, valamint terrorizmus vádjában.

Tavaly júliusban bejelentette, hogy nem kér védőügyvédet, saját magát fogja képviseli a tárgyalás során.

A tavaly március 15-én elkövetett christchurchi mecsetlátogatás volt a legtöbb elhunytat eredményező terrorakció Új-Zéland történetében. Tarrant ötvenegy muzulmánt megölt, és ötvenet megsebesített két christchurchi mecsetben. Automata fegyverrel nyitott tüzet, az akciót élőben közvetítette a Facebookon. Kettő mecsetet is meglátogatott, mielőtt elfogták.

A fajvédő aktivista éveken át gondosan tervezte a merénylet, tanulmányozta az akció leendő helyszíneit. Az esemény előtt hosszú, több mint hetven oldalas kiáltványt tett közzé, amelyben dekralálta, hogy tettét a fehér faji önvédelem motiválta. Őrizetbe vétele után két elmeorvosi vizsgálat is mentálisan egészségesnek ítélte.

A bíróság feltehetően életfogytig tartó, letöltendő szabadsávesztésre fogja ítélni.

Az eset után a szigetországban jelentősen megszigorították a fegyvervásárlás és -tartás szabályait.

Kövess minket -on és -en!

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Összesen mintegy százan, főleg idős emberek vettek részt azon a rendezvényen, melynek célja a Budapest 80 évvel ezelőtti „felszabadítására” való megemlékezés volt.

Alulírottak, a magyar igazság érvényesítésére alkalmas kedvező történelmi pillanatot felismerve, továbbá magyar hazánkhoz és nemzetünkhöz való olthatatlan szeretetünktől és hűségünktől vezérelve, a magyar összetartozás jegyében nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró diktátumok által szabott határok felülvizsgáltatására.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.

Kommandósok gyűrűjében lépett ismételten a Fővárosi Törvényszék termébe Maja Trux hétfőn. Egy tanút hallgatott meg a bíróság, és videófelvételeket ismertettek az antifa támadások ügyében.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.