Kövess minket -on és -en!

Szigorú biztonsági intézkedések között megkezdődött hétfőn a új-zélandi Christchurchben Brenton Tarrant pere, akit azzal vádolnak, hogy 51 iszlamistát lőtt agyon tavaly két új zélandi mecsetben - írta az MTI.

A koronavírus-járvány miatt a pert többször elhalasztották. A christchurchi felsőbíróságon megkezdődött tárgyalás előtt már egy nappal szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, a katonai rendőrség lezárta a bírósági épület felé vezető utakat, csak a személyazonosság szigorú ellenőrzése után engedik át az embereket.

A 29 éves ausztrál férfi márciusban - korábbi álláspontját megváltoztatva - bűnösnek vallotta magát a bírósági meghallgatáson. Beismerte a bűnösségét 51 gyilkosság elkövetésében, 40 gyilkossági kísérletben, valamint terrorizmus vádjában.

Tavaly júliusban bejelentette, hogy nem kér védőügyvédet, saját magát fogja képviseli a tárgyalás során.

A tavaly március 15-én elkövetett christchurchi mecsetlátogatás volt a legtöbb elhunytat eredményező terrorakció Új-Zéland történetében. Tarrant ötvenegy muzulmánt megölt, és ötvenet megsebesített két christchurchi mecsetben. Automata fegyverrel nyitott tüzet, az akciót élőben közvetítette a Facebookon. Kettő mecsetet is meglátogatott, mielőtt elfogták.

A fajvédő aktivista éveken át gondosan tervezte a merénylet, tanulmányozta az akció leendő helyszíneit. Az esemény előtt hosszú, több mint hetven oldalas kiáltványt tett közzé, amelyben dekralálta, hogy tettét a fehér faji önvédelem motiválta. Őrizetbe vétele után két elmeorvosi vizsgálat is mentálisan egészségesnek ítélte.

A bíróság feltehetően életfogytig tartó, letöltendő szabadsávesztésre fogja ítélni.

Az eset után a szigetországban jelentősen megszigorították a fegyvervásárlás és -tartás szabályait.

Kövess minket -on és -en!

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.