Kövess minket -on és -en!

Elítélték Mike du Toit és fehér önvédelmi szervezete, a Boeremag több tagját Dél-Afrikában.

Bűnük, hogy fehérekként nem hagyták el az országot, hanem felvették a harcot a hatalomra került szélsőbaloldali, rasszista fekete mozgalommal az Afrikai Nemzeti Kongresszussal (ANC), 2002-ben pedig megpróbálták likvidálni Nelson Mandelát, az 1994-ben kezdődött fehérek elleni tömegmészárlás egyik főfelelősét, akit a Nyugat manapság hősként ünnepel, dacára annak, hogy a nevével fémjelzett új Dél-Afrikában tombol a rasszizmus, csakhogy immár a fehér bőrű emberek az áldozatok.

A pretoriai per közel tíz éven át tartott, mielőtt Toitot bűnösnek nyilvánították volna. A volt egyetemi előadó az apartheid vége óta az első ember, akit hazaárulásért ítéltek el Dél-Afrikában. Vele együtt a fehér önvédelmi szervezetnek, a Boeremagnak (vagyis Búr Hadseregnek) még 21 tagja állt a törvény előtt: egyiküket szintén 35 évre, a többieket 5-től 30 évre ítélték. 2002-ben a rasszista fekete kormány megbuktatását célzóan a Boeremag összesen 9 bombamerényletet hajtott végre. Akadémikusok, tanárok, mérnökök és volt katonatisztek vannak a soraikban.

Az apartheid megbuktatásával Mandela, és az általa vezetett kommunista beütésű ANC került hatalomra Dél-Afrikában. A hatalomátvétel óta megkezdődött az országban a fehér lakosság szisztematikus kiirtása. A nemzetközi Interpol szerint Dél-Afrika ma a világ harmadik legveszélyesebb állama. Minden évben 20 ezren lesznek gyilkosság áldozatai, javarészt fehérek; a nemi erőszak bűncselekménye terén a második helyet foglalja el (minden 100 ezer nőből 137 áldozat). A Genocide Watch nevű nemzetközi emberjogi, illetve népirtásokat monitorozó szervezet szerint Dél-Afrika fehér lakosságát már csupán egyetlen lépés választja el a teljes kiirtástól, a rendszerükben a veszélyeztetettségi szintet 6-os fokúra emelték, amely a szervezett népirtás előkészítésének fázisát jelenti.

A fekete hatalom kezdete óta már eddig is közel 70 ezer fehér ember lett rasszista gyilkosságok áldozata, a nemzetközi közvélemény azonban folyamatosan szemet huny a mészárlás felett, nem úgy, mint az apartheid évei alatt, amikor azért próbálták embargóval megfojtani az ország gazdaságát, mert a feketéknek külön WC és busz volt fenntartva. Napjainkban egyébként a fekete lakosság jelentős része nosztalgiázik a régi idők után, mivel akkor még működött a gazdaság és létezett a közbiztonság.

(Harcunk.info Deres.TV nyomán)

Kapcsolódó: Karádi Zoltán: Személyes véleményem a négerekről 40 éves dél-afrikai tartózkodásom után

Kövess minket -on és -en!

A román legfőbb ügyészség öt embert állított bíróság elé fasiszta propaganda terjesztése, erőszakra uszítás és tiltott fegyvertartás miatt.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Az emberek szavai, még azok is, melyeket a sugallat szülte, másra fordíthatóak, a szavaktól függnek, hozzájuk lehet adni és el lehet belőlük venni, és esendő halandók eltorzíthatják őket. Ezért minden írást vagy befolyást, régit vagy újat át kell szűrni a természeti törvény szűrőjén.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Cikkünkben az amerikai, a német, a szovjet és más haderők harcászati felderítési alakulatait, módszereit és hírszerzését hasonlítjuk össze az alapvető jellemzőiket tekintve.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Jean-Marie Le Pen, a francia jobboldali Nemzeti Front (FN) alapítója és hosszú ideig vezető politikusa 96 éves korában elhunyt. Halálhírét családja is megerősítette.

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Csaknem pontosan 60 éve, 1964. november 28-án Hannoverben megalakult a Német Nemzeti Demokrata Párt (Nationaldemokratische Partei Deutschlands - NPD). Az elmúlt hétvégén tartotta meg az immár Die Heimat (Szülőföld) névre keresztelt szervezet a 39. rendes pártkongresszusát.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.