Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte
Cirka ezer fehér nacionalista vonult fel Párizsban, az ún. Május 9. Bizottság szervezésében. A résztvevők feketébe öltöztek, zászlókat és fáklyákat vittek magukkal annak dacára, hogy május 11-én a rendőrség betiltotta a vonulást.
A fehér patrióták azért vonulhattak mégis, mert egy párizsi bíróság a gyülekezési szabadsággal ellentétesnek mondta ki a rendőri tiltást. A felvonulók többsége természetesen fehér volt, sokan „a fehér faj” feliratú pólót viseltek, esetenként maszkkal takarták el az arcukat.
A szervező bizottság dátumos neve arra utal – és ezért szerveznek minden év március 9. körül vonulást –, hogy 1994-ben ezen a napon halt meg egy 22 éves fehér patrióta fiatal. Sébastien Deyzieu, a L'Œuvre française (Francia Munka) csoport tagja volt, a rendőrök elől menekült, amikor az intézkedés közben belehalt a sérüléseibe. Érte és „minden megölt nacionalistáért” sétáltak Párizsban a fehér patrióták, akik gyaloglásuk közben azt kiabálták: „Európa! Ifjúság! Forradalom!”
Az Express egy április 29-i milánói vonulással vont párhuzamot: akkor 1500 fasiszta aktivista vonult fel a milliós olasz nagyvárosban, megemlékezve a 19 évesen, baloldali radikálisok által meggyilkolt fiatalra, Sergio Ramellire. A karlendítésekben is gazdag vonulást az erősen jobboldali olasz kormány legnagyobb pártja, az Olasz Testvériség is támogatta.
Eközben a Reuters arról ír, egy német bíróság „szélsőségesnek” minősítette az Alternatíva Németországért (AfD) pártot, ami azt jelenti, hogy megfigyelheti, lehallgathatja a szervezetet a német állambiztonság. Az AfD-t még 2021-ben nyilvánította „szélsőségesnek” az Alkotmányvédelmi Szövetségi Hivatal (BfV). A münsteri bíróság határozata helybenhagyta a korábbi elsőfokú döntést, miszerint a „szélsőségesnek minősítés nem sérti az alkotmányt”, hazai vagy európai jogszabályt. Így érveltek: „A bíróság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy az AfD olyan célokat követ, amelyek bizonyos csoportok emberi méltósága, valamint a demokrácia ellen irányulnak.”
A bíróság szerint az AfD egyes tagjai „másodlagos állampolgárságba taszítanának olyan embereket, akiknek bevándorló hátterük van, sőt egyeseket deportálnának is”. Az AfD – amely a legnépszerűbb párt sok egykori NDK-s tagállamban – mostanság egyre többször a rendszer célkeresztjébe kerül. A párt véleménye ezért az, legalábbis társvezetőjük, Alice Weidel szerint, hogy a többi párt és a média ki akarja őket zárni a demokratikus versenyből.
A hírügynökség szerint az elsőfokú döntés utáni fellebbezéskor sejteni lehetett, hogy az AfD nem nagyon tudja majd megváltoztatni a döntést. Ennek ellenére hosszas bírósági beszédeket mondtak jogi képviselőik, amiknek során kormánytisztviselőket is be akartak idézni a tárgyalásokra, hogy ellentartsanak az elnyomó törekvéseknek.
|
|
|
|
|
|
Militáns antifa kapcsolatokkal rendelkező Nancy Faeser belügyminiszter mindenesetre örült a döntésnek, ami „megmutatja, hogy a demokráciánk képes megvédeni magát”, van eszköze a belső fenyegetések ellen.
