Kövess minket -on és -en!

A politikailag nem korrekt körökben csaknem sztárnak számító brit író és holokauszt-revizionista történész, David Irving csoportos idegenvezetést vállal, ahogy ő nevezi, az "ellentmondásos haláltáborokba", Majdanekbe, Sobiborba, Treblinkába és Belzecbe.

A holokauszttal kapcsolatos, a kontinentális Európában szinte mindenütt törvényileg betiltott nézetei miatt híressé vált brit történész, David Irving, akit a holokauszt története hitelességének megkérdőjelezése miatt a 2000-es években be is börtönöztek Ausztriában, második világháborús német táborokban vezetett túráin keresztül mutatná be a nemzetiszocialista történelmet.

A túrákat "Ellentmondásos táborok” néven népszerűsítik, melynek keretében a Reinhard művelet által érintett táborokat látogathatják meg a résztvevők.

Irving már megkezdte a részvételi díjak begyűjtését honlapján keresztül, emellett korai regisztrációs kedvezményt is kínál. A kilenc napos túrák szeptemberben indulnak. Külön kiemelte, nem téríti vissza a befizetett összegeket, ha esetleg valamelyik helyszínről kitiltanák őket a felháborodás miatt.

A nemzetközi sajtóban rendszeresen azzal veri ki a biztosítékot, hogy előadásaiban diákjait arra buzdítja, legyenek szkeptikusak mindazzal kapcsolatban, amire tanáraik a táborokkal és a gázkamrákkal kapcsolatban oktatják őket.

2011-s majdaneki látogatása során Irving egyenesen kijelentette: az ottani krematóriumok "hamisítványok, amiket a második világháború után építettek". 

Az Auschwitz-Birkenau Emlékhely és Múzeum természetesen elítélte a történész nézeteit és szándékát, és reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a látogatásra végül nem kerül sor.

Kövess minket -on és -en!

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

Spanyol falangisták tartották gyűlésüket október 12-én Vitoria-Gasteiz városában, amikor antifasiszták támadtak rájuk. A Falange Española de las JONS által szervezett Spanyolság Napja (Día de la Hispanidad) rendezvényt a baszk rendőrség biztosította, azonban a megjelent baszk antifasiszta ellentüntetők könnyen áttörtek a csekély rendőri erőkön.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Bűnösnek vallotta magát a glasgow-i Legfelsőbb Bíróságon az a nemzetiszocialista, Hitler által inspirált skóciai tinédzser, aki egy mecsetben tervezett mészárlást, és ennek érdekében úgy tett, mintha áttért volna az iszlámra, hogy bejuthasson oda, írja a Sky News.