Kövess minket -on és -en!

Rigában az idén is felvonulással emlékeztek meg a Waffen-SS veteránjai azokról a lettekről, akik Lett Légió tagjaként a Szovjetunió ellen harcoltak a második világháborúban.

(RT nyomán)

A mintegy 1500 menetelő a városközpontban lévő az 1935-ben emelt Szabadság-emlékműhöz vonult, amelyet megkoszorúzott és dalokat énekelt. A kis létszámú tiltakozó zsidók és kommunisták szokás szerint próbálták megzavarni a menetet, de a jelenlétük valójában nem volt észlelhető. Efraim Zuroff, a szélsőséges zsidó militáns Simon Wiesenthal center vezetője, mint minden évben, idén is kirohanást intézett a megemlékezés miatt, szerinte a megemlékezők valójában a "nácizmust dicsőítik és sértik a holokauszt emlékét". Biztonsági okokból a lett rendőrség számos külföldi antifasiszta csoporttól tagadta meg a belépést az ország területére, többek között orosz és német antifa csoportok sem jutottak el így a helyszínre, ugyanis már a reptérről visszafordították őket.

Ilyen meneteket 1990 óta tarthatnak Rigában, miután felszabadultak az orosz megszállás alól, mivel ezek a katonák a Vörös Hadsereg ellen védték Lettországot. A Légió napját 1998 óta minden évben megtartják.

Az Adolf Hitler parancsára 1943-ban létrehozott egységnek egyetlen tagját sem ítélték el légiós minőségében "háborús bűnökért", a zsidók mégis folyamatosan feszültséget keltenek a megemlékezések miatt. Az alakulatba részben önkéntes alapon, részben sorozással kerültek be a katonák, körül-belül 150 ezer ember szolgált a lett Waffen-SS divízióban.

Az utóbbi években a rigai városi önkormányzat tiltotta a felvonulást, hogy "megakadályozza a lehetséges provokációkat és rendbontásokat", a döntést azonban a bíróságok rendszeresen felülbírálták. Lettországban az egykori Szovjetunióból való kiválás után néhány évig hivatalos emléknap volt március 16., az orosz és a nemzetközi zsidó médiahisztéria miatt azonban az emléknapot törölték az ünnepnapok sorából.

Kövess minket -on és -en!

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Niedermüller Péter lelkes antifasiszta. Hithű kommunista, no meg persze zsidó is. A véleményszabadság a legkisebb mértékben sem érdekli, az újbaloldalhoz hasonlóan a vélemény addig fontos neki, amíg beleilleszthető az ő nézetrendszerébe.