Kövess minket -on és -en!

Vizsgálatot indított az ügyészség Németországban pénteken az ellen a német kiadó ellen, amely Adolf Hitler Mein Kampf című művének új, de kritikai jegyzetek nélküli kiadását tervezi, ami azonban a "náci propaganda" terjesztését tiltó törvénybe ütközhet.

A lipcsei székhelyű Verlag Der Schelm, vagyis magyarul Latorkiadó honlapján jelentette be, hogy a nyáron újranyomja Hitler könyvének 1943-as kiadását. Az osztrák származású német vezér 1924 és 1926 között írta a Mein Kampfot, amely később a nemzetiszocialista ideológia és propaganda alapja lett.

A bajorországi Bamberg ügyészségi hivatala vizsgálatot rendelt el, mert azt gyanítják, hogy a kiadó terve "uszításnak" minősül. A Mein Kampf kiadását a második világháború után megtiltották a szövetségesek, ám a mű szerzői jogai 70 évvel Adolf Hitler 1945-ös halála után, vagyis tavaly év végén lejártak, így a Führer politikai értekezése január 1-je óta szabadon felhasználható.

Így jelenhetett meg a Mein Kampf - Kritikai kiadás című könyv január elején, amelyet a müncheni Kortárs Történelmi Intézetben (IfZ) mutattak be. Az IfZ által négyezer példányban megjelentetett, 3500 kritikai jegyzettel kiegészített, 1950 oldalas könyvben először jelentek meg nyomtatásban Hitler gondolatai a második világháború óta Németországban. A Mein Kampf kritikai megjegyzések nélküli ismételt kiadása viszont a büntetőjog szerint "náci propaganda" terjesztésének minősülhet, ami tilos az 1945 óta megszállva tartott Németországban.

Kövess minket -on és -en!

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

Óriási a szakadék azok között, akik politikai érdekeikhez mérten cserélgetik eszméiket - legyenek liberálisok vagy bolsevikok -, és azok között, akik, mint a nacionalisták, különösen az Arany Hajnal tagjai, hűek maradnak meggyőződéseikhez, olvasható a görög Arany Hajnal honlapján.

Embrahim Rasool dél-afrikai nagykövet egy külpolitikai szeminárium résztvevőinek azt mondta, hogy Donald Trump amerikai elnök „fehér fajvédő mozgalmat vezet” Amerikában és világszerte.

Az Európai Szovjetunióban az ultrajobboldal múzsája hasonló elbánásra számíthat a szólásszabadság kereteinek feszegetése miatt, mint amilyenre a másként gondolkodók számíthattak az egykori Szovjetunióban.

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

Trump láthatóan Gorbacsov kényszerpályájára került, és elkezdi szanálni az amerikai birodalmat. Akárcsak elődje, ő sem önszántából teszi.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Steve Bannon, Donald Trump egykori fő tanácsadója, a CPAC baltimore-i rendezvényén egy erőteljes, történelmi vonatkozású mozdulattal zárta beszédét, amely a nemzetiszocialista karlendítést idézte. 

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

A francia állami vasúttársaság (SNCF) munkatársai a párizsi Austerlitz pályaudvaron hétfőn két emberre rálőttek és megsebesítették őket, köztük egy férfit, aki egy horogkeresztet festett egy falra.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.