Kövess minket 
-on és 
-en!
Hitler Mercedese után újabb autó kerül a komoly darabokat gyűjtő gyűjtők kívánságlistájára. Benito Mussolini mostoha sorsú Alfa Romeo 6C-jének esik neki hamarosan egy brit restauráló műhely, hogy aztán őrült pénzekért licitálhasson rá, akinek telik ilyesmire.
Sok minden belefért abba a bő húsz évbe 1922 és 1943 között, amíg Benito Mussolini Olaszország teljhatalmú vezetője volt. Például Ducénak a harmincas évek elején még volt ideje és módja a hobbijainak élni. 1930 januárjában 60 ezer líráért vette ezt a 6C 1750-et, amivel aztán ha nem is komoly minőségben, de a következő években még mindenféle autóversenyeken is indult. Sokáig nem élvezhette az Alfát, mivel az évtized közepére már minden erejével az olasz külpolitikai befolyás építésén volt, ami mellett aligha fért bele a versenyezgetés. Az autó életéről annyit tudni, hogy ezért több kézen át egy Renato Tigillo nevezetű olaszhoz került 1937-ben, aki elvitte az akkor még olasz gyarmat Eritreába.
Ha van környezet, ami nem egy kora huszadik századi olasz versenyautónak való, az a sivatagi éghajlatú Eritrea klímája. Na meg a nehéz sorsú ország elmúlt nyolcvan éve sem volt gondmentes, így csoda, hogy az autó még megvan, bár fénye sokat kopott a rejtélyesen eltelt évek alatt.
Történelméről egyelőre tényleg semmit nem tudni onnantól, hogy Eritreába került, így teljesen reménytelen, hogy a hiányzó elemei valaha előkerülnek. Az Alfa restaurálására készülő Thornley Kelham műhelynél éppen ezért azt mondják, valószínű az eddigi legnehezebb munkájuk lesz, hogy visszaállítsák a 6C312898-as alvázszámú 6C-t abba az állapotba, amilyen még a Duce alatt volt. Utána viszont várhatóan jön a tarolás, mert bár az 1929 és '33 között gyártott 6C 1750 nem a legritkább Alfák közül való, a "fasiszta múlt" nagy szorzót jelent az árban.
