Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Egy régi Buenos Aires-i raktárépületben találtak egy listát 12 ezer nemzetiszocialista nevével, akik az 1930-as évektől Argentínában éltek, jelentette be a Simon Wiesenthal Központ (SWC) nevű zsidó emberi jogi szervezet az MTI beszámolója szerint.

Állítólag megpróbálták megsemmisíteni a bizonyítékokat az akták elégetésével, de egy nyomozás kiderítette, hogy a listán szereplők nagy része pénzt utalt egy zürichi banknál vezetett számlákra.

"Úgy gondoljuk, hogy ezeken a számlákon olyan pénzt helyeztek el, amelyet a nemzetiszocializmus zsidó áldozataitól loptak el" – közölte azonnal a németekre vadászó zsidó bosszúálló szervezet.

Az SWC szerint a lajstromon szereplők közül többen is kapcsolatban álltak olyan – a nemzetiszocialista hatalomhoz közel álló – vállalatokkal, amelyek a második világháború alatt feketelistán voltak az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában.

A zürichi székhelyű Crédit Suisse bank állásfoglalásban reagált az argentínai bejelentésre. Ebben azt írják, 1997 és 1999 között vizsgálóbizottság nyomozott ezen svájci bankszámlák ügyében, és megpróbálták a lehető legteljesebb képet kialakítani a témában. Bejelentették, hogy ismét megvizsgálják az ügyet.

A második világháború után több tízezer üldözött nemzetiszocialista, köztük Josef Mengele és Adolf Eichmann is Argentínába menekült, ahol évekig hamis személyazonosság alatt éltek.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Megszólaltak a német közmédiának azoknak a feltételezett elkövetőknek a szülei, akiket a tavaly februári budapesti támadások elkövetése miatt köröznek.

Egy céges prezentációtechnika tréningre készülve érdekes dolgot fedeztem fel az OpenAI képrajzoló mesterséges intelligenciájával való interakcióban.

A „punk ötlet” régen az volt, hogy lementek a térre kannás borozni, most meg az, hogy két libsi diáklány kitalálja, miért ne lehetne Emese, a magyarság mitológiai ősanyja fekete.

Amatőr régészek öt emberi csontvázat találtak Hermann Göring, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja, a német légierő parancsnoka, a Nagynémet Birodalom második embere egykori otthona alatt, a mai Lengyelország területén.

Százezres halálkvóták túlteljesítésében versengtek a Sztálin kegyeiért remegő parancsnokok, amikor a paranoia új szintre lépett a Szovjetunióban.

A liberális brit bíróság „elkötelezett fajgyűlölőknek” nevezte őket, akik a bíró szerint „terrorizmusra buzdítottak”.

Lipcsében zavargásba fordult át több kisebb tüntetés, amiket azután szerveztek, hogy a drezdai bíróság elítélte a szélsőbaloldali antifa terrorista Lina Engelt.

Soha nem is kapták el, hiába szerepelt négy évtizeden át az FBI körözési toplistáján. 1985-ben végül magát adta fel.

Neobolsevik Amerikában a fehéreket – konkrétan a heteroszexuális fehér férfiakat – hibáztatni az elképzelhető összes társadalmi gondért, bajért, bánatért valósággal nemzeti sportnak számít, amely a feketék és az etnomazochista fehérek körében hovatovább népszerűbb még a kosárlabdánál is.

Nagyjából tizenkét kommunista jelent meg a IV. kerületi Tanácsköztársaság-szobornál, hogy méltassa a Kun (Konh) Béla-féle vörös terrort. Velük szemben kétszer ennyi hazafi fejezte ki nemtetszését – írja a Magyar Jelen.

Déri Tibor, Újpest DK-s polgármestere számára a sajótóból derült ki, hogy egy patrióta szellemiségű, kétestés koncertet terveznek november második hétvégéjére a kerületben.

1945. február 11-én a budapesti német-magyar helyőrség lőszere és élelme fogytán volt, a magyar főváros fegyveresen nem volt tovább tartható.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

A szélsőliberális-zsidó Euronews azon örvendezik, hogy egy belgiumi flamand „szélsőjobboldali” aktivistát ítélt el a helyi bíróság, pusztán azért, mert gyakorolta a szólásszabadsághoz való jogát. Ez természetesen „jogállami” megoldásnak számít Brüsszelben.

Korábban röviden – a „tudományos” értékéhez mérten – már szó esett egy bizonyos Robin DiAngelóról annak kapcsán, hogy az ő agyszüleménye a woke-izmus bibliájának számító White Fragility (Fehér törékenység) című könyv.