Hitler kinevezése miatt fosztották meg 2020-ban a berlini díszpolgári címétől Paul von Hindenburgot

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

A néhai politikust Adolf Hitler felemelkedésében játszott szerepe miatt fosztották meg a díszpolgári címétől.

A berlini városvezetés csütörtökön úgy döntött, hogy megfosztja díszpolgári címétől a német hadsereget az első világháborúban vezető Paul von Hindenburgot, amiért szerepet játszott Adolf Hitler felemelkedésében – közölte az MTI.

Hindenburg katonai pályafutása után sikeresen kapcsolódott be a politikai életbe, 1925-ben Németország államfője lett, és egészen haláláig, 1934-ig töltötte be ezt a posztot. 1933-ban ő nevezte ki Adolf Hitlert kancellárrá.

Hírek

A berlini városvezetés azt is felidézte indoklásában, hogy "Hindenburg aláírta a szabadságjogokat korlátozó törvényeket és lehetővé tette, hogy Hitler hatalma megerősödjön". Hindenburg halálát követően Hitler lett az államfő, és végképp megszilárdította a hatalmát.

Hitler és Hindenburg egy napon kapták meg a berlini díszpolgári címet 1933-ban. Hitlert 1948-ban távolították el a város díszpolgárai közül.

Hindenburg díszpolgári címének visszavonását a szociáldemokraták, a baloldali párt és a zöldek berlini baloldali koalíciója támogatta. A jobbközépen álló kereszténydemokraták ellenezték, mondván Hindenburg ugyan "ellentmondásos" politikus volt, de ez nem ok arra, hogy díszpolgárságát megvonják, ráadásul annak idején másodjára a szociáldemokraták támogatásával választották meg ismét elnökké.

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

A Kun (Kohn) Béla nevével fémjelzett proletárdiktatúra és vörösterror, a hírhedt 133 nap fenekestül forgatta fel az akkori magyar társadalmi és politikai életet.

A Nyilaskeresztes Párt Szálasi Ferenc nemzetvezető részvételével tartotta meg december havi Nagytanácsát, jelentette 1944 decemberében a Magyar Távirati Iroda.

Tetovált „náci” jelképek miatt két és fél évi felfüggesztett szabadságvesztéssel zárult egy három évvel ezelőtti ausztriai nyaralás egy magyar férfi számára. Az illető vesztét az okozta, hogy egy tónál fürdőruhára vetkőzött.

A gondolatbűnöző politikus azért állt bíróság elé, mert egy 2021-es gyűlésen a „Mindent Németországért!” szavakat használta. Ez ugyanis Németországban bűncselekménynek számít.

A 20. századi magyar történelem legsötétebb időszaka köthető Rákosi Mátyás nevéhez, aki hasonlóan a legtöbb kommunistához, a legmesszebbmenőkig álságosan élt.

A bolsevik Vörös Hadsereg 1944 nyarán az egész keleti frontvonalon támadásba lendült. Északon Lengyelországban átkelt a Visztulán, de a Keleti-Kárpátokban az Árpád-vonalat nem tudta áttörni a magyar és német védők szívós ellenállása miatt.

1945 januárjának elején a komáromi vasútállomáson kivagonírozott Tigris harckocsik hosszú sora nagy zajt csapva kígyózott a macskaköves utcákon, hogy a Vág-Duna hídján túl elfoglalják harcállásukat.

Adolf Hitler 1983-ban előkerült „naplója” olyan igénytelen hamisítvány volt, hogy még az A.H. monogramot sem sikerült helyesen leírni – mégis kollektív őrületbe kergette egy nagynevű német lap szerkesztőit.

A Los Angeles-i székhelyű zsidó szupremácista Simon Wiesenthal Központ „leplezte le”, hogy egy, az angliai Oxfordshire-ből származó 42 éves anyuka lett a Miss Hitler szépségverseny idei győztese.

Joe Biden amerikai elnök megemlékezett az 1921-es tulsai pogromról, amelyet manapság az ország „rasszista történelmének szégyenfoltjaként” tartanak számon, pedig csak fehér emberek gyakorolták az önvédelemhez való jogukat.

A nyugati szövetségesek és Németország között többször is volt hadifogolycsere a második világháború alatt, ám ezeket nem volt könnyű megszervezni.

Zsidó-liberális hisztéria vezette fel a Bayern München és az olasz Lazio visszavágóját, aminek a tétje negyeddöntőbe jutás a Bajnokok Ligájában.

Az antifa terroristák ismét lecsaptak Németországban, s ezúttal talán még betegebb, még perverzebb módját választották a vérengzésnek, mint eddig.

Bár a mi hazánkos Novák Előd kérésére előbb tömegsport-rendezvényként felvette az állami szervező a Kitörés emléktúrát az Olimpiai Ötpróba Programba, később azt törölte.

Egy fagylaltárus remek üzleti lehetőséget láthatott abban, hogy furgonjával az auschwitzi emlékmúzeum bejárata előtt parkoljon le, hogy az odalátogató turistáknak árulja a fagyit.

Oroszországról kevéssé gondolnánk azt, hogy az iratnyilvánosság élharcosa lenne. Pedig a szentpétervári és moszkvai katonai levéltárak 2015 óta elképesztő mennyiségű iratot tettek közzé a Pamjaty Naroda című honlapon a második világháború időszakából.

A hivatalosan „25. Waffen-Grenadier-Division der SS” nevet kapott hadosztály egy 1944. októberében megkötött államközi egyezmény alapján jött létre.

A Führer legnagyobb brit csodálójáról megjelent első, német nyelven kiadott munkából kiderül, hogy Adolf Hitler nem kevesebb, mint 140 alkalommal találkozott a fiatal lánnyal, akinek személyisége elbűvölte a német vezetőt. Eva Braun komoly vetélytársat látott Unity Valkyrie Mitfordban.

Aldo Moro olasz miniszterelnököt a Vörös Brigádok terrorszervezete nem sokkal azelőtt rabolt el és gyilkolt meg, hogy megszületett volna az általa szorgalmazott „történelmi kompromisszum”, az olasz kommunista párt bevonása a hatalomba.

Közeledik a Becsület Napja, ilyenkor pedig egyre sűrűbben jelennek meg azok a hangok, melyek igyekeznek megkérdőjelezni Budapest védelmének fontosságát, a küzdelem heroikus voltát.

A második világháború éveiben a hadifoglyokat, illetve a német nép ellenségeit rendszeresen a Gestaponak, és az SD-nek (Biztonsági Szolgálatnak) valamint a katonai hírszerző szolgálatnak adták át kihallgatásra.

Sokáig tartotta magát az az elmélet, miszerint az 1941-ben bebörtönzött Rudolf Hess nem is börtönben halt meg. 

A Rongyos Gárda tevékenységéről a rendszerváltozás előtt sok jót nem lehetett hallani. A Héjjas Iván által létrehozott irreguláris egységről a Rákosi- és Kádár-rendszerben főleg az úgynevezett „fehérterrorban” való részvételük kapcsán esett szó.

„Azokat hozták ide, akik az önálló gondolkodás megbocsáthatatlan bűnében leledzenek” – így próbált Egri György író, egykori rab logikus rendszert találni a recski kényszermunkatáborban.

Halála óta számos összeesküvés-elmélet terjed, miszerint legszűkebb környezete megölte, hogy Berija megfojtotta, vagy újabban: patkányméreggel végeztek vele, miközben pár nappal később pedig a hasonmásával rendezték meg a „hivatalos” halálát.

1933. január 30-án Adolf Hitler letette a kancellári esküt, miután Hindenburg államfő a kormány megalakításával bízta meg a nemzetiszocialista pártvezért. 

A trolik az első világháború után Angliából terjedtek el, és igazán csak a múlt század harmincas éveitől jutottak érdemleges szerephez.