Kövess minket -on és -en!

A német szövetségi levéltárba (Bundesarchiv) kerül a számos kézírásos füzetből álló dokumentumgyűjtemény, amelyet a Stern magazin Adolf Hitler nagynémet vezér és kancellár naplóiként vásárolt meg és mutatott be negyven éve, de hamar kiderült, hogy minden sora hamisítvány.

A hírmagazin kiadója, a Bertelsmann és a nemzeti levéltár közös közleménye szerint a hamisított naplók a „történeti értékük” miatt tartósan a levéltár gyűjteményébe kerülnek és kutathatóvá válnak. A Bertelsmann már tíz éve, 2013-ban – a német sajtótörténet egyik legnagyobb botrányához vezető publikáció után harminc évvel – ígéretet tett arra, hogy a gyűjteményt átadja a levéltárnak.

A közleményben nem adtak magyarázatot a késlekedésre. Thomas Rabe, a kiadóvállalat vezérigazgatója csupán azt emelte ki, hogy az álnaplók átadása az archívumnak újabb lépés a Stern történetének átlátható, tudományos és független feldolgozása felé, amelyre tavaly kérték fel a müncheni jelenkortörténeti intézetet.

Michael Hollmann, a Bundesarchiv elnöke kiemelte, hogy a dokumentumok a korszak német történelmének „különleges forrásai” (érdekes megállapítás, tudva, hogy hamisítvány az egész - szerk.), és jó kezekben lesznek a levéltárnál. A hamis naplók az arra irányuló igyekezetet testesítik meg, hogy „emberi vonásokkal ruházzák fel a nemzetiszocializmus brutális bűneit”, és a nyolcvanas évek német társadalmában „visszhangra talált” ez a próbálkozás – fejtegette a történész-levéltáros, lényegében arra célozgatva, hogy hamisítási próbálkozás szerinte helyes volt és csak azt sajnálja, hogy megbuktak vele.


1983-ban jelentek meg a kamu dokumentumok

A Stern 1983. április 25-én jelentetett meg kivonatokat a világraszóló szenzációnak vélt dokumentumokból, amelyek újraközlési jogát több külföldi lapnak is értékesítette. A naplókról a Bundesarchiv és a német bűnügyi hivatal (BKA) állapította meg, hogy hamisak. A BKA májusban jelentette be, hogy a szövegek egész biztosan a második világháború után gyártott papírra íródtak.

Az MTI beszámolója szerint a hírmagazin riportere, Gerd Heidemann egy Konrad Kujau nevű hamisító kelepcéjébe esett. A bűnöző több mint 60 dokumentumot tukmált rá az újságíróra azt állítva, hogy azok Hitler eredeti naplói. A Bertelsmann csoporthoz tartozó Gruner + Jahr kiadó és a Stern szerkesztősége 9,3 millió márkát fizetett a dokumentumokért. A botrány révén az újságíró és a hamisító is börtönbe került.

Kövess minket -on és -en!

Valaha, réges-régen, még a II. világháborúban volt egy erődítményekből álló védvonal, melyet a később legyőzhetetlennel minősített szovjet haderő sem tudott áttörni. Árpád-vonalnak hívták.

1971. február 5-én halt meg az oroszországi Gorkijban (Nyizsnyij Novgorod) Rákosi Mátyás kommunista politikus, volt miniszterelnök, "Sztálin legjobb magyar tanítványa", a magyar történelem legsötétebb korszakának névadója.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

Ferenc pápa a napokban végre felrezzent sztenderd szunyókálásából és félénken megpendítette, hogy a Gázában egy éve zajló genocídium talán mégiscsak az, aminek látszik.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

A második világháború egyik leghíresebb repülőgép-párbaja a brit Supermarine Spitfire és a német Bf 109-es között zajlott le. Ebben igen nagy része volt a hajtóművek teljesítményének.

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

Hivatalosan is visszalépett az önkormányzati választástól Soltysiak Edina táti független képviselőjelölt – írta meg a Telex.

A Momentum Mozgalom Facebook-bejegyzésben közölte, hogy „megtámadták” egy aktivistájukat a Nordic Sun kulturális központnál.

Lina Engelt még 2023 májusában ítélte egy drezdai bíróság öt év és három hónap börtönre bűnszövetkezet tagjaként elkövetett súlyos testi sértést okozó támadások miatt. 

A leginkább narancsos ízben fogyasztott szénsavas ital a Coca-Cola mellett talán a legismertebb üdítő szerte a világon.

A francia állami vasúttársaság (SNCF) munkatársai a párizsi Austerlitz pályaudvaron hétfőn két emberre rálőttek és megsebesítették őket, köztük egy férfit, aki egy horogkeresztet festett egy falra.

Árvíz ide, árvíz oda, ez a Telex szerkesztőségét amúgy sem érinti túlságosan, nem jelentetnének komoly erősítést a homokzsákok pakolásában, és amúgy is van „fontosabb” témájuk. Kitaláltátok már, micsoda, ugye? Hát persze, hogy az. Mintegy 3 (!) hónap múlva „neonáci koncert” lesz Budapesten!

Szórakozni érkezett, súlyos testi sérüléseket kapott emlékbe Magyarországon az a tel-avivi nő, akit az Ozora Fesztivál biztonsági őrei megvertek, amiért a rendezvényen megismert szintén izraeli társával renitenskedtek a feszvitálon.

Európa, történelmében átélt minden felforgató népvándorlást, látott véres háborúkat és átkos széthúzást, de a második világháborút követő lét és nemlét ily tragikus válaszútja elé nem került még soha.