Kövess minket -on és -en!

A német szövetségi levéltárba (Bundesarchiv) kerül a számos kézírásos füzetből álló dokumentumgyűjtemény, amelyet a Stern magazin Adolf Hitler nagynémet vezér és kancellár naplóiként vásárolt meg és mutatott be negyven éve, de hamar kiderült, hogy minden sora hamisítvány.

A hírmagazin kiadója, a Bertelsmann és a nemzeti levéltár közös közleménye szerint a hamisított naplók a „történeti értékük” miatt tartósan a levéltár gyűjteményébe kerülnek és kutathatóvá válnak. A Bertelsmann már tíz éve, 2013-ban – a német sajtótörténet egyik legnagyobb botrányához vezető publikáció után harminc évvel – ígéretet tett arra, hogy a gyűjteményt átadja a levéltárnak.

A közleményben nem adtak magyarázatot a késlekedésre. Thomas Rabe, a kiadóvállalat vezérigazgatója csupán azt emelte ki, hogy az álnaplók átadása az archívumnak újabb lépés a Stern történetének átlátható, tudományos és független feldolgozása felé, amelyre tavaly kérték fel a müncheni jelenkortörténeti intézetet.

Michael Hollmann, a Bundesarchiv elnöke kiemelte, hogy a dokumentumok a korszak német történelmének „különleges forrásai” (érdekes megállapítás, tudva, hogy hamisítvány az egész - szerk.), és jó kezekben lesznek a levéltárnál. A hamis naplók az arra irányuló igyekezetet testesítik meg, hogy „emberi vonásokkal ruházzák fel a nemzetiszocializmus brutális bűneit”, és a nyolcvanas évek német társadalmában „visszhangra talált” ez a próbálkozás – fejtegette a történész-levéltáros, lényegében arra célozgatva, hogy hamisítási próbálkozás szerinte helyes volt és csak azt sajnálja, hogy megbuktak vele.


1983-ban jelentek meg a kamu dokumentumok

A Stern 1983. április 25-én jelentetett meg kivonatokat a világraszóló szenzációnak vélt dokumentumokból, amelyek újraközlési jogát több külföldi lapnak is értékesítette. A naplókról a Bundesarchiv és a német bűnügyi hivatal (BKA) állapította meg, hogy hamisak. A BKA májusban jelentette be, hogy a szövegek egész biztosan a második világháború után gyártott papírra íródtak.

Az MTI beszámolója szerint a hírmagazin riportere, Gerd Heidemann egy Konrad Kujau nevű hamisító kelepcéjébe esett. A bűnöző több mint 60 dokumentumot tukmált rá az újságíróra azt állítva, hogy azok Hitler eredeti naplói. A Bertelsmann csoporthoz tartozó Gruner + Jahr kiadó és a Stern szerkesztősége 9,3 millió márkát fizetett a dokumentumokért. A botrány révén az újságíró és a hamisító is börtönbe került.

Kövess minket -on és -en!

Ilaria Salist az európai parlamenti választáson jelöltként indítja a Vörös-Zöld Szövetség nevű olasz politikai formáció, amely megerősítette, hogy a Magyarországon fogva tartott nő felkerült a listájukra.

Sokan vérmes reményeket fűznek Trump következő elnöki ciklusához, egyebek mellett a világbéke megteremtését is várva tőle. Számos előjel azonban arra utal, hogy csalódni fognak a várakozásaikban. 

Magyarországon már több mint két hónapja vége volt a II. világháborúnak, amikor a budapesti összekötő vasúti híd építéséről elhurcoltak, a vasúti peronon elfogott civilekkel együtt.

A Blood Tribe nemzetiszocialista csoport horogkeresztes zászlókat tűzött ki Dél-Dakota állam fővárosa városházájának lépcsőjére, majd felvonulást tartottak a városban.

A második világháború óta nem látott szintet ért el a Dániában feljegyzett antiszemita megnyilvánulások száma – közölte Henri Goldstein, a skandináv ország zsidajinak vezére.

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.

1971. február 5-én halt meg az oroszországi Gorkijban (Nyizsnyij Novgorod) Rákosi Mátyás kommunista politikus, volt miniszterelnök, "Sztálin legjobb magyar tanítványa", a magyar történelem legsötétebb korszakának névadója.

Bestiális kivégzését követően Olaszország fasiszta vezetőjének holtteste számos hányattatáson ment keresztül, mire állandó nyughelyére került.

Szórakozni érkezett, súlyos testi sérüléseket kapott emlékbe Magyarországon az a tel-avivi nő, akit az Ozora Fesztivál biztonsági őrei megvertek, amiért a rendezvényen megismert szintén izraeli társával renitenskedtek a feszvitálon.

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

Vélhetően hazafias aktivisták a kommunizmust a zsidósággal azonosító matricát ragasztottak az érdi vasútállomás egyik padjára. A címkén a következő felhívás olvasható: „Küzdj a zsidó zsarnokság ellen! Harcolj a népedért!”

Azonnali hatállyal hazaküldtek hét ukrán katonát, akik a Bundeswehrnél vettek részt kiképzésen, mivel Németországban törvény tiltja szinte minden jobboldali vagy hazafias szimbólum használatát.

Felmérések szerint az amerikai nép nem akar háborút. Legalábbis momentán még nem, de csak médiakampány kérdése az egész. Kezdetben a második világháborúba is vonakodott belépni, aztán a sajtónak köszönhetően már égett a vágytól, hogy Sztálin segítségére siessen.

Athénban antifasiszták próbáltak felrobbantani egy lakást, ahol görög hazafiak voltak, ám ehelyett önmagukat sikerült kiiktatniuk. A német hazafiakhoz kötődő Ein Prozent további információkra hívja fel a figyelmet, például arra, hogy az elkövetők kiváló kapcsolatokat ápoltak a berlini antifa színtérrel, s valószínűleg a Hammerbande néven elhíresült terrorcsoporttal is.

A tavaszt idéző napsütésben jó félszázan gyülekeztek a megadott időpontban a Keleti pályaudvar előtti téren, hogy részt vegyenek a sétáló történelemórán, számol be a Festung Budapest 2024-es rendezvénysorozata nyitányáról a honlapján a Légió Hungária.