Kövess minket -on és -en!

Abbahagyták Hollandiában az állítólag a visszavonuló németek által a második világháború idején állítólag elásott többmillió eurós kincs utáni kutatást.

Egy történésztársaság még egy utolsó ásatást végzett a Gelderland tartománybeli Ommerenben, ahol a feltételezések szerint a kincset elásták, de a remélt négy láda helyett csak néhány régi autóalkatrészt és egy puskagolyót találtak.

Az eredménytelen feltárások nyomán az önkormányzat befejezettnek nyilvánította a keresést.

1944 augusztusában Arnhemben bombatalálat ért egy bankot, sok értéktárgy szétszóródott. Az ékszereket, drága órákat és más tárgyakat állítólag német katonák találták meg és ásták el a Hollandia keleti részén fekvő Ommerenben.

Helmut Sonder német katona 1946-ban az mondta egy tanúvallomásban, hogy ő találta meg társaival az értékeket. Sonder azt állította, hogy lőszeresdobozokba rejtették a kincset, és 1945 tavaszán elásták.

A kincsről januárban szereztek nyilvánosan tudomást, amikor a Holland Nemzeti Levéltár nyilvánosságra hozta az elrejtett kinccsel kapcsolatos rajzokat és egy régi térképet, amelyen egy piros kereszt jelölte az állítólagos kincset.


Sokan kaptak kedvet az illegális kincskereséshez

Az értesülés nyomán megindult a hajsza a kincs után, amely – ha létezik – mai árfolyamon majdnem 11 millió eurót ér. Ommeren városa megtiltotta a magán kincsvadászatot és a fémdetektorok használatát, ennek ellenére sokan folytattak illegális ásatást. Az önkormányzat közlése szerint január óta tizenöten kaptak figyelmeztetést engedély nélküli ásatás miatt.

A tilalom továbbra is érvényben van, és az önkormányzat azt ígéri, hogy mostantól szigorúan betartatja azt. Amennyiben a kincset mégis megtalálnák, az államot illetné meg. A holland hatóságok 1946-ban indítottak kutatást a kincs után a levéltár szerint.
Még Sondert is elvitték a helyszín azonosítására, ő maga is ásott, de a kincset nem találták meg.

Sonder arra gyanakodott, hogy az egykori rangidős tiszthelyettese titokban más helyre vitte a kincset. A történészek és a hatóságok szerint a kincs aligha van Ommerenben.

Kövess minket -on és -en!

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

A 32 éves Joel Davist szerdán tartóztatták le gyűlöletre való uszítás és félelemkeltés vádjával Ausztráliában. A letartóztatásra azt követően került sor, hogy a rendőrséget éles kritikák érték az antiszemitizmussal foglalkozó királyi bizottság előtt.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin)