Kövess minket -on és -en!

Abbahagyták Hollandiában az állítólag a visszavonuló németek által a második világháború idején állítólag elásott többmillió eurós kincs utáni kutatást.

Egy történésztársaság még egy utolsó ásatást végzett a Gelderland tartománybeli Ommerenben, ahol a feltételezések szerint a kincset elásták, de a remélt négy láda helyett csak néhány régi autóalkatrészt és egy puskagolyót találtak.

Az eredménytelen feltárások nyomán az önkormányzat befejezettnek nyilvánította a keresést.

1944 augusztusában Arnhemben bombatalálat ért egy bankot, sok értéktárgy szétszóródott. Az ékszereket, drága órákat és más tárgyakat állítólag német katonák találták meg és ásták el a Hollandia keleti részén fekvő Ommerenben.

Helmut Sonder német katona 1946-ban az mondta egy tanúvallomásban, hogy ő találta meg társaival az értékeket. Sonder azt állította, hogy lőszeresdobozokba rejtették a kincset, és 1945 tavaszán elásták.

A kincsről januárban szereztek nyilvánosan tudomást, amikor a Holland Nemzeti Levéltár nyilvánosságra hozta az elrejtett kinccsel kapcsolatos rajzokat és egy régi térképet, amelyen egy piros kereszt jelölte az állítólagos kincset.


Sokan kaptak kedvet az illegális kincskereséshez

Az értesülés nyomán megindult a hajsza a kincs után, amely – ha létezik – mai árfolyamon majdnem 11 millió eurót ér. Ommeren városa megtiltotta a magán kincsvadászatot és a fémdetektorok használatát, ennek ellenére sokan folytattak illegális ásatást. Az önkormányzat közlése szerint január óta tizenöten kaptak figyelmeztetést engedély nélküli ásatás miatt.

A tilalom továbbra is érvényben van, és az önkormányzat azt ígéri, hogy mostantól szigorúan betartatja azt. Amennyiben a kincset mégis megtalálnák, az államot illetné meg. A holland hatóságok 1946-ban indítottak kutatást a kincs után a levéltár szerint.
Még Sondert is elvitték a helyszín azonosítására, ő maga is ásott, de a kincset nem találták meg.

Sonder arra gyanakodott, hogy az egykori rangidős tiszthelyettese titokban más helyre vitte a kincset. A történészek és a hatóságok szerint a kincs aligha van Ommerenben.

Kövess minket -on és -en!

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Gyászkeretes emlék marad számomra 1945. március 4. Szülővárosomra, Szombathelyre bombák hullottak, és a pusztulás az ország romvárosai közötti sorrendben a hatodik helyet juttatta...

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.