Kövess minket -on és -en!

Abbahagyták Hollandiában az állítólag a visszavonuló németek által a második világháború idején állítólag elásott többmillió eurós kincs utáni kutatást.

Egy történésztársaság még egy utolsó ásatást végzett a Gelderland tartománybeli Ommerenben, ahol a feltételezések szerint a kincset elásták, de a remélt négy láda helyett csak néhány régi autóalkatrészt és egy puskagolyót találtak.

Az eredménytelen feltárások nyomán az önkormányzat befejezettnek nyilvánította a keresést.

1944 augusztusában Arnhemben bombatalálat ért egy bankot, sok értéktárgy szétszóródott. Az ékszereket, drága órákat és más tárgyakat állítólag német katonák találták meg és ásták el a Hollandia keleti részén fekvő Ommerenben.

Helmut Sonder német katona 1946-ban az mondta egy tanúvallomásban, hogy ő találta meg társaival az értékeket. Sonder azt állította, hogy lőszeresdobozokba rejtették a kincset, és 1945 tavaszán elásták.

A kincsről januárban szereztek nyilvánosan tudomást, amikor a Holland Nemzeti Levéltár nyilvánosságra hozta az elrejtett kinccsel kapcsolatos rajzokat és egy régi térképet, amelyen egy piros kereszt jelölte az állítólagos kincset.


Sokan kaptak kedvet az illegális kincskereséshez

Az értesülés nyomán megindult a hajsza a kincs után, amely – ha létezik – mai árfolyamon majdnem 11 millió eurót ér. Ommeren városa megtiltotta a magán kincsvadászatot és a fémdetektorok használatát, ennek ellenére sokan folytattak illegális ásatást. Az önkormányzat közlése szerint január óta tizenöten kaptak figyelmeztetést engedély nélküli ásatás miatt.

A tilalom továbbra is érvényben van, és az önkormányzat azt ígéri, hogy mostantól szigorúan betartatja azt. Amennyiben a kincset mégis megtalálnák, az államot illetné meg. A holland hatóságok 1946-ban indítottak kutatást a kincs után a levéltár szerint.
Még Sondert is elvitték a helyszín azonosítására, ő maga is ásott, de a kincset nem találták meg.

Sonder arra gyanakodott, hogy az egykori rangidős tiszthelyettese titokban más helyre vitte a kincset. A történészek és a hatóságok szerint a kincs aligha van Ommerenben.

Kövess minket -on és -en!

A szlovák Specializált Büntetőbíróság bírója bűnösnek találta Marián Magátot „szélsőséges gondolatbűncselekmények” elkövetésének vádjában.

Október 21-én Berlinben letartóztatták a küzdősportokban is jártas baloldali szélsőségest, Thomas Jacobst, aki a szakértők véleménye szerint Lina Engelnek, a "kalapácsos banda" vezetőjének a logisztikusa és trénere. Jacobst több mint egy év körözés után sikerült letartóztatniuk a német hatóságoknak.

A második világháború egyik híresebb haditengerészeti művelete a Bismarck csatahajó útja volt. Ennek részként zajlott le a Dánia-szorosban az egyik összecsapás a brit és a német flotta között. Alább az ezzel kapcsolatos technikai tényezőket vesszük át.

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

Egy fehér patriótát, akit Ausztráliában bűnösnek találtak abban, hogy megszegte a tavaly elfogadott elnyomó törvényt, amely megtiltja a nemzetiszocialista köszöntés nyilvános használatát, börtönbe küldenek a nézeteiért.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Embrahim Rasool dél-afrikai nagykövet egy külpolitikai szeminárium résztvevőinek azt mondta, hogy Donald Trump amerikai elnök „fehér fajvédő mozgalmat vezet” Amerikában és világszerte.

1941. május 10-én Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese váratlanul Skóciába repült. Arra akarta rávenni Winston Churchill miniszterelnök ellenzékét, hogy kössenek békét Németországgal, amivel elkerülhető lett volna a kétfrontos háború.

Alulírottak, a magyar igazság érvényesítésére alkalmas kedvező történelmi pillanatot felismerve, továbbá magyar hazánkhoz és nemzetünkhöz való olthatatlan szeretetünktől és hűségünktől vezérelve, a magyar összetartozás jegyében nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró diktátumok által szabott határok felülvizsgáltatására.

Ugyan német és a magyar uralkodó 1463-ban Bécsújhelyen egyezményt kötött, csak idő kérdése volt, hogy mikor vonul fegyverrel egymás ellen a közép-európai regionális hatalmi ambíciókat dédelgető I. Mátyás magyar király és a magyar trónra is igényt tartó III. Frigyes német-római császár. 

Harrisburg belvárosában a Blood Tribe fehér fajvédő, nemzetiszocialista csoport tartott demonstrációt, amelyet a zsidók és liberálisok hisztérikusan elítélték, mondván, hogy a résztvevők „gyűlöletkeltő üzenetet terjesztettek, és álarcok mögé bújtak, hogy elrejtsék kilétüket”.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.