Nagy érdeklődés mellett zajlott a Hitler-relikviákból rendezett árverés Németországban

Kövess minket -on és -en!

A Mein Kampf egyik ezüstborítású "luxuskiadása" a becsült leütési ár duplájáért, 130 ezer euróért (43,3 millió forint) cserélt gazdát, 135 ezer eurót adtak egy Vaskereszt Lovagkeresztje tölgyfalombbal, kardokkal és briliánsokkal katonai kitüntetésért.

A várt összeg csaknem duplájáért, 4600 euróért kelt el Eva Braun egyik koktélruhája. A Hitler állítólagos keménykalapjáért fizetett 50 ezer euró (16,7 millió forint) viszont nagyjából megfelel a várakozásoknak.

A Hermann Historica aukciósház által rendezett hasonló árveréseken még soha nem volt ekkora az érdeklődés, az interneten a szokásosnál ötször többen licitáltak, és az árverési terembe is sokan csak állva fértek be - mondta el Bernhard Pacher, az aukciósház igazgatója.

Archívum

A tervezettnél sokkal tovább elhúzódó eseményen mintegy 800 Hitlerhez, Göringhez, Goebbelshez és más nemzetiszocialista vezetőhöz köthető relikviákat árvereztek el.

A Führer keménykalapja 130 ezer euróért kelt el

Zsidó szervezetek a "visszataszító" árverés lefújását kérték az aukciósháztól, mert - mint Menachem Margolin rabbi, az Európai Zsidó Egyesület elnöke kifejtette - "az efféle emléktárgyaknak nincs valós történelmi értékük, ellenben olyanok vásárolják meg őket, akik a nácizmus dicsőítésére és mentegetésére használják azokat".

Az aukciósház igazgatója azzal igyekezett igazolni az árverést, hogy a tárgyakat múzeumoknak, állami gyűjteményeknek és komoly magángyűjtőknek szánják, nem szándékuk "a nácizmus rejtőzködő rajongóinak előcsalogatása".

A Die Welt az árverésről szóló tudósításában ugyanakkor az érvelésbe úgy kötött bele, hogy szerintük a magas leütési árakat aligha engedhették meg maguknak a pénzhiánnyal küszködő állami múzeumok.

 Eva Braun koktélruhája a meghirdetett összeg duplájáért, 4600 euróért kelt el

Archívum

A lap szerint egyes tételek eredetiségét is megkérdőjelezte, így például a Hitlernél talált, 130 ezer euróért eladott keménykalapot. Egy Hitler-fotót, amelyet testőrének, Ulrich Grafnak dedikált a Führer, 46 ezer euróért adtak el, ám még bizonyításra szorul az aláírás eredetisége, ami igazi értékét adja.

Nem fér kétség azonban annak a levélnek és levelezőlapnak az eredetiségéhez, amelyet Hitler fiatalkori barátjának, August Kubizeknek írt 1908-ban. Ezt a kettőt - Kubizek egy rajzával együtt - 163 800 euróért (54,6 millió forint) adták el, holott - mint azt az aukciósház is elismerte - a dokumentumok Ausztriából való kivitelére nincs is engedély, és kétséges, hogy az megszerezhető-e.

Kövess minket -on és -en!

A kisinyovi vasúti láger udvarán mukába indulásra sorakoztunk fel 1946 januárjában az egyik reggelen. Egyszer csak kiáll a munkaelosztó tiszt, és 6 fő jelentkezőt kér vágóhídi munkára.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Felállva tapsolt a német hallgatóság a 2023-as antifa támadások egyik vádlottjának a Fővárosi Törvényszék dísztermében. Az előkészítő ülésen az ügyészség 14 év fegyházbüntetést ajánlott, ha beismeri a tettét.

Az utóbbi időben leginkább antiszemita nézeteiről elhíresült amerikai rapper ezúttal egy órán keresztül a Ku Klux Klán ruházatához hasonló fekete színű lepelben és csuklyában beszélgetett egy youtuberrel.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Egy haredi zsidót, aki az osztrák fővárosban a zsinagógába tartott, körbevettek egy nemzetiszocialista csoport tagjai. Az osztrák hazafiak lehúzták a zsidó kippáját, majd távoztak.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

A lövedék kifejezetten agitációs röplapok kiszórására készült. A megsárgult papírok közel 80 évet töltöttek el egy A-462 típusú szovjet propagandagránát belsejében.

Bűnösnek vallotta magát a glasgow-i Legfelsőbb Bíróságon az a nemzetiszocialista, Hitler által inspirált skóciai tinédzser, aki egy mecsetben tervezett mészárlást, és ennek érdekében úgy tett, mintha áttért volna az iszlámra, hogy bejuthasson oda, írja a Sky News. 

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

A második világháború egyik híresebb haditengerészeti művelete a Bismarck csatahajó útja volt. Ennek részként zajlott le a Dánia-szorosban az egyik összecsapás a brit és a német flotta között. Alább az ezzel kapcsolatos technikai tényezőket vesszük át.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

Budapest belvárosában „neonáci, fajvédő eszmék terjesztői verhettek tanyát” – kongatja a vészharangot Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

1955. május 14-én írta alá nyolc szocialista ország vezetője a lengyel fővárosban a Varsói Szerződés Szervezete létrehozásáról szóló okmányt.

A rejtélyes kép a sztálini Szovjetunióban készült, és ugyan a fotós eredeti szándéka szerint semmi riasztó nincs benne, a kép készítőjét alig egy évvel később likvidálta az államhatóság.

Harald, aki saját állítása szerint kereszténnyé tette az általa egyesített Dániát és Norvégiát, melléknevét (blátǫnn) valószínűleg egy elhalt fogáról kapta, amelyet a krónikákban „sötétkék”-ként írtak le.

Oroszország fővárosa évszázadokon át Szentpétervár volt, aztán Lenin 1918-ban külföldi inváziótól tartva Moszkvát nevezte ki új központnak (pontosabban régi-újnak, mert korábban már volt cári főváros).

Az ókor óta egy terület gyarmatosítása mindig civilizációs előnnyel járt, még ha kezdetben – de nem mindig – meg is kellett szabadulni a haladás ellenzőitől, egy teljesen túlhaladott társadalom régi maradványaitól.

A németek az első világháború folyamán nem tudták elkerülni a kétfrontos háborút. Több mint húsz évvel később a Führernek egy merész tervre volt szüksége Franciaország térdre kényszerítésére.

Összesen több, mint 200 négyzetkilométernyi területet ölelt fel a sziléziai Anlage Riese-projekt, amelynek csak elenyésző részét tette ki a Bagoly-hegy kibelezése.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

1933. március 12-én Adolf Hitler birodalmi kancellár Hindenburg birodalmi elnök következő rendeletét hozta nyilvánosságra. 

A világot reálisan figyelők körében több mint egy évszázadra nyúlik vissza a Judapest kifejezés, amely a nevéből adódóan Budapest elzsidósodásának gyors és jelentős mértékét hivatott kifejezni – ez az elzsidósodás már a 19. században is nagy méreteket öltött.

A Dráva menti harcokban sebesültem meg, és 1945. március 13-án egy német hadikórházzal az ausztriai Feldkirchbe kerültem.

1944. április 3-áról 4-ére virradó éjjelen érte az első bombatámadás Budapestet. A 15. amerikai légi hadsereg pusztító, rengeteg polgári áldozatot követő csapása volt a nyitánya annak a csapássorozatnak, mely kis híján az ország teljes szovjet megszállásáig tartott.