Kövess minket -on és -en!

Legendás történelmi szereplőnek nevezte Adolf Hitlert a későbbi amerikai elnök, John F. Kennedy a világháború lezárultát követő hónapokban írt feljegyzéseiben.

Az árverésre bocsátott dokumentum a történészek szerint az egyetlen napló, amelyet a tragikus sorsú elnök élete során vezetett.

Egy bostoni aukciósházban árverésre bocsátják a John F. Kennedy személyes feljegyzéseit tartalmazó naplót, amelyet a későbbi elnök 1945-ös európai körútja során vezetett. Kennedy a második világháború évei alatt a csendes-óceáni hadszíntéren szolgált az amerikai haditengerészet kötelékében. Miután 1945-ben leszerelt, egy rövid időre a tekintélyes Hearst Newspapers politikai- és haditudósítójaként dolgozott. A nemzetiszocialista Németország kapitulációját követően bejárta a háború sújtotta Európát, gondolatait és élményeit pedig egy végül 61 oldalnyi hosszúságúra duzzadt naplóban örökítette meg.

A naplót az 1950-es években adta át kutatási asszisztensének Deirdre Hendersonnak, amikor Kennedy Massachusetts állam szenátoraként szolgált az amerikai Kongresszusban. A leendő elnök azt akarta, hogy asszisztense első kézből tájékozódjon külpolitikai és nemzetbiztonsági nézeteiről. Henderson most Kennedy születésének századik évfordulójának tiszteletére döntött úgy, hogy árverésre bocsátja az eredeti kéziratot, ezzel gazdagítva a tragikus sorsú elnök örökségét.

Az akkor mindössze 28 éves Kennedy alig négy hónappal Hitler öngyilkosságát követően kereste fel Németország emblematikus helyszíneit és soraiból kitűnik, hogy teljesen lenyűgözte őt a Führer személye: „Hatalmas ambíciókkal bírt hazája számára, ami arra kárhoztatta őt, hogy veszély legyen a világ békéjére nézve, de az a titokzatosság, amely élete során és halálában is körüllengi őt tovább fog élni és csak növekedni fog. (...) Megvolt benne mindaz, amiből a legendákat faragják” – írta a fiatal Kennedy, miután megtekintette a Sasfészket, amely egykor Hitler híres nyaralója volt a bajor Alpok hegyeinek tetején. Naplójában azt is előrevetítette, hogy Hitler személye végül „úgy fog majd kiemelkedni az őt övező gyűlöletből mint az egyik legjelentősebb személy, aki valaha élt.”

Utazásai során a berlini Führerbunkerbe is eljutott, ahol Hitler utolsó napjait töltötte, miközben a szovjetek megindították végső támadásukat a német főváros ellen. A napló tanúsága szerint Kennedy szkeptikus volt a Führer végső sorsát illetően: „A szobában, ahol Hitler állítólag találkozott a végzetével, a falak teljesen fel voltak perzselve és mindenhol tűz nyomai látszódtak” – írta. „Ugyanakkor nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a holttest, amelyet találtak, valóban Hitleré lett volna.”

Az Independent cikkéből kiderül, hogy a napló más szakaszaiban Kennedy beszámolt útjának angliai állomásairól is, ahova azért utazott, hogy tudósítson az 1945-ös választásokról. A fiatal riporter elemzéseiben helyesen jósolta meg Winston Churchill és a Konzervatív Párt választási vereségét. „A kapitalizmus visszaszorulóban van – bár számos angol úgy véli, hogy ez nem érvényes Angliára. (...) A szocializmus nem hatékony; ezt sosem fogom másképp gondolni, de egy szocialista állam képes lehet arra, hogy élelmezze a népét és lehetséges, hogy ez hozza majd el a végső sikerét” – írta a világháborút követő politikai helyzetről.

Kövess minket -on és -en!

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

Összesen mintegy százan, főleg idős emberek vettek részt azon a rendezvényen, melynek célja a Budapest 80 évvel ezelőtti „felszabadítására” való megemlékezés volt.

Kommandósok gyűrűjében lépett ismételten a Fővárosi Törvényszék termébe Maja Trux hétfőn. Egy tanút hallgatott meg a bíróság, és videófelvételeket ismertettek az antifa támadások ügyében.

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

A Budapest Antifascist Solidarity Committee (BASC) is közzétette az X-en azt a bejegyzést, melyben görög antifasiszták elismerik, hogy ők támadtak az athéni magyar nagykövet autójára március 4-én kedden - írja a Magyar Jelen.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.