Nincs több „néger náci” – fél év kellett a Google-nek, hogy javítsa a „túlkompenzáló” MI-jét

Kövess minket -on és -en!

Bár gyors javítást ígértek, végül 6 hónapba telt, hogy javítsák a Gemini történelmileg pontatlan emberábrázolását a Google-nél.

Botrányba keveredett a Google mesterséges intelligenciája februárban: a Gemini képgeneráló MI-nek ugyanis beletört a bicskája az emberábrázolásba. Az eszköz ugyanis – történelmileg helytelenül – a Wehrmacht-katonákat, valamint az amerikai alapító atyákat is színes bőrűként ábrázolta.

A Google magyarázkodásra kényszerült, majd le is kapcsolta a Gemini politikailag korrekt „túlkompenzáló” emberábrázoló képességeit. Átmenetileg – azzal az ígérettel, hogy gyorsan javítani fogják. Azóta új MI-modellek is érkeztek, egy dolog azonban nem változott: a Gemini nem tudott embereket ábrázolni.

Archívum

Eltelt fél év, és úgy tűnik, a Google gyorsan javította is a hibát: a Reuters hírügynökség a cég közlése nyomán azt írja, a Gemini frissített képgeneráló modellje a következő napokban ismét tud majd embereket ábrázoló képeket létrehozni.

A Google megjegyezte: szimulált helyzetekkel is igyekezett megtalálni a rendszer gyengeségeit, hogy ezek fejleszthessék azt. Először a fizetős Gemini Advanced kapja meg az emberikép-generálást – angol nyelven –, majd idővel. A frissített modell az ígéret szerint nem készít képeket konkrét személyekről, gyerekekről, de „felkavaró” fotókat sem fog generálni.

Kövess minket -on és -en!

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

Az izraeli–amerikai támadás megrendítő ereje által kiváltott brutális sokkhatás elmúltával Irán reakciója jelentősen gyengébbnek tűnik, mint tavaly júniusban, pedig USrael ezúttal a legfelső vezetését likvidálta, teljesen nyíltan a szélesebb körű rezsimváltásra való törekvés jegyében.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

„Én vagyok az utolsó szemtanú magyar részről” – olvasható Dr. Szakáts István a Hungária Szabadságharcos Mozgalom ügyvezető elnökének történelmi dokumentumában, aki nemcsak a nemzetiszocialista mozgalom egész harci korszakát végig élte, hanem intenzív kapcsolatban állt Hitlerrel is.

Eva Braun a fotós fiatal asszisztenseként került a Führer környezetébe, mindössze 17 évesen. Hamar kiderült, hogy szimpatikusnak találja őt, és a lány is viszonozta érdeklődését.

„Alerta, alerta antifascista!”, vagyis „Riadó, Riadó antifasiszta!” – üvöltik külföldön és néhány tucatnyian idehaza is évek óta az antifa mozgalom tagjai. Évek óta, de mióta is? Egy biztos, nem idén és nem 2020-ban kell a hazai antifasizmus gyökereit keresgélnünk.

A dunántúli hadműveletekben vettünk részt 1944 őszén és telén. Székesfehérvár eleste után – december 26-án – a balról Pusztavám, jobbról Csákvár–Környe irányába előre törő szovjet csapatok bekerítettek bennünket.

Az Első Magyar Önkéntes Zászlóalj Finnországban a téli háború idején címmel finn és angol nyelvű könyv érhető el az 1939-40-es téli háborúban résztvevő magyar katonai különítmény finnországi emlékezetéről.

A Nemzeti Front (angolul: National Front, NF) szélsőjobboldali, fasiszta politikai párt Nagy-Britanniában. Jelenleg Tony Martin vezeti.

2019 március idusán a 28 éves ausztrál Brenton Tarrant az új-zélandi Christchurchben lemészárolt 50 muszlimot. Manifesztumában elismeri, hogy akciója a kifejezés általánosan elfogadott értelmében terrorizmus volt, de azzal érvel, hogy ő valójában egy partizán, aki egy megszálló erő ellen harcol egyenruhában.

1933. január 30-án Adolf Hitler letette a kancellári esküt, miután Hindenburg államfő a kormány megalakításával bízta meg a nemzetiszocialista pártvezért. 

A második világháború lezárást követő vérgőzös évek feltárása, megismertetése a nyilvánossággal, valahogy elfelejtődött az 1990-es "rendszerváltozás" óta.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Arra még nem volt példa a történelemben, hogy egy népet a saját vezetői akartak volna kiirtani vagy (Bertold Brechttől ihletetten) „lecserélni”. Nyugat-Európában most éppen ez történik.

1945. május 23-án brit titkos ügynökök titokban, bûnös módon meggyilkolták a történelem egyik leginkább keresett emberét.