A II. világháború ritka fotói színesben: Keleti front

Kövess minket -on és -en!

Panzerkampfwagen IV-esek lépnek be az ukrán sztyeppére 1941-ben

(Deutsches Bundesarchiv/German Federal Archive)

Hírek

Kövess minket -on és -en!

Archív filmfelvétel került elő a Magyarország történő német bevonulásról, ami 1944. március 19-én történt. A film tanúsága szerint a magyarok barátságosan fogadták a szövetséges csapatokat.

Egy 21 éves nemzetiszocialista aktivista titokban rögzített beszélgetéseit felhasználják a terrorizmus vádjával kapcsolatos perében Kanadában.

Szórakozni érkezett, súlyos testi sérüléseket kapott emlékbe Magyarországon az a tel-avivi nő, akit az Ozora Fesztivál biztonsági őrei megvertek, amiért a rendezvényen megismert szintén izraeli társával renitenskedtek a feszvitálon.

Nem biztos, hogy egyáltalán érdemes még szót vesztegetni a franciaországi parlamenti választásokra, legfeljebb néhány groteszk jelenségre azok apropóján.

Október 20-án a Die Heimat (korábban NPD) baden-württembergi elnökét, Marina Djonovićot megtámadta és megsebesítette egy csoport baloldali szélsőséges.

Az észt Johvi városában álló emlékmű két SS-veteránnak állít emléket, akik 1944-ben a bolsevizmus ellen vívott harcban haltak meg.

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

Ismét a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori román fasiszta mozgalmat és annak alapítóját, Corneliu Zelea Codreanut népszerűsítő falfirkák és matricák jelentek meg Bukarestben. 

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

Felmérések szerint az amerikai nép nem akar háborút. Legalábbis momentán még nem, de csak médiakampány kérdése az egész. Kezdetben a második világháborúba is vonakodott belépni, aztán a sajtónak köszönhetően már égett a vágytól, hogy Sztálin segítségére siessen.

Filip Turek nem tartja magát nemzetiszocialistának, de a rendőrség már nyomoz ellene ezügyben. Karlendítős fotó is elérhető róla, ami autójában készült, amibe elmondása szerint mindig pontosan 88 liter benzint tankol.

Izrael immár Libanont is támadja, de Irán mindenféle okokból (félelem, korrupció, zsarolás, gyilkosság, „stratégiai türelem”) nem fog határozottan beavatkozni.

Azoknak, akiket aggaszt egy világháború esélye, van egy jó hírem. Nem lesz világháború. Legalábbis mostanában nem. Egyszerűen azért nem, mert az Egyesült Államoknak hiányzik hozzá az ereje.

1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál, Mátyás király leghíresebb hadvezére. Félelmetes testi erejéről, vakmerőségéről már életében legendák egész sora született.

A komáromi várból indított szerelvény foglyait 1945. május 26-án rakták ki Cegléden. Vérhasgyanúsak voltunk, ezért nem mertek továbbvinni. 

Dr. David Duke-nak a moszkvai Európa és Oroszország: Új Perspektívák konferencián előadott tanulmánya.

Nagyon téved, aki azt hiszi, hogy Nyugaton üdülőben őrizték a foglyokat. Néhány adalék Neu-Ulmból. Tudtommal itt 80 000 ember volt, tízezrenként elkülönítve.

Mi folyik Nyugaton? Miért látni annyi nőt „Isten hozta a menekülteket” (Refugees welcome) táblával az utcákon tüntetni, nyitott határokat követelve a harmadik világbeli bevándorlóknak, akik többnyire fiatal férfiak?

Budán estem szovjet fogságba 1945. február 13-án mint a pécsi m. kir. Kinizsi Pál 11. honvéd tábori tüzérosztály 2. ütegének őrvezetője, a Budafoki út 42. alatt.

A Mussolini család egykori vidéki háza Olaszország északkeleti részén, Emilia Romagnában található, Forli városában. Az épület tele van a Duce relikviáival: a telefon, amelynek segítségével a római kormányt hívta, egyenruhája, imádott motorbiciklije.

Az 1848-1849-es hadilobogók kétszer is megjárták Moszkvát. Közel száz évet kellett várnunk arra, hogy a szabadságharc bukása után orosz földre hurcolt becses zászlók nagy része visszakerüljön Magyarországra.

1945. január 24-én munka után hazafelé menet Budapesten, a Bethlen Gábor utcában mellém toppant két tatárképű szovjet katona, és fegyverrel egy közeledő, civilekből álló csoportba kényszerített.

Budapesten is megmutatta valódi arcát a különböző autonóm anarchista-szélsőbaloldali csoportok hálózataként működő Antifasiszta Akció.

Szovjet-Oroszországban nyilvános szeánszokon kötelezték önkritikára a rezsim által ideológiai-politikai ellenségeknek tekintett elemeket (burzsujokat, kulákokat, értelmiségieket) veleszületett társadalmi kiváltságaik levezekléseként.

Szálasi Ferenc özvegye a rejtőzködő emberek közé tartozott. 1945 előtt is kerülte a nyilvánosságot, és a háború után minden oka meg volt arra, hogy ezen ne is változtasson.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

1945 februárjának első két hetében Jaltában, Sztálin, Roosevelt és Churchill konferenciáján több végzetes döntés született.