Kövess minket -on és -en!

„A méltányosság, a rasszizmus és a diszkrimináció elkerülése érdekében” visszavonják a bukósisak kötelező használatára vonatkozó szabályozást Seattle-ben.

A seattle-i és King megyei egészségügyi tanács (BOH) nemrég „méltányossági és diszkriminatív okokra” hivatkozva hatályon kívül helyezett egy rendeletet, amely arra kötelezte a kerékpárosokat, hogy viseljenek bukósisakot, mivel az antirasszista aktivisták állítása szerint a rendőrség gyakrabban állított meg néger bicikliseket, mint fehér bőrűeket – írja a V4NA.

A BOH azt állította, hogy az egészségügyi tanács elé terjesztett adatok azt mutatják, hogy a rendőrség „rasszista, és diszkriminatív módon” járt el az ellenőrzések során. A Seattle Neighborhood Greenways és a Helmet Law Working Group által összegyűjtött adatokból azt hozták ki, hogy a rendőrség állítólag sokkal gyakrabban állított meg néger biciklizőket, mint fehéreket a bukósisak hiánya miatt.

„Ezen adatok fényében, és összhangban az Egészségügyi Tanács rasszizmust közegészségügyi válsággá nyilvánításával, 2022. február 17-én az Egészségügyi Tanács hatályon kívül helyezte a kötelező bukósisak viselésére vonatkozó rendeletet. Ugyanakkor ki szeretnénk emelni a sisak fontosságát a súlyos sérülések és halálesetek megelőzésében.”

Az ülésen elfogadott kísérő határozatban az Egészségügyi Tanács hangsúlyozta „a biciklik, robogók és más hasonló járművek esetében a sisakhasználat fontosságát, és elkötelezte magát, hogy a közösségi partnerekkel együttműködve bővíti az olcsó és ingyenes sisakokhoz való hozzáférést, oktatást nyújt a sisakbiztonságról, és támogatja a biztonságosabb kerékpáros infrastruktúra fejlesztését”.

Sok lakos azonban gyorsan rámutatott, hogy a rendelet visszavonásának hátterében a hajléktalanok védelme áll, akik gyakran lopnak el kerékpárokat városszerte, hogy aztán darabonként eladják őket. A kiadott nyilatkozat is ezt támasztja alá, amely szerint a sisak nélküli kerékpározásért megbírságolt négerek közel fele csöves volt.

Kövess minket -on és -en!

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

A kormány döntött a szerdai ülésén, és terrorszervezetté nyilvánította az Antifa szervezeteket – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban, a Jó reggelt, Magyarország! c. műsorban, megerősítve péntek reggeli, Facebookon közzétett bejegyzését.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

Egy nemzetiszocialista csoport rendszabályozta meg a színészeket egy lisszaboni színház előtt, ami a Portugália nemzeti költőjét, Luís de Camõest ünneplő darab előadásának lemondásához vezetett. 

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.