Kövess minket -on és -en!

Linda Kebbab (a rendőrség hivatásos állományú szakszervezetének egyik vezetője - Unité SGP Police-FO) súlyos kritikával illeti Franciaország migránsok lakta, a köztársaság területéről kiszakadt, iszlám "fennhatóság" és irányítás alá tartozó területeit.

(Origo)

Linda Kebbab kritikája azért is hiteles, mert a szintén bevándorlói hátterű rendőrnő (Kebbab 1981-ben született Franciaországban, algériai családban és 2006 óta dolgozik a rendőrségen, korábban újságíró volt), pontosan tudja, mit jelent az iszlamizáció, a radikalizálódás, és azzal is tisztában van, hogy milyen nagy feladatot jelentenek a rendőröknek a no-go zónák. Mivel a francia emberek számára nagy veszélyt jelent, hogy milyen sokan nem tartják be a kijárási tilalmat - természetesen nemcsak a bevándorlók kerületeiben figyelhető meg ez a jelenség -, a Le Figaro sem finomkodik a no-go zónákkal ebben a feszült helyzetben. Nem "különösen érzékeny városrész"-nek nevezik, ami a politikai korrekt nyelvben eddig szinte kötelező volt, hanem őszintén: "a köztársaság számára elveszett terület"-nek.

A Le Figarónak adott interjújában Kebbab kifejti, hogy sajnos a no-go zónákban élők egy része nem tartja be a kijárási tilalomra vonatkozó utasításokat, amelyeket a francia kormány a járvány terjedése miatt adott ki. A szabályokat még akkor sem tartják be, ha ezzel saját hozzátartozóikat veszélyeztetik. "A rendőrség rendszeresen szembesül azzal, hogy a bűnözői bandák megtagadják a szabályok betartását. Nem ismerik el az állam fennhatóságát, változatlanul folytatják a kábítószer-árusítást és más illegális tevékenységüket az utcán. Csapdába csalják a rendőröket, autókat gyújtanak föl, üzleteket rongálnak meg, számos esetben támadnak az intézkedő járőrökre vagy tűzoltókra. Épp ebben a pillanatban, amikor az interjút adom, kollégáimat Clichy-sous Bois-ban (egy többségében migránsok lakta no-go zóna, Párizs egyik legközelebbi elővárosa) támadták meg kövekkel. Ez elfogadhatatlan!"

A rendőröket megharapják, és fertőző köpésekkel fenyegetik

A Le Figaro kérdésében egyértelműen felveti azt a súlyos problémát, hogy a rendőrök napi kapcsolatba kerülnek olyanokkal, akik potenciálisan vírushordozók lehetnek, és kifejezetten ellenségesek a rendőrökkel. Linda Kebbab elmondta, hogy minél több a kapcsolat a rendőrség és a no-go zóna bűnözői között, a kockázat egyre jobban megnő. Clichy-sous-Bois-ban megharaptak egy rendőrt, mert felszólított valakit a kijárási tilalom betartására, Lyon mellett egy horda támadott a rendőrökre, akik álarc nélkül voltak, és azzal fenyegették a rendőröket, hogy leköpködik őket, ha nem mennek el. Párizs mellett is fenyegetőztek bandák fertőző köpésekkel.

Nem könnyíti meg a helyzetet a Franciaország legnagyobb no-go zónájában, Seine-Saint-Denis-ben érvényben levő, ugyanakkor szükséges utasítás, amely szerint, "ha és amennyiben egy személy megtagadja az engedelmességet, és több ízben szóbeli figyelmeztetésben részesül, elő kell állítani, és eljárást kell indítani ellene mások veszélyeztetése miatt". "Nekünk, rendőröknek az a feladatunk, hogy megvédjük a lakosságot, viszont ez nyilvánvalóan azt feltételezi, hogy többször is kapcsolatba kerülhetünk egy potenciális vírushordozóval. Eddig számos, meglehetősen nehéz intézkedésre került sor".

Több a rablás, több autót gyújtanak fel

Egyértelmű, hogy ha a rendvédelmi szerveket azért kell igénybe venni, hogy az otthon maradást elrendelő szabályok betartását felügyeljék, akkor kevesebb figyelmük és energiájuk jut a franciák hétköznapi, "rendes" biztonságának szavatolására.

"Miután a belügyminisztérium erre nem gondolt, mi kérdeztünk rá, hogy ha az állomány az elrendelt kijárási tilalom szabályainak betartását felügyeli, akkor hogyan legyen a munkabeosztás. Azt kértük, hogy a legsürgősebb esetekre csoportosítsanak át erőket. Már most megfigyelhető a közterületen elkövetett bűncselekmények számának növekedése, vagy az autók rongálása. (Elsősorban felgyújtják a kocsikat.) De az olyan ingatlanok ellen elkövetett rablótámadások száma is növekedést mutat, amelyeket tulajdonosaik azért hagytak el, mert most éppen máshol laknak, a járvány miatt elköltöztek. Jelenleg korai nyilatkozni arról, hogy a tendencia mit mutat később, és hogyan jelenik majd meg a statisztikákban.

A rendőrség feladata az embereknek történő segítségnyújtás

Miután a rendőrség belefáradt abba, hogy nem tudja ellátni feladatait azokban a negyedekben, ahol a biztonság krónikus hiánya a jellemző, és ahol minden pillanatban jelen kellene lenniük, azok a rendőrök, akik jól ismerik a környezetüket, elsősorban az emberek biztonságára koncentrálnak. A kijárás korlátozása ugyanis rengeteg feszültséget és családi konfliktust hoz felszínre, a rendőrségnek fokozatosan megoldást kell találni arra, hogy a bűnözés elleni harcot és a kijárásra vonatkozó szabályokat az emberek egyaránt betartsák.

Kövess minket -on és -en!

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.