Az antifasiszták szerint mindenki „náci” volt, aki meghalt Chemnitz bombázásában

Kövess minket -on és -en!

Mint azt tudjuk, Karácsony Gergely budapesti főpolgármester erősen szimpatizál az Antifa-mozgalommal, azok mellett az erőszakos antifasiszták mellett is kiállt, akik február közepén a kitörés napján támadtak rá a békés megemlékezőkre.

(888)

Az Antifa az akkori tettével jelezte, hogy ha egyelőre még csak külföldi „harcosok” bevetésével is, de már Magyarországon is aktív.

Archívum

Németországban ezzel szemben nagyon más a helyzet, ott már régóta tényező a mozgalom. A Karácsony-kedvencek gyakran hajtanak végre erőszakos akciókat általuk szélsőjobboldalinak bélyegzett személyek ellen; gyújtanak fel autókat; támadnak rá rendőrökre.

Amit viszont a napokban csináltak a szászországi Chemnitz városában, arra egyszerűen nincsenek szavak. Történt ugyanis, hogy festékkel fújták le, valamint a „Basszák meg a nácik!” és „ A német elkövetők nem áldozatok!” feliratokkal firkálták össze a városi temető azon emlékművét, mely annak a 2100 helyi lakosnak állít emléket, akik a szövetségesek által végrehajtott bombázásában vesztették életüket a második világháború végén.

Az már csak hab a tortán (ellenben sokat elárul az antifasiszták lelki világáról), hogy a szégyenteljes akciójukat az 1945. március 5-i mészárlás 75. évfordulójára időzítették.

A német sajtó megjegyzi, a rendőrség halottgyalázás, valamint anyagi károkozás miatt nyomoz, az elkövetőket egyelőre még nem sikerült elkapni.

Ne feledjük, Karácsony Gergely ezeket importálná Magyarországra. Nem kéne hagyni.

Kövess minket -on és -en!

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Amerikában a Goldman Sachs korábbi vezérigazgatója egy 2008-as típusú válság szagát érzi. Lloyd Blankfein, aki 2006 és 2018 között vezette a bankot, megkongatta a vészharangot a 3 billió dolláros amerikai magánhitelpiacon. 

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

Napjaink egyik legismertebb arca Che Guevaráé. Pólókon és egyéb viseleti tárgyon láthatjuk viszont portréját, mint a baloldaliak számára a „szabadság és a társadalmi igazságtalanság elleni bátor küzdelem” példaképe.

A nyugati szövetségesek által megtámogatott, végtelen ember- és nyersanyaggal rendelkező Szovjetuniónak azonban ez sem volt nagy ár, a világtörténelem egyik legnagyobb ütközete, amely a kurszki katlanban zajlott, megpecsételte a keleti front sorsát.

1945. május 2-án adták meg magukat a Nagynémet Birodalom (Großdeutsches Reich) fővárosát, Berlint védő német erők a szovjet Vörös Hadseregnek.

Lovaskocsival léptük át az orosz határt 1945 nagypéntekén, majd május 8-án néhány bajtársammal civil ruhában, lapáttal, ásóval – én egy talicskával – az országúton indultunk hazafelé.

Spanyolország korabeli teljhatalmú vezetője, Franco tábornok 100 ezer önkéntes katonát indított útnak Magyarország felé, hogy megsegítsék a magyar forradalmárokat a bolsevik elnyomók elleni küzdelemben. 

A szerző 1948-49-ben, a „nácitlanítás” csúcspontján egy sor titkos propaganda küldetést irányított a levert Németországba.

1946. január 19-én indult el Budaörsről az első, kitelepítésre ítélt magyarországi németeket szállító vonat, amely a második világháborút követő szélesebb kelet-európai etnikai tisztogatás hazai szakaszának kezdetét jelentette. 

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol nem létezik pénz és magántulajdon, betiltják a vallást, nyakig begombolt fekete ruhában kell járnunk, nem hordhatunk szemüveget, nem olvashatunk könyveket, nem mehetünk moziba, és az érzelmeinket sem mutathatjuk ki.

Miközben az első világháború utáni Németország romokban volt, majd beköszönt Adolf Hitler is, egy huszonéves fiatal, Oskar Speck fogta magát, és elkajakozott Ausztráliába.

Mint tüzér – aki megjárta a Don-kanyar poklát – 1944. november 4-én estem szovjet fogságba Dunaföldvárnál.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

1945 február 13-án, nem sokkal este 10 óra előtt a nyugvóra készülő szász főváros, Drezda, „az Elba parti Firenze” belvárosának ablakai remegni kezdtek a város fölé berepülő brit bombázókötelék motorjainak egyre jobban erősöd, vészjósló basszusától.