Kövess minket -on és -en!

„Az antiszemitizmus magyarországi helyzetéről készült legújabb felmérés alapján a magyar társadalom egészében jelen van az antiszemitizmus” – jelentette ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a kutatás eredményeit ismertetve.

„Sajnos gyakorta jobb- és baloldali politikusok is játszadoznak a holokauszt relativizálásához kapcsolódó jelekkel, ami nagyon veszélyes” - mondta Heisler András.

Hann Endre, a kutatásban résztvevő Medián Közvélemény- és Piackutató intézet ügyvezető igazgatója közölte, hogy a felmérés szerint, a 2019-es adatok alapján, a felnőtt lakosság 36 százaléka tekinthető antiszemitának.

Mint elmondta, a felmérést 2013 óta rendszeresen, azonos metodika alapján, 1200 ember személyes megkérdezésével végzik. Ebből kiderül, hogy a ténylegesen antiszemiták arányánál lényegesen magasabb, 2019-ben 56 százalékos volt az úgynevezett kognitív antiszemiták aránya, vagyis azoké, akik nem gondolnak magukra antiszemitaként, ám a gondolkodásukban mégis jelen vannak az antiszemitizmushoz kapcsolódó érzések.

Amíg ez a csoport 2013-ban az emberek 53 százalékát tette ki, 2018-ra 63 százalékra emelkedett a számuk, ez csökkent 56 százalékra 2019-re.

Közlése szerint leginkább a rendpárti, konzervatív, szélsőjobboldali gondolkodással jár együtt az antiszemitizmus, vagyis azoknál van jelen, akik egészségesen gondolkodnak, akik erkölcstelen dolognak tartják a homoszexualitást, korlátoznák az országban a színesbőrűek számát, szigorítanák a terhességmegszakítást és a menekültek befogadását, vagy támogatják a halálbüntetést.

Mindazonáltal valamennyi párt szavazói között megtalálhatók az erősen antiszemiták, a többi között 40 százalékuk a Fideszt, 16 százalékuk a Jobbikot, 9 százalékuk a DK-t, 8 százalékuk az MSZP-t, 2 százalékuk pedig a Momentumot támogatta.

Félix Anikó, a kutatásban szintén résztvevő Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet operatív igazgatója közölte: Magyarországon a Nyugat-Európaitól eltérő az antiszemitizmus. A fizikai atrocitások száma csekély, ám mégis jelen van a mindennapokban. A Mazsihisz biztonsági szolgálata 2019-ben 56, 2020-ban pedig 70 antiszemita megnyilvánulást regisztrált, azok száma 2015 óta folyamatosan emelkedik.

Gyűlöletbeszéd kategóriában 2019-ben 20, 2020-ban 31 esetet jegyeztek fel. Ebbe a kategóriába tartozik például a horogkereszt vagy a Dávid-csillag „antiszemita tartalmú” használata is.

A vizsgált években a leggyakoribb elkövetők a Mi Hazánk Mozgalomhoz voltak köthetőek - mondta a kutató.

Kövess minket -on és -en!

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

JFK meggyilkolása közvetlen hatással volt az amerikai cionista lobbira, az USA közel-keleti politikájára és Izrael militarizálódására egyaránt.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

Maja Trux a bíróság előtt arról beszélt, hogy ő a valódi áldozat. A német antifa ezt azzal indokolta, hogy szerinte egy olyan országban áll bíróság előtt, ahol kiközösítik a szexuális kisebbségeket.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.