Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A Minnesota Egészségügyi Minisztérium közzétett egy dokumentumot, amely arra utasítja a kórházakat, hogy az életmentő kezelés során elsőbbségi hozzáférést biztosítsanak a nem fehér koronavírusos betegek számára.

Ez pedig a fehér emberekkel szembeni diszkrimináció.

Ebben a dokumentumban ugyanis az van beleírva, hogy „a faj és az etnikai hovatartozást, eltekintve az egyéb mögöttes egészségügyi állapotoktól, figyelembe lehet venni a monoklonális antitestekre való alkalmasság meghatározásakor”.

Ezeket a monoklonális antitesteket laboratóriumban állítják elő, amelyek segítik a szervezetet a betegségek elleni küzdelemben. Azonban a járvány időszaka alatt ezek az antitestek mára kifogyóban vannak.

Erre a problémára Minnesota állam egészségügye azt a megoldást találta, hogy az antitestek elosztása a jövőben pontszámok alapján fog történni. Az Alpha News szerint egy beteg összesen 24 pontot gyűjthet össze.

A Summit News egy példával mutatja be az esetet:

Ha egy terhes fekete és egy terhes fehér nő is kér az antitestből, akkor azt a terhes fekete nőnek fogják elsőnek odaadni. Ugyanis a terhes nő fekete/színes bőrű/amerikai őslakos 6 pontot kap, míg egy fehér terhes nő csupán 4 pontot. Ők tehát ugyanolyan eséllyel kaphatnak koronavírus elleni orvosi kezelést, mint akár egy 65 évnél idősebb ember. Ez az egyenlő bánásmód azonban a fehéreket nem illeti meg.

Ennek a pontrendszernek az alkalmazására pedig utasítják is az alkalmazottakat.

A rendszerszintű rasszizmus valóban létezik. Csakhogy az szinte kizárólag a fehér emberek ellen irányul.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Zsidóellenes tiltakozásba csapott át a párizsi olimpián zajló Paraguay-Izrael mérkőzés.

Csak idő kérdése, hogy Amerika egyre növekvő ellenséglistája mikor dönt úgy, hogy kihúzza a szőnyeget az amerikai gazdaság alól.

1945 májusában lezárult a második világháború az európai hadszíntéren, a Nagynémet Birodalom kapitulált. A nyugati szövetségesek és a Szovjetunió érdekbarátsága véget ért, és szinte azonnal azt kezdték el tervezgetni, hogyan tudnának egymással leszámolni.

Meglepő hirdetés tűnt fel nemrég a legnagyobb magyar ingatlanos oldalon – egy, a csobánkai villaövezetben, a főváros szívétől alig húsz kilométerre fekvő századfordulós épület leírása ugyanis a következő mondattal nyit: eladóvá vált a hajdani Szálasi-villa.

Bűnözők szabadon engedését tervezi a brit kormány annak érdekében, hogy a börtönök túlzsúfoltsága ne késleltesse a nacionalisták és fehér patrióták megbüntetését, akiket az elmúlt hetek bevándorlásellenes tüntetésein, illetve a brit kormányt kritizáló bejegyzések megosztása miatt tartóztattak le.

Lassan telnek a napjai, nem tudja a pontos időt és nem bízhat senkiben Ilaria Salis, akinek ügyvédei mindent megtesznek azért, hogy olaszországi házi őrizetet harcoljanak ki – olvashatjuk a szívszaggató sorokat, írja a Mandineren nyomán a Magyar Jelen.

A német hazafit a rendőrség szerint „a migránsok elleni gyűlölet vezérelte”, külföldről származó, invazív hátterű szomszédait akarta felrobbantani.

Mi a magyarság jelenlegi helyzete a pozsonyi csata tükrében? Szinte lehetetlen vállalkozás a megfogalmazott kérdésre minden igényt kielégítő válaszokat adni, de ugyanilyen lehetetlen, hogy nemzeti érzelmű magyar ember ne gondolkodna el ezeken az összefüggéseken ezekben a napokban.

Több tízezer zsidó és zsidószimpatizáns vonult fel Izrael mellett Washingtonban, ám ez nem mindenkinek volt kedvére.

Az Adidas megtiltotta a vásárlóknak, hogy az újonnan kiadott német mez 44-es számmal ellátott változatát megvásárolják, ugyanis a szám a média képviselői szerint nagyon hasonlít a német Schutzstaffel (SS) által használt szimbólumra.

A dunántúli hadműveletekben vettünk részt 1944 őszén és telén. Székesfehérvár eleste után – december 26-án – a balról Pusztavám, jobbról Csákvár–Környe irányába előre törő szovjet csapatok bekerítettek bennünket.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.

E történelmi visszatekintés nem lesz teljesen átfogó, csupán a Henney Árpád-féle Hungarista Mozgalom 56-os tevékenységét mutatja be.

Egy francia zsidó újságíró a Jerusalem Post-nak nyilatkozva mondta el, hogy az utcájában számos épületet megjelöltek az antiszemita aktivisták.

Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla, a 133 napos magyarországi tanácsköztársaság zsidó vezére 1886. február 20-án született.