Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Hollai Feri bácsi korábban a Magyar Nemzet Online kiadásának osztotta meg a második világháborús fogságban átélt szörnyű emlékeit.

Annak ellenére, hogy Budapest ostroma idején ő már német földön kapott kiképzést, mégis vannak emlékei a 70 évvel ezelőtt történtekről. Furcsa módon ez az epizód az 80-as évek közepén játszódik, mikor a Balatonról felkísért néhány keletnémet turistát, hogy körbevezesse őket a fővárosban.

A balatoni retróhangulatból indul a történet, mikor a 92 esztendős Feri bácsit kérdezem Budapest ostromáról. Az 1980-as években ugyanis szinte minden évben a XIV. kerület üdülőjében nyaraltatott NDK-s turistákat a magyar tengernél. A keletnémetek körében is közkedvelt tó partján csak úgy pezsgett az élet. A több nyelven beszélő Feri bácsi könnyen barátkozott, így ismerte meg a Radeberg városából származó „Pepit” és családját is, akiket végül nagy szeretettel invitált meg lakhelyére, Budapestre. A keletnémet családfőről csupán annyit tudott, hogy munkásőr volt.

A fővárosi túrát a budai Várban fejezték be, s mikor a Halászbástyához értek, Feri bácsi elmondása szerint hirtelen minden megváltozott. A bástyán állva a német munkásőr teljesen magába zuhant, és elkezdődött a régi történet.

„Mellettem állt a munkásőr tiszt és sírt, hát rákérdeztem, miért zokogsz? Lemutatott a bástya alá, és elmesélte, hogy 1945 elején ő innen lőtte a szovjeteket. A budapesti pokol szemtanúja volt, mi több, németként részt vett a harcokban” – kezdi Hollai.

Feri bácsi kérdésére ezután a német turista megerősítette: valóban SS-alakulatban szolgált. Ahogy Pepi tovább mesélte történetét, kiderült, hogy apja német kommunista volt, akit még a 30-as években internáltak. A családi neveltetés ellenére a radebergi fiú mégis a Waffen-SS soraiban harcolta végig a második világháborút. Egy olaszországi bevetés során szerzett sérüléséből felépülve került a Budapestet védő SS-alakulatokhoz. Miközben Pepi apja a munkatárborban csak reménykedhetett, hogy változik majd a világrend, addig fia SS-tisztként bízott a végső győzelemben. A totális háború azonban új szolgálati helyét, Budapestet is felemésztette. Hónapokon át folyt a harc, az egyre elkeseredettebb harc. Feri bácsi gyorsan hozzáteszi, Pepi nem csatlakozott a gyűrűből kitörők közé. A német katona attól tartott, hogy „nem lesz jó vége” egy ilyen akciónak – félelme hamar be is igazolódott.

A radebergi fiú egy másik menekülési útvonalat tervelt ki magának: ellopott egy személyautót, majd „áttört a szovjetek vonalán”. Rózsadomb és Pesthidegkút érintésével Esztergom felé vette az irányt. Ahogy Hollai Ferenc fogalmaz, „Pepi mindenféleképp élve akart kikerülni a katlanból”. Vakmerősége sikerrel járt. Míg a gyűrűből kitört társait kivégezték, addig ő Esztergom érintésével eljutott a Garam vonaláig. Pepi a menekülés közben kiégette az SS tetoválását. Maga mögött hagyott egy béklyót, s bízott benne, hogy túlélheti a háborút.

„Hatalmas páncélos csata folyt ekkor a Garam mentén, ő ott harcolt és megsebesült, így került Pilsenbe. Pepi sorsa is jól példázza, hogy a nagy hadmozdulatok mögött mennyi emberi tragédia rejlik” – magyarázza Hollai Ferenc.

A radebergi katonatisztnek valóban szerencséje volt. Mikor Pepi amerikai fogságba esett, a szövetségeseknek „azt hazudta, hogy a Wehrmacht tagja volt, így megúszta a megtorlást, ráadásul sofőrként még dolgozhatott is az amerikaiaknak”. A történet főszereplője tehát túlélte a háborút, s mikor hazatért, a Dachaut megjárt apja a következőkkel fogadta: „Fiam, Radebergben én vagyok az isten!” Feri bácsi elmondása szerint ezután az egykori katona egy gyárba kapott felelős beosztást és munkásőr lett.

„Olyan munkásőrök voltak, hogy semmilyen munkásőrök voltak” – magyarázza a szintén fogolytáborokat megjárt 92 esztendős Hollai Ferenc, aki úgy véli, a német tiszt apja kommunista nevelése ellenére vállalta saját elveit. „Ha valaki önként vállalva lövöldözte le az oroszokat, akkor ő azzal elkötelezettséget vállalt, még akkor is, ha Hitlerről és a nácizmusról is megvolt a véleménye” – mondja.

Hollai Ferenc szerint sokkal árnyaltabban kell ítélkezni annál, hogy feketét vagy fehéret mondjunk. Hozzáteszi, hatalmak mozgatták a gépezetet, a fájdalmakat azonban jórészt az egyén szenvedte el. Az igazságtalan rendszert ő maga is saját bőrén ízlelte meg már a nyugati fronton, mikor az amerikaiból francia fogolytáborba került. Emlékeit másfél évvel ezelőtt osztotta meg a SZEMbeszédben.

Így vált a szemében Pepi is emberré, hiszen az újjáépült Budapest látványa után már a keletnémet munkásőr sem takargatta tovább múltját. A meghívást is viszonozta a radebergi fiú, így Feri bácsi is megismerhette az egykori katona családját, szülőföldjét, s egy életre barátságot kötöttek.

(Harcunk.info - MNO nyomán)

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Korábban röviden – a „tudományos” értékéhez mérten – már szó esett egy bizonyos Robin DiAngelóról annak kapcsán, hogy az ő agyszüleménye a woke-izmus bibliájának számító White Fragility (Fehér törékenység) című könyv.

A Szövetségi Alkotmánybíróság meg akarta akadályozni Maja T. Magyarországra történő átszállítását. Azonban a hatóságok nem várták meg a hivatalos állásfoglalást és kiadták őt – írja szomorúan a német MDR.de.

Ausztria 2019 óta a nemzetiszocializmus 26 ezer „áldozatának”, illetve leszármazottjaiknak adott állampolgárságot – közölte Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter.

Bocsánatkérő közleményt adott ki a Michigani Állami Egyetem, miután a szombat esti meccs előtt Adolf Hitler képe jelent meg az eredményjelzőn – írja a CNN nyomán a 24.

Az angolszász szövetségesek 1943 nyarán elkezdett és a második világháború végéig megállás nélkül folytatott hadászati bombázóoffenzívája füstölgő romhalmazzá változtatta Németországot, ami bosszúért kiáltott az égre.

Letakarták egy bécsi protestáns templom ólomüveg ablakait, mert azokon állítólag „antiszemita” motívumok szerepeltek, és az ablakok alkotója tagja volt a NSDAP-nak.

A leginkább narancsos ízben fogyasztott szénsavas ital a Coca-Cola mellett talán a legismertebb üdítő szerte a világon.

A mai Németországban és Ausztriában rendkívül veszélyes vállalkozásra adja a fejét az, aki úgy gondolja, megpróbál kiállni hazája és népe mellett, és ilyen irányú aktivizmust folytat. 

Az antifa terroristák ismét lecsaptak Németországban, s ezúttal talán még betegebb, még perverzebb módját választották a vérengzésnek, mint eddig.

Zsidó-liberális hiszériát keltett Ausztriában, hogy a szélsőjobboldali Szabadságpárt ifjúsági tagozatának toborzóvideóján feltűnik a Hofburg Kastély erkélye, ahonnan 1938-ban kikiáltották az Anschlusst.

A szlovák Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) hat év börtönbüntetésre ítélte Marián Magátot, akit törvénybe ütköző gondolatok kifejtésével kapcsolatos vádpontokban bűnösnek találtak.

Egy fehér fajvédő aktivista három négert lőtt agyon a floridai Jacksonville-ben lévő boltban, egy korábbi rasszista akció évfordulóján.

Meglepő hirdetés tűnt fel nemrég a legnagyobb magyar ingatlanos oldalon – egy, a csobánkai villaövezetben, a főváros szívétől alig húsz kilométerre fekvő századfordulós épület leírása ugyanis a következő mondattal nyit: eladóvá vált a hajdani Szálasi-villa.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

Dr. Bárdossy László Szombathelyen született 1890. december 10-én, római katolikus vallású kisnemesi, hivatalnoki családból.