Kövess minket -on és -en!

A magyar lakosság jelentős része helyénvalónak tartja az erőszakot politikai célok elérése érdekében.

A társadalom csaknem egyharmada pedig igazolhatónak tartja az erőszakot a cigányokkal szemben - derült ki a Political Capital felméréséből. A városiak, a férfiak és a 30 év alattiak nagyobb arányban tartják elfogadhatónak az erőszakot. A Political Capital megrendelésére a Szonda Ipsos kutatást végzett a társadalmi erőszak elfogadásáról. A felmérésből kiderült, hogy a pártok támogatói közül leginkább a Jobbik szavazói hajlamosak elfogadni az erőszakot.

A férfiak között jelentősen többen vannak azok, akik elfogadnák az erőszakot is. A település mérete is meghatározó: a községekben élők kisebb mértékben tartják igazolhatónak az erőszakot. A korcsoportok között mért eltérések csupán egyetlen helyzetben voltak szignifikánsak: a személyes szabadság korlátozása esetén a 30 év alattiak sokkal nagyobb arányban fogadják el az erőszakot, mint az idősebbek.

A cigányokkal szembeni erőszak rendben van a társadalom csaknem egyharmada szerint

A cigányokkal szembeni erőszakos fellépést a megkérdezettek 29 százaléka igazolhatónak tartja. A zsidók vonatkozásában 16 százalék, míg a buzik vonatkozásában 14 százalék ez az arány. A cigányokkal szembeni erőszakos cselekményeket a társadalom közel egyharmada elfogadhatónak tartja.

A magyar nemzetet fenyegető veszély esetén a relatív többség (40 százalék, szemben az azt elutasító 31 százalékkal) inkább igazolhatónak tartotta az erőszakot.

A Fidesz szavazói a család vagy nemzet védelmében is kevésbé fogadják el az erőszakot

A Fidesz szavazói nemcsak a Jobbik, de a balközép pártok szavazótáboránál is kevésbé tartják elfogadhatónak az erőszakot a vizsgált helyzetekben, például a család a nemzet vagy a személyes szabadság védelmében is.

A kisebbségi csoportokkal (kábítószeresek, zsidók, ferdehajlamúak) szemben a fideszesek jobban elfogadják az erőszakot, mint a baloldali szavazók. Kivételt jelent a cigányokkal szembeni fellépés, amelynek elfogadottsága szintje egyforma a két pártpreferencia csoportban.

A kormány által erősen kritizált bankok, illetve multinacionális vállalatokkal szemben is igazolhatóbbnak gondolják a Fidesz szavazói az erőszakot, mint a baloldali szavazók.

(HVG nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Az athéni fellebbviteli bíróság szerdai jogerős ítéletében bűnszervezetnek nyilvánította a nemzetiszocialista gyökerű Arany Hajnal pártot, és helybenhagyta az öt és fél évvel ezelőtti elsőfokú ítéletet, amely 42 tagjukat bűnösnek találta.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

A „White Australia” (Fehér Ausztrália) nevű csoportot betiltották az anyaországban olyan gyűlöletbeszéd-ellenes gumijogszabályok alapján, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítják a szervezettel való pusztán gondolati vagy szervezeti társulást.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Európa alávetettsége teljes. Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta átfogó felforgatását és leigázását. Ügynökei, akiket gondosan kineveltek az Atlanti Tanács és hasonlók révén, átvették a vezetést a trójai faló szervezetek, mint a NATO és az EU élén.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.