A társadalom csaknem egyharmada igazolhatónak tartja az erőszakot a cigányokkal szemben

Kövess minket -on és -en!

A magyar lakosság jelentős része helyénvalónak tartja az erőszakot politikai célok elérése érdekében.

A társadalom csaknem egyharmada pedig igazolhatónak tartja az erőszakot a cigányokkal szemben - derült ki a Political Capital felméréséből. A városiak, a férfiak és a 30 év alattiak nagyobb arányban tartják elfogadhatónak az erőszakot. A Political Capital megrendelésére a Szonda Ipsos kutatást végzett a társadalmi erőszak elfogadásáról. A felmérésből kiderült, hogy a pártok támogatói közül leginkább a Jobbik szavazói hajlamosak elfogadni az erőszakot.

A férfiak között jelentősen többen vannak azok, akik elfogadnák az erőszakot is. A település mérete is meghatározó: a községekben élők kisebb mértékben tartják igazolhatónak az erőszakot. A korcsoportok között mért eltérések csupán egyetlen helyzetben voltak szignifikánsak: a személyes szabadság korlátozása esetén a 30 év alattiak sokkal nagyobb arányban fogadják el az erőszakot, mint az idősebbek.

A cigányokkal szembeni erőszak rendben van a társadalom csaknem egyharmada szerint

Archívum

A cigányokkal szembeni erőszakos fellépést a megkérdezettek 29 százaléka igazolhatónak tartja. A zsidók vonatkozásában 16 százalék, míg a buzik vonatkozásában 14 százalék ez az arány. A cigányokkal szembeni erőszakos cselekményeket a társadalom közel egyharmada elfogadhatónak tartja.

A magyar nemzetet fenyegető veszély esetén a relatív többség (40 százalék, szemben az azt elutasító 31 százalékkal) inkább igazolhatónak tartotta az erőszakot.

A Fidesz szavazói a család vagy nemzet védelmében is kevésbé fogadják el az erőszakot

A Fidesz szavazói nemcsak a Jobbik, de a balközép pártok szavazótáboránál is kevésbé tartják elfogadhatónak az erőszakot a vizsgált helyzetekben, például a család a nemzet vagy a személyes szabadság védelmében is.

A kisebbségi csoportokkal (kábítószeresek, zsidók, ferdehajlamúak) szemben a fideszesek jobban elfogadják az erőszakot, mint a baloldali szavazók. Kivételt jelent a cigányokkal szembeni fellépés, amelynek elfogadottsága szintje egyforma a két pártpreferencia csoportban.

A kormány által erősen kritizált bankok, illetve multinacionális vállalatokkal szemben is igazolhatóbbnak gondolják a Fidesz szavazói az erőszakot, mint a baloldali szavazók.

(HVG nyomán)

Archívum

Kövess minket -on és -en!

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Focsaniból Krasznogorszkba kerültünk. Itt vettek minket először névjegyzékbe, még számot is kaptunk, egyenkénti kihallgatás után.

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Alig pár hónappal ezelőtt történt, hogy Szombathelyen [1999-ben] bizonyos, magát hungaristának valló fanatikus személy meggyalázta a szombathelyi zsidótemetőt, a sírkövekre nyilas- és horogkereszteket festett és ezzel az ország felháborodását váltotta ki.

A Toplitzi-tó – vagy németül Toplitzsee – az Alpokban rejtőző sok száz, festői szépségű hegyi tó egyike, nem túl könnyen megközelíthető, de éppen emiatt kedvelt kirándulócélpont, erdőkkel és magasba törő szirtekkel körülvéve, Salzburgtól nem messze.

Spanyolország korabeli teljhatalmú vezetője, Franco tábornok 100 ezer önkéntes katonát indított útnak Magyarország felé, hogy megsegítsék a magyar forradalmárokat a bolsevik elnyomók elleni küzdelemben. 

Dr. Eduard Bloch „Páciensem, Hitler” címû írása eredetileg a Collier Magazinban jelent meg, két részben, 1941. március 15-én és március 22-én.

"Arra áldozta életét, hogy megvalósuljon búr népünk szabadságának álma, és munkálkodjunk egy olyan szabad állam megvalósításáért, ahol önmagunk urai lehetünk" - az AWB közleménye Eugène Terre’Blanche halála kapcsán.

Kovarcz Emil Felsőiregen, 1899. február 4-én született. Nagyváradon honvéd hadapród iskolát végzett, és az első világháborúban hivatásos tisztként teljesített szolgálatot.

Testvérei életük végéig felnéztek rá: „a Matyinak” mindig, mindenben igaza volt. Rákosi 1945-ben azonban azzal a furcsa kérdéssel fordult hozzájuk, hogy változtassák meg a nevüket.

A második világháborús győzelem egyáltalán nem volt egy makulátlan diadalmenet.

Mint leventét, 1944 novemberében behívtak katonai kisegítő szolgálatra a 205/3. légvédelmi üteghez Dunaföldvárra. Eleinte a konyhán dolgoztam.

„Németország küszöbön álló győzelme megteremti számunkra a lehetőséget - amely nézetem szerint kötelesség is - az európai zsidókérdés megoldására. A kívánatos megoldás: kitelepíteni a zsidókat Európából” – kezdte Franz Rademacher, a német külügy zsidóügyi osztályának vezetője helyettes államtitkárának, Martin Luthernek 1940. június 3-án elküldött memorandumát.

1944. október 9-én este, a hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó brit miniszterelnök és kísérete tiszteletére Sztálin díszvacsorát adott a Kremlben.

Heinrich Himmler SS-vezető szolgálati naptárában, naplójában mindent gondosan feljegyzett: mikor evett, mikor szerelmeskedett.