Kövess minket -on és -en!

A budapesti izraeli nagykövet füttyentésére a rendőrség uszítás gyanúja miatt indított nyomozást a hétvégi érpataki,

Orosz Mihály Zoltán polgármester által szervezett, gázai népirtást elítélő példamutató akció miatt. A Nyíregyházi Járási Ügyészség megbízásából a rendőrség nyomozást indít közösség elleni uszítás gyanúja miatt. Orosz Mihály Zoltán úgy tiltakozott a gázai népirtás ellen, hogy megtaposta a megszálló Izrael zászlóját, és felakasztatott egy hóhérral két, izraeli politikusokká maszkírozott bábut.

Az egyikre a gázai mészáros, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, a másikra a nagy felvásárló, Simon Peresz államfő arcképe volt ragasztva.

Bár a népirtást hallgatólagosan pártoló budapesti külügy becsületét menthette volna meg az akció, Navracsicsék mégis elítélték az Érpataki Modell atyjának cselekedetét.

Izrael nagykövete, Ilan Mor hétfőn a Legfőbb Ügyészséghez fordult megkereséssel, illetve tartalma szerint feljelentéssel az ügyben, ezt továbbította a szervilis ügyészség Szabolcs megyébe.

Mivel az érpataki incidens felveti a garázdaság gyanúját, a Tett és Védelem Alapítvány feljelentést tesz az illetékes nyomozóhatóságnál, emellett kezdeményezi a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatalnál az önkormányzat honlapja miatt a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását - fenyegetnek honlapjukon a militáns zsidók.

(Kuruc.info - HVG - TEV nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

A nyugat-ausztráliai rendőrség lőfegyvereket és lőszereket foglalt le egy perthi férfi otthonában. Az indoklás szerint a tulajdonossal egy háztartásban élő apa „nemzetiszocialista nézeteket vall”, ezért alkalmatlan arra, hogy fegyverekhez férhessen hozzá.