Kövess minket -on és -en!

A Zsidó Ügynökség (Szochnut) és a Cionista Világszervezet új jelentése szerint a 2021-ben világszerte bejelentett „antiszemita incidensek” mintegy 30 százaléka az Egyesült Államokban történt.

Amerikát még mindig megelőzi Európa, igaz, hogy ez utóbbiban a jelentés által „gyűlöletcselekményként” aposztrofált esetek többsége nem fizikai.

Államonkénti bontásban New Yorkban volt a legtöbb „antiszemita incidens” 2021-ben, ezt követi Kalifornia, Florida, Massachusetts és Pennsylvania. Texas, ahol múlt szombaton egy fegyveres négy embert ejtett túszul egy zsinagógában, a hatodik helyen állt.

A számok általában korreláltak a helyi zsidó lakosság abszolút értékben mért nagyságával.

New York, Kalifornia és Florida, amelyek az első, második és harmadik helyen álltak az „antiszemita incidensek” számát tekintve, egyben az USA első, második és harmadik legnagyobb zsidó lakosságának is otthont adnak, Massachusettsben a hetedik, Pennsylvaniában az ötödik, Texasban pedig a kilencedik legnagyobb zsidó lakosság él.

Az Egyesült Államokban, ahol a világszerte bejelentett „antiszemita incidensek” mintegy 30 százaléka történt, él a teljes zsidó népesség mintegy 40 százaléka.

Ennél is érdekesebb azonban a jelentés azon megállapítása, hogy az Egyesült Államokban az „antiszemita incidensek” inkább voltak fizikai, mint szóbeli jellegűek. Az Egyesült Államokon kívül az „antiszemita incidensek” általában úgynevezett „vandalizmus” formájában történtek, a fizikai erőszak és a szóbeli támadások ritkábban fordultak elő.

A zsidóellenesség 2021-ben jelentősen megnőtt az amerikai egyetemi kampuszokon is, különösen májusban, a Hamász ellen folytatott izraeli „Falak őrzője” hadművelet idején.

Kövess minket -on és -en!

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Niedermüller Péter lelkes antifasiszta. Hithű kommunista, no meg persze zsidó is. A véleményszabadság a legkisebb mértékben sem érdekli, az újbaloldalhoz hasonlóan a vélemény addig fontos neki, amíg beleilleszthető az ő nézetrendszerébe.

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.