Kövess minket 
-on és 
-en!
"Megfontolás tárgya, hogy a terror nagy szervezetei közé sorolják az Antifát, a radikális baloldal gyogyósait, akik baseball ütőkkel ütlegelnek embereket (de csak a nem küzdő feleket)".
Ezt Donald Trump, az USA egykori elnöke mondta, még 2019 júliusában, tehát 16 hónappal a következő elnökválasztás, illetve 18 hónappal az elnöki ciklusának hivatalos lejárta előtt, tehát bőven lehetett volna ideje ezeket a fontos szavakat törvénybe iktatni, sajnos azonban, mint sok más esetben, a szép szavak, csak szép szavak maradtak, és miután az Amerikai Egyesült Államok irányítását azóta átvette egy felforgató, a normalitásnak minden téren hadat üzenő adminisztráció, lassan feledésbe is merülnek.
Biztos sokan vannak, akik csak legyintettek akkor Trump szavaira, teljesen eltúlzottnak, alaptalannak gondolva azt, azonban a mai nap minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy az antifa bizony jogosan kaphatná meg a terrorszervezet jelzőt. Gyorsan nézzük meg, hogy mit értünk hivatalosan terrorizmus alatt: "A terrorizmus az erőszak alkalmazásának vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, mely félelemkeltés révén meghatározott politikai, ideológiai vagy vallási célokat szándékozik kikényszeríteni." A tényeket rögzítettük, most lássuk a legfrissebb hírt Németországból, aztán mindenki eldöntheti saját maga, hogy kimeríti e a terrorizmus fogalmát.
Paul Rzehaczek, az NPD (hivatalosan bejegyzett párt) ifjúsági szervezetének, a Junge Nationalistennek (JN) a szövetségi elnöke Sachsen tartományban. Paul Rzehaczek az otthonában tartózkodott, amikor ma hajnalban fél 6-kor megjelent nála a "rendőrség", először becsöngetve, ahogyan az egy hivatalos eljárásnál illik, majd miután Rzehaczek kinyitotta az ajtót, még közben azt rárúgták. Megparancsolták, hogy adja meg magát, feküdjön le hassal a földre, miután ezt megtette, megbilincselték, ezáltal teljesen kiszolgáltatottá vált. A "rendőrök" a magatehetetlen hazafit rugdosni kezdték, előkerült egy kalapács is, amivel több ütéssel eltörték a bokáját, de a fejét sem kímélték. Közben az egyikük irritáló gázt permetezett a védtelen házigazdára, majd miután úgy vélték, hogy eleget kapott, gyorsan eltűntek a helyszínről. A történet lehetne ennyi is, de a rendőrség kifejezést nem véletlenül tettem idézőjelbe, ugyanis az akcióhoz semmi köze nem volt hivatalos szerveknek, közvetve legalábbis nem. A brutális terrort alkalmazók ugyanis az antifák voltak, akik közül páran rendőr egyenruhába beöltözve csalták ki Rzehaczek-ot, majd a rajtuk kívül ott tartózkodó több személy (pontos számuk egyelőre ismeretlen) talpig feketében és maszkban támadott. A JN vezetője jelenleg súlyos sérülésekkel a kórházban fekszik.
Nagyon sok történetet tudnék mesélni az antifa németországi rémtetteiről, sajnos egy teljes nap sem lenne elég hozzá, de a mai volt az eddigi legsúlyosabb, amit elkövettek a tágabb környezetemben. Számtalan ismerősömet, barátomat próbálták már tönkretenni a legkülönbözőbb módon. Vannak, akiknek a hosszú évek kemény munkájával felépített üzletét gyújtották fel egyszerűen, másnak megdobálták a lakását Molotov-koktélokkal, volt, akit, miután többen elfogtak, egy autóhoz kötötték, majd rallyzni kezdtek vele. Az erőszakos, gyilkosság közeli cselekedeteiken kívül az egzisztenciális, gazdasági tönkretétel az egyik újkori fegyvere az antifának. Szintén a napokban történt, hogy két hazafi egyaránt 7000-7000 eurós büntetést kapott, miután egy demonstráción állítólag egy antifának felpattant a szeme mellé valahonnan egy üvegdarab, ami sebet okozott rajta. Nem volt konkrét bizonyítás sem a személyeket, sem az elkövetést illetően, a bíróság mégis bűnösnek mondta ki őket, és fizethetnek, forintba átszámolva nagyjából 2,5 milliót. Ezzel egy időben volt egy másik bírósági ítélet, ahol egy antifa újságíró azzal vádolt meg valakit, hogy részt vett, sőt vezette a nacionalistákat egy focimeccsen, ahol az ellenfél csapata a Roter Stern Leipzig (Vöröscsillag Lipcse) volt. Természetesen semmi ilyen nem történt, az illető soha életében nem járt annak a csapatnak a meccsén, ahol most az antifa firkász szerint ott volt. Bizonyítás nulla, kizárólag az antifa vallomása volt a bíróság kezében, az ítélet azonban lesújtott az egész esetről csak a bíróságon tudomást vevő ismerősömre, 1000 eurót kell befizetnie a német államkasszába. A hosszú évek alatt egyedül csak neki kellett már 50.000 euró büntetést fizetnie az antifák miatt. Egy utolsó példa még álljon itt, ami az egzisztenciális terrort bemutatja. Két nagyon jó MMA harcos, kőkemény munkájával odáig jutott, hogy a sportág legnagyobb szervezete, az UFC meghívta őket is az aktuális gálájukra. Mind a ketten eljutottak a helyszínre, készültek a mérkőzésre, amikor szólt az UFC nekik, hogy visszaléptetik őket. Az ok? Csupán annyi, hogy hazafiak. Az antifa ugyanis jelezte az MMA királyszervezetének, hogy éppen nácikat akarnak beengedni a ketrecükbe, ha ezt megteszik, és nem léptetik őket vissza, akkor világgá kürtölik, hogy az UFC nácibarát szervezet.
Így állunk jelenleg Németországban, a demokrácia egyik szentélyében, akiknek a vezető politikusai is a magyar jogállamiságot támadják, akik szerint Magyarország az a hely, ahol a sajtó nem szabad, miközben a mai esetről egyetlen egy vezető hírportál, rádió, televíziós csatorna sem számolt be. Németország, a nyugat-európai kánaán, ahol az antifák hivatásosan antifák, a komolyabb akciókat is bevállalók, a szervezők ugyanis a német állam által folyósított havi fizetésért teszik mindazt, ami egy normális államban súlyos börtönéveket érne. Tényleg mindenki eldöntheti ezek után, hogy kijárna e végre az antifának a terrorszervezetté nyilvánítás, vagy sem. Itthon szeretünk legyintgetni a 30 kilós, nyeszlett antifákra, szeretjük őket kinevetni, miközben egy nagyon fontos tényt rögzítenünk kell: az antifa rendelkezik mindazzal, ami megerősítheti őket, még akár egy olyan kelet-európai országban is, mint Magyarország, ahol egyébként erre alapvetően nem lenne igény. Korlátlan pénzforrás, és titkosszolgálati kapcsolatok. Ébernek kell lennünk, különben maholnap a mi otthonunkra törnek rá rendőrségi egyenruhában, és ha rajtuk múlik, lehet, hogy fel sem kelünk már a padlóról.
Forrás: Lam Csabi vélemény blogja
|
|
|
|
|
|
