Kövess minket -on és -en!

A német kormány által közzétett statisztikák szerint az antiszemita cselekmények száma az elmúlt húsz év során – amióta tehát ezeket regisztrálják – 2020-ban volt a legmagasabb.

A jelenség terjedése az utóbbi években részben a szélsőbal Izrael-ellenes aktvitásának, részben pedig a muszlimok bevándorlásnak tulajdonítható. A problémát a koronavírus pandémia tovább élezi; a járványért sokan a zsidóságot és Izraelt teszik felelőssé.

A német rendőrség 2275 antiszemita cselekményt regisztrált 2020-ban, tehát naponta hatot, ami 2019-hez képest 10 százalékos növekedést jelent. Ezek a rendőrségnek bejelentett incidensek; a valódi számadat ennél nyilván magasabb.

A Tagesspiegel ez év február 11-i számában 1.367 felderített ügyről ír, ám mindössze öt személyt tartóztattak le. Az erőszakos cselekmények száma 55, azaz az összes antiszemita cselekmény 2.5 százaléka. A többi ügy közül leggyakoribb az internetes "gyűlöletbeszéd", utána az anyagi kár okozása és a propaganda (pl. zsidóellenes graffiti).

Az antiszemita cselekmények száma 2020-ban volt a legmagasabb azóta, hogy a Szövetségi Bűnüldöző Hivatal 2001-ben bevezette a "politikai indítékból elkövetett bűnözés" fogalmát.

Az elkövetők azonosítása

Nem világos, hogy miért ilyen kevés jogi eljárás indult az incidensek nyomán – különösen annak tükrében, hogy a kormányzat ismételten hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelmet mennyire fontosnak tartja. Lehet, hogy az igazi elkövetők leleplezése nem felel meg a politikai korrektség követelményeinek, nem illett bele a "nácivadászok" narratívájába? A mostani statisztika sem tartalmazza az elkövetők hátterét. A Tagesspiegel – a legtöbb portálhoz hasonlóan – automatikusan a jobboldalt teszi meg felelőssé: "A rendőrség szerint a legtöbb antiszemita cselekmény a jobboldal számlájára írható. Az iszlamisták, baloldaliak és egyéb zsidógyűlölők a kisebbséget képviselik."

Független kutatások viszont arra jutottak, hogy patrióta jobboldaliak csak a támadások töredékét követték el. A berlini Antiszemitizmus Kutató és Információs Központ (RIAS) adatai szerint a jobboldal a fővárosban elkövetett cselekmények kevesebb, mint 20 százalékáért volt felelős 2018-ban.

A Bielefeldi Egyetemen végzett vizsgálat úgy találta, hogy 2017-ben – az áldozatok elmondása szerint – az erőszakos antiszemita támadások 60 százalékát hajtották végre muszlimok, 19 százalékát szélsőbaloldaliak és 19 százalékát német hazafiak. A muszlimok a testi erőszak 81 százalékáért voltak felelősek. A német zsidók 70 százaléka úgy vélte, hogy a muszlim világból történő tömeges bevándorlás szítja az antiszemitizmust az országban.

Mégis, a német rendőrség – talán politikai körökből érkező utasítások nyomán – a föl nem derített eseteket automatikusan a szélsőjobbnak tulajdonítja. Az iszlamista Al-Kudsz menet során Berlinben elhangzott "Sieg Heil" jelszóért is őket okolták. Benjamin Steinitz, a RIAS igazgatója megjegyezte, hogy a "Sieg Heil" vagy a "Juden raus" jelszavakat rögtön a szélsőjobbhoz kötik, pedig azok a muszlimok körében is éppen olyan népszerűek. Hozzátette, hogy a legtöbb antiszemita incidenst német állampolgároknak tulajdonítják, de arról nincs statisztika, hogy vajon azok a német állampolgárságot elnyert muszlim bevándorlók voltak-e.

Miután 2019 májusában a német belügyminisztérium az antiszemita támadások 90 százalékával a jobboldalt vádolta, a Tichys Einblick befolyásos német blog az alábbiakat írta: "…A legtöbb elkövető személyazonossága nem ismeretes, nem sikerült elkapni őket. Honnan tudhatnánk, hogy egy horogkereszt vagy sértés jobboldali németektől származik? A rendőrség csupán ’gyanítja’ ezt." Az ismert történész Michael Wolfssohn a muszlim antiszemitizmust tartja a legveszélyesebbnek Európában és Németországban.

2019 júliusában, amikor kiderült, hogy a rendőrség pontatlan adatokat közölt a német szenátussal, a Die Welt azt írta, hogy helytelen a jobboldalt vádolni az esetek többségének elkövetésével, mert erre nincs bizonyíték. Eközben az iszlamisták és más muszlim csoportok nem kapnak elég figyelmet.

2021 januárjában az izraeli Diaszpóraügyi Minisztérium írta a németországi helyzetről: "A rendőrség néha tétlenül szemléli az ilyen megnyilvánulásokat. A legtöbb esetben fel sem ismerik antiszemita jellegüket vagy nem értik, hogy az antiszemita kifejezések problémát jelentenek, éppen ezért nem látnak okot a közbeavatkozásra. Ez vezet oda, hogy a legtöbb panaszt ki sem vizsgálják… A jobboldal túlbecsülését a rendőrségi kategorizálás során az antiszemitizmust monitorozó szervezetek, politikusok, zsidó vezetők és szakértők – a szövetségi főbiztossal együtt – sorra megkérdőjelezték, mert az gátolja az okok feltárását és az elkövetők körének meghatározását, és hatékony politika kialakítását."

Monica Schwarz-Friesel egyike Németország antiszemitizmussal foglalkozó "tudósainak". Szerinte a szélsőjobb megnyilvánulásai azért "különösen ijesztőek és magas hírértékűek, mert nyíltan hirdetik saját zsidó- és Izrael-ellenességüket". Ezzel szemben a szélsőbal zsidó- és Izrael-ellenességét az anticionizmus és a palesztinok ügyével magyarázza.

Kövess minket -on és -en!

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) a Nyugati pályaudvaron elfogott egy német állampolgárt, akit hazájában többek között fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme miatt köröztek – közölte a Police.hu.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Az Európai Szovjetunióban az ultrajobboldal múzsája hasonló elbánásra számíthat a szólásszabadság kereteinek feszegetése miatt, mint amilyenre a másként gondolkodók számíthattak az egykori Szovjetunióban.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

A 2026-os év eleje jelentős fordulatot hozott az ausztrál nemzetiszocialista mozgalmak elleni fellépésben. Január közepén hivatalosan is bejelentette feloszlását a népszerű National Socialist Network (Nemzeti Szocialista Hálózat), miután a szövetségi kormány drasztikus szigorításokat vezetett be a szólásszabadság elleni törvényekben.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.