Kövess minket -on és -en!
A német kormány által közzétett statisztikák szerint az antiszemita cselekmények száma az elmúlt húsz év során – amióta tehát ezeket regisztrálják – 2020-ban volt a legmagasabb.
A jelenség terjedése az utóbbi években részben a szélsőbal Izrael-ellenes aktvitásának, részben pedig a muszlimok bevándorlásnak tulajdonítható. A problémát a koronavírus pandémia tovább élezi; a járványért sokan a zsidóságot és Izraelt teszik felelőssé.
A német rendőrség 2275 antiszemita cselekményt regisztrált 2020-ban, tehát naponta hatot, ami 2019-hez képest 10 százalékos növekedést jelent. Ezek a rendőrségnek bejelentett incidensek; a valódi számadat ennél nyilván magasabb.
A Tagesspiegel ez év február 11-i számában 1.367 felderített ügyről ír, ám mindössze öt személyt tartóztattak le. Az erőszakos cselekmények száma 55, azaz az összes antiszemita cselekmény 2.5 százaléka. A többi ügy közül leggyakoribb az internetes "gyűlöletbeszéd", utána az anyagi kár okozása és a propaganda (pl. zsidóellenes graffiti).
Az antiszemita cselekmények száma 2020-ban volt a legmagasabb azóta, hogy a Szövetségi Bűnüldöző Hivatal 2001-ben bevezette a "politikai indítékból elkövetett bűnözés" fogalmát.
Az elkövetők azonosítása
Nem világos, hogy miért ilyen kevés jogi eljárás indult az incidensek nyomán – különösen annak tükrében, hogy a kormányzat ismételten hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelmet mennyire fontosnak tartja. Lehet, hogy az igazi elkövetők leleplezése nem felel meg a politikai korrektség követelményeinek, nem illett bele a "nácivadászok" narratívájába? A mostani statisztika sem tartalmazza az elkövetők hátterét. A Tagesspiegel – a legtöbb portálhoz hasonlóan – automatikusan a jobboldalt teszi meg felelőssé: "A rendőrség szerint a legtöbb antiszemita cselekmény a jobboldal számlájára írható. Az iszlamisták, baloldaliak és egyéb zsidógyűlölők a kisebbséget képviselik."
Független kutatások viszont arra jutottak, hogy patrióta jobboldaliak csak a támadások töredékét követték el. A berlini Antiszemitizmus Kutató és Információs Központ (RIAS) adatai szerint a jobboldal a fővárosban elkövetett cselekmények kevesebb, mint 20 százalékáért volt felelős 2018-ban.
A Bielefeldi Egyetemen végzett vizsgálat úgy találta, hogy 2017-ben – az áldozatok elmondása szerint – az erőszakos antiszemita támadások 60 százalékát hajtották végre muszlimok, 19 százalékát szélsőbaloldaliak és 19 százalékát német hazafiak. A muszlimok a testi erőszak 81 százalékáért voltak felelősek. A német zsidók 70 százaléka úgy vélte, hogy a muszlim világból történő tömeges bevándorlás szítja az antiszemitizmust az országban.
Mégis, a német rendőrség – talán politikai körökből érkező utasítások nyomán – a föl nem derített eseteket automatikusan a szélsőjobbnak tulajdonítja. Az iszlamista Al-Kudsz menet során Berlinben elhangzott "Sieg Heil" jelszóért is őket okolták. Benjamin Steinitz, a RIAS igazgatója megjegyezte, hogy a "Sieg Heil" vagy a "Juden raus" jelszavakat rögtön a szélsőjobbhoz kötik, pedig azok a muszlimok körében is éppen olyan népszerűek. Hozzátette, hogy a legtöbb antiszemita incidenst német állampolgároknak tulajdonítják, de arról nincs statisztika, hogy vajon azok a német állampolgárságot elnyert muszlim bevándorlók voltak-e.
Miután 2019 májusában a német belügyminisztérium az antiszemita támadások 90 százalékával a jobboldalt vádolta, a Tichys Einblick befolyásos német blog az alábbiakat írta: "…A legtöbb elkövető személyazonossága nem ismeretes, nem sikerült elkapni őket. Honnan tudhatnánk, hogy egy horogkereszt vagy sértés jobboldali németektől származik? A rendőrség csupán ’gyanítja’ ezt." Az ismert történész Michael Wolfssohn a muszlim antiszemitizmust tartja a legveszélyesebbnek Európában és Németországban.
2019 júliusában, amikor kiderült, hogy a rendőrség pontatlan adatokat közölt a német szenátussal, a Die Welt azt írta, hogy helytelen a jobboldalt vádolni az esetek többségének elkövetésével, mert erre nincs bizonyíték. Eközben az iszlamisták és más muszlim csoportok nem kapnak elég figyelmet.
2021 januárjában az izraeli Diaszpóraügyi Minisztérium írta a németországi helyzetről: "A rendőrség néha tétlenül szemléli az ilyen megnyilvánulásokat. A legtöbb esetben fel sem ismerik antiszemita jellegüket vagy nem értik, hogy az antiszemita kifejezések problémát jelentenek, éppen ezért nem látnak okot a közbeavatkozásra. Ez vezet oda, hogy a legtöbb panaszt ki sem vizsgálják… A jobboldal túlbecsülését a rendőrségi kategorizálás során az antiszemitizmust monitorozó szervezetek, politikusok, zsidó vezetők és szakértők – a szövetségi főbiztossal együtt – sorra megkérdőjelezték, mert az gátolja az okok feltárását és az elkövetők körének meghatározását, és hatékony politika kialakítását."
Monica Schwarz-Friesel egyike Németország antiszemitizmussal foglalkozó "tudósainak". Szerinte a szélsőjobb megnyilvánulásai azért "különösen ijesztőek és magas hírértékűek, mert nyíltan hirdetik saját zsidó- és Izrael-ellenességüket". Ezzel szemben a szélsőbal zsidó- és Izrael-ellenességét az anticionizmus és a palesztinok ügyével magyarázza.