Kövess minket -on és -en!

A német kormány által közzétett statisztikák szerint az antiszemita cselekmények száma az elmúlt húsz év során – amióta tehát ezeket regisztrálják – 2020-ban volt a legmagasabb.

A jelenség terjedése az utóbbi években részben a szélsőbal Izrael-ellenes aktvitásának, részben pedig a muszlimok bevándorlásnak tulajdonítható. A problémát a koronavírus pandémia tovább élezi; a járványért sokan a zsidóságot és Izraelt teszik felelőssé.

A német rendőrség 2275 antiszemita cselekményt regisztrált 2020-ban, tehát naponta hatot, ami 2019-hez képest 10 százalékos növekedést jelent. Ezek a rendőrségnek bejelentett incidensek; a valódi számadat ennél nyilván magasabb.

A Tagesspiegel ez év február 11-i számában 1.367 felderített ügyről ír, ám mindössze öt személyt tartóztattak le. Az erőszakos cselekmények száma 55, azaz az összes antiszemita cselekmény 2.5 százaléka. A többi ügy közül leggyakoribb az internetes "gyűlöletbeszéd", utána az anyagi kár okozása és a propaganda (pl. zsidóellenes graffiti).

Az antiszemita cselekmények száma 2020-ban volt a legmagasabb azóta, hogy a Szövetségi Bűnüldöző Hivatal 2001-ben bevezette a "politikai indítékból elkövetett bűnözés" fogalmát.

Az elkövetők azonosítása

Nem világos, hogy miért ilyen kevés jogi eljárás indult az incidensek nyomán – különösen annak tükrében, hogy a kormányzat ismételten hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelmet mennyire fontosnak tartja. Lehet, hogy az igazi elkövetők leleplezése nem felel meg a politikai korrektség követelményeinek, nem illett bele a "nácivadászok" narratívájába? A mostani statisztika sem tartalmazza az elkövetők hátterét. A Tagesspiegel – a legtöbb portálhoz hasonlóan – automatikusan a jobboldalt teszi meg felelőssé: "A rendőrség szerint a legtöbb antiszemita cselekmény a jobboldal számlájára írható. Az iszlamisták, baloldaliak és egyéb zsidógyűlölők a kisebbséget képviselik."

Független kutatások viszont arra jutottak, hogy patrióta jobboldaliak csak a támadások töredékét követték el. A berlini Antiszemitizmus Kutató és Információs Központ (RIAS) adatai szerint a jobboldal a fővárosban elkövetett cselekmények kevesebb, mint 20 százalékáért volt felelős 2018-ban.

A Bielefeldi Egyetemen végzett vizsgálat úgy találta, hogy 2017-ben – az áldozatok elmondása szerint – az erőszakos antiszemita támadások 60 százalékát hajtották végre muszlimok, 19 százalékát szélsőbaloldaliak és 19 százalékát német hazafiak. A muszlimok a testi erőszak 81 százalékáért voltak felelősek. A német zsidók 70 százaléka úgy vélte, hogy a muszlim világból történő tömeges bevándorlás szítja az antiszemitizmust az országban.

Mégis, a német rendőrség – talán politikai körökből érkező utasítások nyomán – a föl nem derített eseteket automatikusan a szélsőjobbnak tulajdonítja. Az iszlamista Al-Kudsz menet során Berlinben elhangzott "Sieg Heil" jelszóért is őket okolták. Benjamin Steinitz, a RIAS igazgatója megjegyezte, hogy a "Sieg Heil" vagy a "Juden raus" jelszavakat rögtön a szélsőjobbhoz kötik, pedig azok a muszlimok körében is éppen olyan népszerűek. Hozzátette, hogy a legtöbb antiszemita incidenst német állampolgároknak tulajdonítják, de arról nincs statisztika, hogy vajon azok a német állampolgárságot elnyert muszlim bevándorlók voltak-e.

Miután 2019 májusában a német belügyminisztérium az antiszemita támadások 90 százalékával a jobboldalt vádolta, a Tichys Einblick befolyásos német blog az alábbiakat írta: "…A legtöbb elkövető személyazonossága nem ismeretes, nem sikerült elkapni őket. Honnan tudhatnánk, hogy egy horogkereszt vagy sértés jobboldali németektől származik? A rendőrség csupán ’gyanítja’ ezt." Az ismert történész Michael Wolfssohn a muszlim antiszemitizmust tartja a legveszélyesebbnek Európában és Németországban.

2019 júliusában, amikor kiderült, hogy a rendőrség pontatlan adatokat közölt a német szenátussal, a Die Welt azt írta, hogy helytelen a jobboldalt vádolni az esetek többségének elkövetésével, mert erre nincs bizonyíték. Eközben az iszlamisták és más muszlim csoportok nem kapnak elég figyelmet.

2021 januárjában az izraeli Diaszpóraügyi Minisztérium írta a németországi helyzetről: "A rendőrség néha tétlenül szemléli az ilyen megnyilvánulásokat. A legtöbb esetben fel sem ismerik antiszemita jellegüket vagy nem értik, hogy az antiszemita kifejezések problémát jelentenek, éppen ezért nem látnak okot a közbeavatkozásra. Ez vezet oda, hogy a legtöbb panaszt ki sem vizsgálják… A jobboldal túlbecsülését a rendőrségi kategorizálás során az antiszemitizmust monitorozó szervezetek, politikusok, zsidó vezetők és szakértők – a szövetségi főbiztossal együtt – sorra megkérdőjelezték, mert az gátolja az okok feltárását és az elkövetők körének meghatározását, és hatékony politika kialakítását."

Monica Schwarz-Friesel egyike Németország antiszemitizmussal foglalkozó "tudósainak". Szerinte a szélsőjobb megnyilvánulásai azért "különösen ijesztőek és magas hírértékűek, mert nyíltan hirdetik saját zsidó- és Izrael-ellenességüket". Ezzel szemben a szélsőbal zsidó- és Izrael-ellenességét az anticionizmus és a palesztinok ügyével magyarázza.

Kövess minket -on és -en!

Öt Québecben szolgáló katonát függesztettek fel, miután előkerült egy 2023-as felvétel, amelyen egy házibulin nemzetiszocialista karlendítést mutatnak be.

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

Orvosi szakvélemények ismertetésével és kamerafelvételek bemutatásával folytatódott a bizonyítási eljárás az úgynevezett antifa-perben a Fővárosi Törvényszéken, ahol ismét bíróság elé állt a négy rendbeli, két esetben társtettesként, két esetben bűnsegédként bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolt Simeon Ravi Trux.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Megkezdődött pénteken a drezdai tartományi felsőbíróságon a "militáns neonáci csoportként" számon tartott Szász Szeparatisták nyolc tagjának pere.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.