Kövess minket -on és -en!

Határozatlan időre bezárták a vilniusi zsinagógát és a hozzátartozó irodát antiszemita fenyegetések miatt - jelentette a litvániai zsidó közösség honlapjára hivatkozva az MTI.

"A felszított feszültségek közepette sem a közösség, sem a zsinagóga nem képes biztosítani a betérő emberek biztonságát, köztük olyanokét is, akiket a nácik üldöztek a holokauszt idején" - olvasható a nem meglepő módon nácizó közleményben.

A litvániai zsidó közösség állítólag az utóbbi időben fenyegető leveleket és telefonhívásokat kapott.

"A (politikai) pártok és képviselőik antiszemita nyilatkozatainak megtűrése és a büntetlenségük arra ösztökél minket, hogy elgondolkodjunk a saját biztonságunkról" - áll továbbá a közleményben.

A zsidó közösség emellett a hatóságok egyértelmű állásfoglalását követeli "a zsidók megsemmisítésében szerepet játszó személyek dicsőítésével összefüggésben". Hozzátették azt is, hogy máig nem kaptak semmiféle választ az ügyben.

Az ügy a Litvánia szovjet megszállása ellen folytatott harc két egykori vezéralakjának emlékével kapcsolatos. A zsidóellenes indulatokat ugyanis az váltotta ki, hogy levették Kazys Skirpa emléktábláját, és átnevezték a korábbi Jonas Noreika utcát.

Hazafias híveik viszont azt vallják, hogy a két történelmi figura szovjetellenes szerepe hangsúlyosabb antiszemita meggyőződésüknél. A litván nacionalista erők felvonulást szerveznek Litvánia szabadságharcosai emlékének támogatására.

Kövess minket -on és -en!

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”. 

A nemzetiszocialista aktivista, Marla-Svenja Liebich, korábban Sven Liebich, nem kezdte meg börtönbüntetését a chemnitzi női börtönben. A hatóságok most körözik - közölte az ügyészség. Liebich ellen végrehajtási parancs van érvényben.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.