Kövess minket -on és -en!

Ellentétben számos európai országgal, az amerikai államok többsége nem rendelkezik olyan törvénnyel, amely előírná, hogy az állami iskolák diákjai zsidóknak a második világégés alatti elgázosításáról tanuljanak.

A felmérések szerint az amerikaiak – különösen az ezredfordulósok és a Z generáció tagjai – nincsenek tisztában a holokauszt néven közismerté vált eseménnyel, miközben egyre több a „rasszista és antiszemita” bejegyzés a közösségi médiában, és a zsidóverések száma is megugrott az Egyesült Államokban, legalábbis az életvitelszerűen rettegő zsidó szupremácista szervezetek szerint, amit azért érdemes kellő távolságtartással kezelni.

A National Conference of State Legislatures politikai munkatársa, Emily Ronco által gyűjtött adatok szerint 2017 előtt mindössze öt államban volt olyan törvény, amely előírta a „holokausztoktatást”. Ezután 13 állam hozott törvényt, miután Trump hivatalba lépett, és az országban állítólagosan megugrott az „antiszemita incidensek” száma.

Néhány állam, ahol nincs kifejezetten a „holokausztoktatást” előíró törvény, arra utasítja az iskolákat, hogy az állami oktatási szervezetek által összeállított nézetek szerint oktassák a holokausztot.

Kalifornia, amely nem szerepel az Állami Törvényhozók Nemzeti Konferenciájának listáján, 1985-ben törvényt hozott, amely szerint a társadalomtudománynak „különös figyelmet kell fordítania a népirtás, a rabszolgaság és a holokauszt embertelenségének tanulmányozására, valamint napjaink kérdéseire”.

Pennsylvania, amely szintén nem szerepel a listán, 2014-ben törvényt fogadott el, amely kiemelten kezeli a „holokausztoktatást”. Az oktatást nem kötelező, de „ösztönzik”, legalábbis az állami oktatási tanács szerint.

Egy 2020-ban készült, az amerikaiak „holokausztismeretét” auditáló felmérés szerint a megkérdezettek nagyjából kétharmada nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy hány zsidó halt meg a második világháború során.

A 18 és 40 év közötti amerikaiak körében végzett felmérésből az is kiderült, hogy 48 százalékuk egyetlen koncentrációs tábort vagy gettót sem tudott néven nevezni.

Az antiszemita „gyűlölet-bűncselekmények” száma tavaly több nagyvárosban is emelkedő tendenciát mutatott, és a Center for the Study of Hate and Extremism szerint meghaladhatták a 2021-es számokat – ami rekordévet jelenthetett.

A fentiekhez érdemes hozzátenni, hogy jórészt zsidó szupremácista eredetű forrásból származó információk, amikkel valószínűleg azt igyekeznek alátámasztani, hogy miért kellene még több pénzt fordítani az államkasszából az amerikai társadalom érzékenyítésére, valamint a zsidók felsőbbrendűségét hirdető szervezetek pénzelésére.

Kövess minket -on és -en!

A nemzetiszocialista aktivista, Marla-Svenja Liebich, korábban Sven Liebich, nem kezdte meg börtönbüntetését a chemnitzi női börtönben. A hatóságok most körözik - közölte az ügyészség. Liebich ellen végrehajtási parancs van érvényben.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

Az USA és Izrael Irán elleni háborújának első fordulójában az agresszor egyetlen stratégiai célja sem valósult meg: sem a rezsimváltás, sem az iráni atomprogram leállítása, sem pedig az ország ballisztikusrakéta-képességeinek felszámolása.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.