Kövess minket -on és -en!

Egy Tennessee állambeli iskolatanács egyhangúlag megszavazta egy képregény betiltását, amelyet világszerte használnak az úgynezetett holokausztról szóló iskolai tananyagban.

A McMinn megyei iskolaszék aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Mausban szereplő káromkodások nem illenek a tananyaghoz. A tantestület szerint a szerző, Art Spiegelman meztelenséget ábrázoló illusztrációja – amely a koncentrációs táborokba való internálásuk során meztelenre vetkőztetett áldozatokat ábrázolja – szintén helytelen. 

A Maus c. képregényben a zsidókat egerekként, a németeket pedig macskákként ábrázolja Spiegelman.

Január 10-én a McMinn megyei iskolatanács ülésén az egyébként Pulitzer-díjas képregényt eltávolították a 8. osztályos angol nyelv és irodalom tananyagából, és nem javasoltak helyettesítő könyvet.

Pótkönyv nélkül a „holokausztról” szóló modul kihagyásra kerül, amíg nem találnak új könyvet. A szavazás egyhangú volt. Az ülés jegyzőkönyve szerint az előző tanévben a „holokausztról” szóló oktatási modult a COVID időhiánya miatt teljesen kihagyták.

A testület egyik tagja, Mike Cochran azt mondta, elolvasta a képregényt, amit tetszett is neki, ám ennek ellenére sem javasolta a használatát az iskolákban. Azt mondta, a téma fontos ugyan, de szerinte vannak benne feleslegesek részek – olvasható a tanszék üléséről készült jegyzőkönyvben. Példaként említette azt a jelenetet, amelyben egy apa a szüzesség elvesztéséről beszélget a fiával, valamint azt a részt is, amikor egy nő egy pengével megvágja magát – írja a Washington Post.

Tony Allman, a tanács egyik tagja az ülésen azt mondta: „...mivel az iskolákban, pedagógusok vannak, nincs szükségünk arra, hogy lehetővé tegyük vagy valamennyire támogassuk ezt a dolgot. A képregényben az embereket felakasztják, gyerekeket ölnek, miért támogatja az oktatási rendszer az ilyesmit, ez nem bölcs és nem egészséges”.

A woke szellemében ez a tanácstag már arra sem vetett ügyet, hogy a holokausztoktatást kifejezetten arra tervezték, hogy borzalmakat mutasson be, „nehogy megismétlődhessen újra mindaz”.

Julie Goodin, a kerület egyik igazgatóhelyettese így reagált: „Én történelemtanár voltam, és a holokausztban nincs semmi szép, és számomra ez egy nagyszerű módja volt annak, hogy a történelem egy szörnyű időszakát ábrázoljuk. A szavak kifogásolhatóak? Igen, nincs olyan, aki szerint nem, de azzal, hogy erre koncentrálja a figyelmét a tanácstag, nem változtatja meg annak a jelentőségét, amit ábrázolni próbál a szerző.”

Az amerikai Holokauszt Múzeum – száraz és bevett formulákkal – a testület intézkedéseire reagálva a következőket tweetelte:

„A Maus létfontosságú szerepet játszott a holokausztról szóló oktatásban az áldozatok és túlélők részletes és személyes tapasztalatainak megosztásával. A nemzetközi #HolocaustRemembranceDay előestéjén fontosabb, mint valaha, hogy a diákok megismerjék ezt a történelmet”.

Art Spiegelman a CNBC-nek adott interjújában azt mondta, „értetlenül áll” a döntés előtt, és „orwelli” lépésnek nevezte azt.

Kövess minket -on és -en!

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

Kevesen tudják, hogy a második világégés idején a Szent Korona földjét védő honvédeink a német fegyvertársaktól igazi nagymacskákat is kaptak. A magyar kezek által megszelídített ragadozók sokszor nagyot haraptak a vörös rém testéből. A legsikeresebb vadász Tarczay Ervin páncélos százados volt.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.