Kövess minket -on és -en!

„Az antiszemitizmus nemcsak a németek korábbi nemzedékeinek szégyene, hanem a jelenkori német társadalom problémája” – fejtegette Bärbel Bas, a Bundestag elnöke Auschwitz-Birkenau szovjetek általi elfoglalásának 77. évfordulóján.

A legfőbb német közjogi méltóságok és az izraeli parlament (Kneszet) elnökének részvételével tartott emlékülésen a Bundestag elnöke a német társadalom „átalakulásáról” elmélkedve, a népességcserés gyarmatosítást lényegében beismerve, de nem elítélve aláhúzta, hogy a „lakosság egyre nagyobb részének nincsenek német felmenői, és ezeknek az embereknek a huszadik századi borzalmak német történelme nem a saját történelmük”.

Szerinte ez még fontosabbá teszi az iskolák, emlékhelyek és múzeumok munkáját. Véleménye szerint ugyanakkor az emlékezés és a történelem ismerete önmagában „nem ad védettséget az ordas eszmékkel szemben”. Ezt abból vezette le, hogy a német lakosság egyharmada úgy gondolja, hogy a zsidók a kelleténél nagyobb befolyással rendelkeznek.

„A többséget ugyan nem sikerült gyűlölködésre uszítani és elszakítani a demokráciától, de az antiszemitizmus köztünk van, a jobboldali szélsőségesek, a revizionisták és a nacionalisták választási sikerei pedig azt mutatják, hogy legfőbb ideje cselekedni” – mondta a szociáldemokrata (SPD) politikus.

Hangsúlyozta, hogy „több bátorságot kell venni az intoleranciához, megértés és türelem nélkül kell fellépni az embergyűlölettel, antiszemitizmussal és rasszizmussal szemben. A demokrácia nem viseli az örökkévalóság pecsétjét, hanem olyan polgároktól függ, akik értékelik és élettel töltik meg” – tette hozzá Bärbel Bas.

Miki Levy, a Kneszet elnöke a német-izraeli barátságról szólva kifejtette, hogy „mindkét nemzetnek sikerült kiemelkednie egy történelmi traumából, és az európai zsidók holokausztjának örökkévalóságig élő szörnyű emlékéből pedig erőt merítenek a közös értékeken és álmokon, a demokrácián és a szabadságon nyugvó jövő építéséhez”.

A Kneszet elnöke köszönetet mondott az előző német kancellárnak, Angela Merkelnek a két ország kapcsolatának „elmélyítéséért”. Hozzátette: Izrael állam számít Merkel utódjára, Olaf Scholzra, és tudja, hogy az új kancellár folytatja ezt a sokéves „hagyományt”.

A Bundestagban 26. alkalommal tartottak emlékülést a „náci diktatúra áldozatainak” tiszteletére. Az 1996 óta kialakult „hagyományoknak” megfelelően az emlékülésen egy túlélő is beszédet mondott.

Ezúttal az 1934-ben Kippenheimben született Inge Auerbacher volt ez a személy. Mint mondta, kisgyerekként „a borzalom és a gyűlölet” világában élt, és koncentrációs táborba hurcolták. Kiemelte, hogy már 75 éve New Yorkban él, „mégis mindenre emlékszik a hazájában elszenvedett gyötrelmekből, amelyek forrása, a zsidókkal szembeni gyűlölet rákos daganata ismét burjánzik sok országban, így Németországban is. Ezt a betegséget le kell győzni, minél hamarabb” – követelte Inge Auerbacher.

Az auschwitzi koncentrációs tábort 1945. január 27-én foglalták el szovjet Vörös Hadsereg katonái, ezért az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a „holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává” nyilvánította.

Az egyhangúlag elfogadott ENSZ-határozat hangsúlyozza „az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a „hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét”.

***

Borítókép: dologtalan újnémetek (arabok és négerek) – és néhány őshonos – ücsörögnek és múlatják az időt a berlini holokausztemlékmű betonkövein, nem törődve a helyszín „szakralitásával”.

Kövess minket -on és -en!

A baloldali TikTok-felhasználók teljesen kiakadtak, miután megjelent az American Eagle új farmernadrág-kampánya, amelyben Sydney Sweeney szerepel. 

Tényleges életfogytiglani börtönbüntetést szabtak ki Kaliforniában egy antiszemita aktivistára. Egy homokos, zsidó egyetemi hallgatót tettek el láb alól még 2018-ban, a 19 éves Blaze Bernsteint. 

Egy fiatal brit nemzetiszocialista aktivista, aki zsinagógák elleni terrortámadást tervezhetett, a jövő évben áll bíróság elé.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

„Antifasisztaként kriminalizáltak az Orbán-rezsim alatt” – Ilaria Salis olasz szélsőbaloldali verőemberből lett EP-képviselő, valamint társai emelték fel hangjukat a magyar igazságszolgáltatással szemben az Európai Parlamentben.

Archív filmfelvétel került elő a Magyarország történő német bevonulásról, ami 1944. március 19-én történt. A film tanúsága szerint a magyarok barátságosan fogadták a szövetséges csapatokat.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Európa, történelmében átélt minden felforgató népvándorlást, látott véres háborúkat és átkos széthúzást, de a második világháborút követő lét és nemlét ily tragikus válaszútja elé nem került még soha.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

A második világháború egyik híresebb haditengerészeti művelete a Bismarck csatahajó útja volt. Ennek részként zajlott le a Dánia-szorosban az egyik összecsapás a brit és a német flotta között. Alább az ezzel kapcsolatos technikai tényezőket vesszük át.

Európa alávetettsége teljes. Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta átfogó felforgatását és leigázását. Ügynökei, akiket gondosan kineveltek az Atlanti Tanács és hasonlók révén, átvették a vezetést a trójai faló szervezetek, mint a NATO és az EU élén.

Trump láthatóan Gorbacsov kényszerpályájára került, és elkezdi szanálni az amerikai birodalmat. Akárcsak elődje, ő sem önszántából teszi.

Vizsgálati fogságba helyeztek a német hatóságok hat embert, akik 2023 februárjában Budapesten „az általuk szélsőjobboldalinak vélt” emberek ellen elkövetett támadások miatt álltak körözés alatt, és január 20-án önként feladták magukat – közölte a karlsruhei német szövetségi ügyészség.