Kövess minket -on és -en!

„Az antiszemitizmus nemcsak a németek korábbi nemzedékeinek szégyene, hanem a jelenkori német társadalom problémája” – fejtegette Bärbel Bas, a Bundestag elnöke Auschwitz-Birkenau szovjetek általi elfoglalásának 77. évfordulóján.

A legfőbb német közjogi méltóságok és az izraeli parlament (Kneszet) elnökének részvételével tartott emlékülésen a Bundestag elnöke a német társadalom „átalakulásáról” elmélkedve, a népességcserés gyarmatosítást lényegében beismerve, de nem elítélve aláhúzta, hogy a „lakosság egyre nagyobb részének nincsenek német felmenői, és ezeknek az embereknek a huszadik századi borzalmak német történelme nem a saját történelmük”.

Szerinte ez még fontosabbá teszi az iskolák, emlékhelyek és múzeumok munkáját. Véleménye szerint ugyanakkor az emlékezés és a történelem ismerete önmagában „nem ad védettséget az ordas eszmékkel szemben”. Ezt abból vezette le, hogy a német lakosság egyharmada úgy gondolja, hogy a zsidók a kelleténél nagyobb befolyással rendelkeznek.

„A többséget ugyan nem sikerült gyűlölködésre uszítani és elszakítani a demokráciától, de az antiszemitizmus köztünk van, a jobboldali szélsőségesek, a revizionisták és a nacionalisták választási sikerei pedig azt mutatják, hogy legfőbb ideje cselekedni” – mondta a szociáldemokrata (SPD) politikus.

Hangsúlyozta, hogy „több bátorságot kell venni az intoleranciához, megértés és türelem nélkül kell fellépni az embergyűlölettel, antiszemitizmussal és rasszizmussal szemben. A demokrácia nem viseli az örökkévalóság pecsétjét, hanem olyan polgároktól függ, akik értékelik és élettel töltik meg” – tette hozzá Bärbel Bas.

Miki Levy, a Kneszet elnöke a német-izraeli barátságról szólva kifejtette, hogy „mindkét nemzetnek sikerült kiemelkednie egy történelmi traumából, és az európai zsidók holokausztjának örökkévalóságig élő szörnyű emlékéből pedig erőt merítenek a közös értékeken és álmokon, a demokrácián és a szabadságon nyugvó jövő építéséhez”.

A Kneszet elnöke köszönetet mondott az előző német kancellárnak, Angela Merkelnek a két ország kapcsolatának „elmélyítéséért”. Hozzátette: Izrael állam számít Merkel utódjára, Olaf Scholzra, és tudja, hogy az új kancellár folytatja ezt a sokéves „hagyományt”.

A Bundestagban 26. alkalommal tartottak emlékülést a „náci diktatúra áldozatainak” tiszteletére. Az 1996 óta kialakult „hagyományoknak” megfelelően az emlékülésen egy túlélő is beszédet mondott.

Ezúttal az 1934-ben Kippenheimben született Inge Auerbacher volt ez a személy. Mint mondta, kisgyerekként „a borzalom és a gyűlölet” világában élt, és koncentrációs táborba hurcolták. Kiemelte, hogy már 75 éve New Yorkban él, „mégis mindenre emlékszik a hazájában elszenvedett gyötrelmekből, amelyek forrása, a zsidókkal szembeni gyűlölet rákos daganata ismét burjánzik sok országban, így Németországban is. Ezt a betegséget le kell győzni, minél hamarabb” – követelte Inge Auerbacher.

Az auschwitzi koncentrációs tábort 1945. január 27-én foglalták el szovjet Vörös Hadsereg katonái, ezért az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a „holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává” nyilvánította.

Az egyhangúlag elfogadott ENSZ-határozat hangsúlyozza „az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a „hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét”.

***

Borítókép: dologtalan újnémetek (arabok és négerek) – és néhány őshonos – ücsörögnek és múlatják az időt a berlini holokausztemlékmű betonkövein, nem törődve a helyszín „szakralitásával”.

Kövess minket -on és -en!

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

2025 szeptember 6-án és 7-én a Norfolk megyei Great Yarmouth-ban egy fehér nacionalista zenei fesztivál megrendezését tervezték, amelyet a szervezők "Resurrection 4" néven hirdettek meg.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Terrorizmushoz kapcsolódó vádakkal illetik a winnipegi nemzetiszocialista aktivistát, akit korábban antiszemita graffitik felfestése miatt kaptak el.

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.