Kövess minket -on és -en!

A Facebookon gond nélkül küldözgethetünk egymásnak maós, sztálinos, sarló-kalapácsos gifeket; míg Hitler, a nemzetiszocialisták és a szvasztika le vannak tiltva, ezekkel nem lehet ironizálni.

A tágabb interneten Adolf Hitler páriából, tabuból, a történelemkönyvek lapjaira elrettentésként kinyomtatott, szigorúan szalutáló vészjósló figurából a netes népművészet alanya lett.

Ahogy kinyílt a világ, megjelent az internet, és – ami még fontosabb – megkezdődött a közösségi média soha nem látott térhódítása, úgy mállott le Adolf Hitlerről a kopott, szigorú szürke máz. Humoros vagy éppen elgondolkodtató mémek millióit gyártották róla – nem is beszélve a Bukás című film kultikus jelenetéből készített megszámlálhatatlan mennyiségű paródiáról.

Szóval tetszik, vagy nem, az interneten böngészve előbb-utóbb mindenképpen bele fogunk botlani a Führerbe.

Hitler, mint mém persze a technológiai óriásokat is nagy kihívás elé állítja: egyrészt, a világon senki nem tilthatja meg nekünk, hogy egy képeken nevessünk vagy elgondolkodtató mondanivalót tegyünk hozzá. Másrészt – ha egy techcég igazgatótanácsába képzeljük magunkat –, egzisztenciálisan "necces" lehet oldalunkon a zsidók által leggyűlöltebb ember „poénból” való mutogatása.

Nos, ebbe a morális dilemmába esett bele az – egyébként a saját felhasználóinak személyes adatainak kiárusításával kapcsolatban nem ennyire szégyenlős – Facebook is. A közösségi platformon, illetve annak üzenetküldő szolgáltatásán, a Messengeren már évek óta küldözgethetnek egymásnak GIF-ek, pár másodperces, viccesnek minivideók ezreit, tízezreit a felhasználók, ám a minap feltűnt: a „Hitler” vagy „nazi” szavakra keresve nem kapunk találatot.

Persze voltak már a hitleres GIF-ek letiltására irányuló törekvések, egy ausztrál zsidó jogvédő szervezet, az ADC például még múlt márciusban akadt ki a Facebookra emiatt: ők azzal érvelnek, hogy az ilyen tartalmak engedélyezésével lehetővé teszik a felhasználóiknak, hogy „kigúnyolják a holokauszt halottait”, és „a túlélők érzelmeit tapossák el”. „A fehér fajvédők bizonyára boldogan dörzsölik a tenyerüket, látván, hogy a vezetőjük, és az általuk ünnepelt gonosz eszme vicc tárgyává, normálissá, és elfogadhatóvá válik” – mondták.

Valójában azt sem a fehér fajvédők, sem a legérzékenyebb jogvédők sem gondolhatják komolyan, hogy hitleres gifektől éled fel a nemzetiszocialista ideológia, és hogy ez lenne a legfontosabb téma napjainkban, mikor számos népcsoportot mindmáig nagyon is üldöznek, irtanak csupán származása miatt, például Izrael állam tőszomszédságában. A Facebook zsidó vezetése viszont gyorsan reagált, tavaly októberre már le is tiltotta a kérdéses GIF-eket.

Kövess minket -on és -en!

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Két kezünk kevés lenne ahhoz, hogy felsoroljuk az elmúlt tíz nap olyan bűncselekményeit, amelyet magyarok ellen követtek el velünk élő, évszázadok óta integrálhatatlan jövevények.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

Orvosi szakvélemények ismertetésével és kamerafelvételek bemutatásával folytatódott a bizonyítási eljárás az úgynevezett antifa-perben a Fővárosi Törvényszéken, ahol ismét bíróság elé állt a négy rendbeli, két esetben társtettesként, két esetben bűnsegédként bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolt Simeon Ravi Trux.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Niedermüller Péter, Erzsébetváros zsidó polgármestere múlt héten tette közzé a Facebook-oldalán, hogy tudomása szerint „neonácik gyülekezőhelye” egy Damjanich utcai pinceklub.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.