Kövess minket 
-on és 
-en!
A tálibok most aztán tényleg megkapták a magukét. Samu bácsi revánsot vett rajtuk. Ha nem is direktben, de legalább áttételesen.
Amerika leghatékonyabb proxyhadereje, a Fakebook legutóbb két afgán állami médium fiókját szüntette meg arra hivatkozva, hogy az amerikai törvények a tálibokat terrorista szervezetnek minősítik.
Afganisztánban tehát az amerikai jog érvényes, amely egyébként az amerikaiak szerint az egész világon érvényes, függetlenül attól, hogy mit gondol erről az egész világ.
Ez a demokrácia jenki értelmezése. „A tálibok 2021. augusztusi hatalomátvételük óta széles körben használják az olyan közösségi hálózatokat, mint a Facebook és a Twitter, és szigorúan ellenőrzik az afgán állami médiát” – írja az egyik mértékadó amerikai hírforrás. Ami azt illeti, a jelek szerint az amerikaiak szintén szigorúan ellenőrzik az afgán közösségi médiát. Konkrétan az RTA köztévére és a Bakhtar hírügynökségre sújtott le a Facebook, kijelentve: „Bezárjuk a tálibok által vagy nevében vezetett fiókokat, és megtiltjuk a tálibok dicséretét, támogatását vagy képviseletét.” Teljesen logikus. Demokratikus rezsimekben csak demokratikus rezsimeket lehet dicsérni és támogatni – ahogyan a diktatúrákban is csak diktátorokat. Alapvető különbség.
Zabihullah Mudzsahid tálib kormányszóvivő (a neve magáért beszél!) a Twitteren bírálta a tiltást, amely szerinte „a Facebook intoleranciáját tanúsítja, miközben a »szólásszabadság« szlogent más nemzetek megtévesztésére használja”. Ez ugyan eléggé pikánsan hangzik egy tálib tisztségviselőtől, de objektíven nézve, igaza van. Ennél jobban nem is foglalhatta volna össze a lényeget. Az állítólagos szólásszabadság egy globalista hazugság a nemzetek megtévesztésére. A demokráciában nincs szabadság mindenki számára, csak a globalisták számára, hogy mindenkit elnyomjanak. A demokrácia megtörésével a tálibok felszabadították országukat a globalisták nevében garázdálkodó megszálló kormánytól. Mindeközben a Facebook állítólagos riválisának számító Twitteren pár napig a #BanTaliban jelszó volt a trendi, és felhasználók ezrei sürgették, hogy a hálózat tiltsa be a tálib fiókokat. Ez a spontaneitás teljesen életszerű. A Twitteren köztudomásúlag nincsenek kamufiókok és forgalomgeneráló algoritmusok. A „trendek” teljesen szervesen, trükkök nélkül alakulnak ki. Érthetetlen, hogy Elon Musk miért mondott le a Twitter megvételéről az ellenkezőjére hivatkozva.
Ami történt, ugyanakkor lecke az afgánok számára: ne használd a globalista struktúrákat, ha ellenük vagy, mert a globalista bármelyik pillanatban úgy dönthet, hogy kirúg téged a struktúrájából! Manapság gyakorlatilag az összes közösségi hálózatot globalisták irányítják. Amikor létrehozták őket, természetesen a „szabadság” és a „demokrácia” szokásos lózungjaival csalták lépre a jónépet, de ezek csalik voltak, hogy adatbázisokat építsenek és eladhassák azokat más globalista cégeknek („vegyél, adj el, vegyél…”) és kormányoknak (titkosszolgálatoknak), hogy profilírozzák, ellenőrizzék és irányítsák a gólemeket. Kevesen értették ezt meg, és fejest ugrottak a „korlátlan szólásszabadság” illúziójába, de aztán beleverték fejüket a cenzúra valóságába. Ezek a hegyi harcosok is így jártak, és csak azután kezdték megérteni a demokratikus átverést az „egyenlőséggel”, a transzvesztita iskolai propagandával stb., miután kirúgták a globalistákat és az amerikai megszálló erőket. Alig úszták meg a kabuli melegparádét. A közösségi hálózatok használata hiba volt a tálibok részéről, de a körülmények hatására talán tanultak a leckéből.
Ugyanakkor meg nem erősített hírek szerint, ha kell, készek háborúba lépni Ukrajna ellen a szakadár népköztársaságok oldalán, és hajlandók kisegíteni Oroszországot azokkal a fegyverekkel és katonai dokumentumokkal, amelyeket az amerikaiak hagytak hátra Afganisztánban a dicsőséges lefalcolásuk után. Ne feledjük, hogy az afgánok a világ legjobb könnyűgyalogságához tartoznak, akik 40 év alatt két különböző szuperhatalmat győztek le kalasnyikovokkal, kitartással és katonai szakértelemmel. Már eddig is adtak el hátrahagyott nyugati hadfelszerelést Kínának, amely tanulmányozni és tesztelni akarja ezeket. Amikor elmenekültek, az amerikaiak számos nyugat-európai ország hadseregével tették egyenrangúvá a tálibokat, valószínűleg a katonai kutyákat hozva legrosszabb helyzetbe. Ezek a szegény ebek bíztak ebugatta gazdáikban, és vigyáztak rájuk, de végül kénytelenek voltak saját magukra vigyázni a gazdáik gyalázatos megfutamodása után. Húsz évet és 7 ezermilliárd dollárt pazarolni egy háborúra csak azért, hogy mindent feladjanak a semmiért, és még a kutyáikat is hátrahagyják, ez több mint elég ahhoz, hogy emberiség elleni bűntettnek minősüljön. Az átlag amerikai persze mindig azt fogja hinni, hogy a tálibok a rosszfiúk, mert volt pofájuk visszalőni, míg az ő „hős fiaik” drónokkal csaptak le nőkre és gyerekekre az „amerikai értékek védelmében”, hogy végül az LBBT-farkukat a lábuk közé húzva elkotródjanak (de nem elég gyorsan a majomhimlő elől).
|
|
|
|
|
|
Samu bácsi azzal, amit hátrahagyott, független becslések szerint a világ 8. legnagyobb fegyverarzenáljához segítette hozzá Afganisztánt. Hajókonténerek garmadája tele fegyverekkel és hadfelszereléssel, helikopterekkel és drónokkal teli hangárok, több ezer aknarezisztens (MRAP) jármű és Humvee, több száz páncélozott személyszállító, lőszerrel teli raktárak. Legalább 80 milliárd dollárnyi fegyverzet, egy olyan haderőre bízva, amelynek nem szokása meghátrálni, és immár korszerű hadfelszereléssel rendelkezik. Bárki, aki velük kukoricázik, többé már nem „homoki négerekkel” kerül szembe, akik sárkunyhókban élnek, motorkerékpár-gumit viselnek cipőnek, kőkorszaki kalasnyikovokkal lövöldöznek és vas gázcsőből fabrikálnak palackrakétákat. Ezek most már olyan „homoki négerek”, akik ugyan változatlanul motorkerékpár-gumikat viselnek cipőnek és sárkunyhókban élnek, de legutolsó generációs páncélöklöket használnak hőtávcsövekkel, és a harcjárműveiken 50 kaliberes nehézgéppuskák vannak, amelyek percenként 850 lövést adnak le. Ha a tálibok tényleg beszállnának a buliba az oroszok oldalán, az ukránoknak annyi esélyük lenne a győzelemre, mint a NATO-nak volt a tálibokkal szemben. A Facebook-cenzúra sem segítene rajtuk.
