Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A Pesti városrész megerődítése három időszakra osztható fel. Az első 1944. szeptemberében kezdődött.

A magyar vezérkar ekkor rendelte el (1944. szeptember 11.) az Attila-vonalak építési munkálatainak elkezdését a németektől függetlenül, ugyanis Friessner vezérezredes erre vonatkozó utasítása csak szeptember 21-én született meg.

Az Attila-vonalak építésével párhuzamosan a fővároson belül is elkezdték kiépíteni a védelmet, függetlenül az akkori politikai és katonai elképzelésektől. Ennek a kezdeti időszaknak a munkálatairól viszonylag keveset lehet tudni. A második időszak Budapest erőddé nyilvánításával kezdődött (1944. december 1.), rá egy napra a németek elrendelték a főváros védelmének kiépítését. Ekkor a munkálatok felgyorsultak. A harmadik időszakot Budapest bekerítésétől számoljuk (1944. december 24.) és az ostrom végéig tartott. Ezen időszak alatt a már részben kiépült védelmi létesítményeket próbálták befejezni. Továbbá a front mozgásával párhuzamosan a még német és magyar kézen lévő városrészeket előkészítették a védelemre a visszavonuló csapatok számára, hogy ott tudják tartani az állásokat.

A budapesti védelmi rendszer kiépítésének első mozzanata 1944. szeptember 5-i intézkedéshez kötődik, amikor a németek elrendelték a Duna-Dráva védelmi vonal műszaki előkészítését. A tervezett folyambiztosításhoz és folyamvédelemhez Budapesttől délre, a Duna jobb partján elkezdték kiépíteni tábori erődítéseket és támpontszerű védelmi állásokat.

Az építési munkákat az Erődítési Parancsnokság irányította, melyeknek a műszaki és utász alakulatokat is alárendelték. Továbbá rögtönzött munkásszázadokat is szerveztek a munkákhoz. Ezekből a felsorolt egységekből szerveztek erődítési csoportokat, melyek egy-egy területen feleltek az építkezésekért. (A munkálatokhoz igénybe vették a polgári szolgálatosokat is.) A budapesti szakaszon az építkezésekben minden bizonnyal részt vettek a 201-203. különleges műszaki zászlóaljak, továbbá számos munkás század (például 107/302. munkaszolgálatos század).

Budapesten belül folyamatos lövészárokrendszer épült ki a Duna jobb partján egészen a lakott területek határáig (Háros-sziget), továbbá a Háros-sziget jobb oldalán szintén elkészült egy lövészárokrendszer. Hasonló folyamvédelmi létesítmény készült az Óbudai-sziget keleti oldalán, közvetlenül a Duna partja mellett.

A Duna nyugati partján Albertfalvától Óbudáig támpontokat emeltek, valamint tüzelőállások készültek lövegek és géppuskák részére. Az erődítések nagy része betonból épült. A szilárdabb, jó kilövést biztosító házakban (például a Budapesti Műszaki Egyetem főépülete) betonból géppuska-tüzelőállásokat készítettek elő. Az erődítések előtt az alsó rakparton aknákat telepítettek, a rakpart teljes szélességében pedig drótakadályt húztak ki. A Duna-hidakat is előkészítették a robbantásra. A hidak budai részénél minden hídfőben egy-két légvédelmi löveg vonult állásba. A Duna menti védelmi létesítményeken túl a városon belül is folytak védelmi munkák, de ezekről további részletek nem ismertek.

December 1-én, miután Adolf Hitler elrendelte Budapest erőddé nyilvánítását, a németek elkezdték a főváros védelmének kiépítését. Az december 1-én kiadott parancs rendelkezik a Budapest védelmével kapcsolatban is:

1. "A Führer parancsára Budapest városát az utolsó házig védeni kell.

[...]

4. A budapesti harcparancsnok feladatai

a) Általános követelmények. Feladatok és jogosítványok: lásd a 11. sz. Führerparancs 2. mellékletét.
b) Részletes feladatok.

aa) A belső városterület (bezárólag a városszéli állásokig) előkészítése a körkörös védelemre a Dunától keletre. Súlypont a városszélen a fő bevezető utak és fő közlekedési csomópontok vonalán. Ehhez valamennyi rendelkezésre álló erővel – magyar irányítás alatt – Azonnal meg kell kezdeni a szükséges kiépítési előkészületeket.

bb) Az útvonalak és a háztömbök átalakítása a városközpontban. A Dunától nyugatra lévő városterület védelméért továbbra is a magyar 3. hadsereg parancsnokság felelős. E célból egy önálló harcparancsnokot kell kinevezni.

cc) Ellenséges támadás esetén a város védelme az összes rendelkezésre álló német erő, „biztosító véd-őrség” gyanánt valóösszefogása védelmi tömbökben és e részek zárt elhelyezése a város peremén. Páncélvadász különítmények készenlétbe helyezése megfelelő felszereléssel. A jelenlegi hídfőben bevetett kötelékek alárendeltségét a harcparancsnoknak egy város elleni támadás esetén a Freter-Pico-seregcsoport szabályozza. Különleges kötelékek odairányítása tervbe véve. Parancs megy.

dd) Mozgékony német és magyar rendőr- és csendőrerők készenlétben tartása a forgalom szabályozására és a polgári lakosság belső zavargásainak szétverésére és a pánik elhárításához. Előkészületi rendszabályok, felhívások, rendelkezések stb. [meghozatala] riadóztatáshoz, az ellátáshoz stb. a lakosság számára (általános légiriadó).
ee)

A hidak biztosítása együttműködésben a dunai hídparancsnokságokkal.

ff) Egy kifogástalan, a nyilvános távbeszélő hálózattól lehetőleg független hírhálózat előkészítése. Páncélosok elleni riasztórendszer berendezése.

[...]"

A parancs egyértelműen megadja a védelmi rendszer kiépítésénél a fő irányelveket. A németek a magyarokkal közösen már december 2-án megkezdték a védelmi létesítmények kiépítését.

A belső városterület körkörös védelméhez pesten hat védőállás alkotta az alapot, melyek az Attila-vonalak folytatásának tekinthetők a városon belül. Az első a Rákos-patak mentén húzódott a Dunától egészen az Új-Köztemetőtől északig, ahol beletorkollott az Attila III-ba. Ez tulajdonképpen egy reteszállása volt az Attila III. vonalnak. A második védőállás a Könyves Kálmán körút, Hungária körút, Róbert Károly körút vonalán épült ki. Ez egy teljes félkört írt le Dunától-Dunáig futva. Ez az Attila vonalak egy belső szűkebb gyűrűjének tekinthető. A következőállás egy reteszállása volt ennek a gyűrűnek, mely a Dráva utca, Aréna utca, Asztalos Sándor utca vonalon húzódott. A negyedik állást a Csanády utca, Ferdinánd híd, Szív utca, Rottenbiller utca, Fiumei út, Orczy út, Gróf Haller utca vonalában építették ki. Az utolsó kettő a Nagykörút és a Kiskörút vonalán létesült. Ezek a védőállások megerődített épületek (ellenállási csomópontok) rendszerére támaszkodott.

Több, mint 200 ilyen ellenállási csomópontot hoztak létre. Ezek az ellenállási csomópontok kiterjedésükben változóak voltak: néha csak néhány háztömb, esetenként egy-egy gyártelep, vagy egy vasútállomás területére épültek ki. Az ellenállási csomópontokat úgy alakították ki, hogy onnét kiindulva két-három irányban is lehessen ellentámadást végrehajtani, továbbá ezek a csomópontok saját tűzrendszerrel is rendelkeztek. A csomópontok tűzrendszerébe bekapcsolták a gyalogsági nehézfegyverek mellett a különbözőűrméretű lövegeket, a páncéltörőés légvédelmi tüzérséget is. Ezeken az ellenállási csomópontokon belül további 110 támpontot rendeztek be, melyek csak néhány épületből állhattak. Sok helyen különböző aknazárakat is alkalmaztak ezekhez az objektumokhoz kapcsolódóan. A csomópontoknál figyelembe vették a házak alatt húzódó pince és csatornarendszert is, hogy szükség esetén a csapatokkal itt is tudjanak manőverezni.
A bevezető utak biztosítását aknamezőkkel, közvetlen irányzású lövegek és nehézgéppuskák tüzelőállásba helyezésével, illetve helyenként vasbetonerődök telepítésével oldották meg.

A felsorolt védőállásokon és ellenállási csomópontokon kívül további erődítések is létesültek. Ezek közül a kis vasbetonerődöket érdemes külön megemlíteni. A város számos pontján telepítettek ilyen "erődöket". Néhány négyzetméter alapterületű kör alaprajzúak voltak, 5-10 cm-es öntöttvas falvastagsággal, tetejüket kupola alkotta, ahol egy csapóajtóval ellátott bejárat volt. A bunkerek kis figyelőnyílással is rendelkeztek, ahonnan akár tűz alatt is lehetett tartani az azzal szemközti területet. Az erődöket telepítésnél beásták a földbe nagy mélységben és csak kis részük látszott ki a földből. Ezeket a vasbetonerődöket a Kőbányai Lámpagyárban gyártották.

A vasbetonerődök telepítésére részben a főváros bekerítése előtti napokban került sor, részben az ostrom első napjaiban. Több ilyen bunkert telepítettek a budai Duna parton. Néhány a Várban, több a Gellért-hegyen, kettő a Döbrentei téren, kettő a Gellért téren. Továbbá a bevezető utaknál is létesültek: egy a Lágymányosi töltésnél, ahol a Horthy Miklós út (ma Bartók Béla út) átmegy a töltés alatt, egy az Üllői úton egy vasúti híd alatt (a Népliget mellett). Erődöket telepítettek továbbá elsősorban Kőbányán, ahol gyártották őket, zömében az egyes gyárudvarokban (például a Lámpagyár udvarán is). Továbbá a Lámpagyár környékén is létesült több belőlük. A gyár elfoglalása után számos erődöt találtak a szovjet csapatok a Lámpagyár raktárában, melyeket már nem volt idejük a védőknek elszállítani. (A telepített vasbetonerődök pontos száma nem ismert.)

A fővároson belül létrehozott védelmi létesítmények december 25-ig nem készültek el maradéktalanul, ezért az ostrom alatt is folyamatosan tökéletesítették azokat. Az építési munkálatokban részt vettek a műszaki- és utász alakulatok, munkaszolgálatos századok, a gettóból kivezényelt zsidók és a helyi lakosság is, melyet kötelezték sáncásásra. (A gettóban december 7-től kezdtek munkaszolgálatra toborozni embereket dupla adag ételért cserébe. Később már nem önkéntes alapon kellett részt venniük az építkezésekben.)

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Egy felüljáró alatt tűnt fel egy graffiti Pesten, amely egy akasztófán lógva ábrázolta az Ilaria Salis nevezető olasz antifasiszta bandavezért, az antifa-per első számú vádlottját.

Nem csak Olaszországban, de idehaza is egyre többet hangoztatja a szélsőbaloldal, hogy a tavaly februárban Budapesten összevert emberek csupán „könnyebb sérüléseket” szenvedtek. 

A közelmúltban derült ki, hogy a Pest vármegyei Szigetszentmártonban 1944 novemberében négy huszárt temettek el, akik a Csepel-sziget védelmében haltak hősi halált.

A balközép zöldpárt berlini politikusa Adolf Hitlert éltette, amikor a rendőrök éppen alkoholtesztre vitték.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. december 3-án 15 óra 17 perckor. Jelen vannak: Dr. Szabó Ferenc népügyész, Harangozó Piroska jegyzőkönyvvezető, Szálasi Ferenc terhelt.

A fejlesztők számára „kínos” problémákba futott a Google képgeneráló mesterséges intelligenciája, a javításig nem is lehet tőle emberábrázolást kérni.

Időről időre, újra és újra találkozunk a Nagynémet Birodalommal kapcsolatban azzal a megállapítással, hogy a német intellektuális elit a nemzetiszocialista kormányzat 1933 januári hatalomra kerülését és hatalmának megszilárdulását követően elhagyta Németországot és számkivetésbe ment.

Bár 25 évig népszerű és sikeres polgármesterként hihetetlen lendületet adott Kapfenberg városának, a Franz Feketéről elnevezett stadiont január elsejétől már nem hozzá kapcsolódva emlegetik majd.

A Denisz Kapusztyin vezette Orosz Önkéntes Hadtest (RVC) állítása szerint több, Oroszországban végrehajtott támadást vitt véghez 2022-es megalakulása óta, ám nem ő az egyetlen, aki orosz gyökerű, s ukrán oldalon harcoló fegyveres csoportot vezet.

Az angolszász szövetségesek 1943 nyarán elkezdett és a második világháború végéig megállás nélkül folytatott hadászati bombázóoffenzívája füstölgő romhalmazzá változtatta Németországot, ami bosszúért kiáltott az égre.

Elmélyülő külső és belső konfliktusok, olyan súlyos társadalmi törésvonalak, melyet még Magyarország is megirigyelne, etnikai krízis, romló közbiztonság. Igen, ezek az Amerikai Egyesült Államok mindennapjai, de Joe Biden kormányának (már amennyiben elfogadjuk, hogy beszámítható és ő irányít) vannak fontosabb dolgai is, például a Nordic Resistance Movement (NRM) kriminalizálása.

Az 1945 előtti korszak egyik legtisztább, legnagyobb képességű magyar államférfia, Bárdossy László volt az első, aki vértanúhalált halt a Rákosi Mátyás és Nagy Ferenc által állított kivégző oszlopok előtt.

Valószínűleg kevés furább szervezet létezett a nemzetiszocialista Németországban, mint az általában csak „Zsidók Hitlerért” néven emlegetett egyesület.

Az Adidas megtiltotta a vásárlóknak, hogy az újonnan kiadott német mez 44-es számmal ellátott változatát megvásárolják, ugyanis a szám a média képviselői szerint nagyon hasonlít a német Schutzstaffel (SS) által használt szimbólumra.

Egy szövetségi esküdtszék 63 vádpontban ítélte el Robert Bowerst, azt az ötvenéves férfit, aki 2018 októberében tizenegy zsidóval végzett egy pittsburghi zsinagógában.